160324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzoxepinil-pierazinil-alkil- imidazolidinon-származékok előállítására

3 160324 4 benzol, toluol vagy xilol, halogénezett szénhidrogének, mint kloroform, éterszerű folyadékok, mint éter vagy dioxán, valamint rövidszénláncú alkanonok, mint aceton, metiletilketon vagy dietilketon. A reakcióhőmérsékletek körülbelül 50—150°-on, előnyösen az alkalmazott oldószer forráspontján vannak. Egy mólekvivalens reakcióképes észternek egy mólegyenértékű szabad bázissal való találmány szerinti reakciójánál egy mólegyenértékű savat hasítunk le. Ezt a savat a (II) általános képletű szabad bázis feleslegével vagy a dibázisos reakciótermékkel kötjük meg, előnyösen azonban valamely savmegkötőszert adunk a reakciótermékhez. Alkalmas savmegkötőszerek például alkálifémkarbonátok, mint nátriumvagy káliumkarbonát, továbbá tercier szerves bázisok, mint pl. piridin, trietilamin vagy N,N-diizopropü-etilamin. Feleslegben levő tercier bázisokat oldószerként is alkalmazhatjuk. A (II) általános képletű kiinduló anyagok közül a 8-metil-10-(l-piperazinil)-10,ll-dihidro-dibenz[b,f]oxepin az irodalomban le van írva. A 8-klór-l 0-(l -piperazinil)-! 0,11 -dihidr o-dibenz[b,f]oxepint egy más eljárás szerint pl. a következőképpen állíthatjuk elő: 8,10-diklór-10,ll-dihidro-dibenz[b,f]oxepinből indulunk ki, amit benzolban 1-piperazinkarbonsav-észterrel 4-(8-klór-l 0,11 -dihidro-dibenz [b,f ] oxepin-10-il)-piperazin-l-karbonsavetilészterré kondenzálunk ; ezt követően a kondenzációs terméket etanolos közegben káliumhidroxiddal való melegítés útján hidrolizáljuk és dekarboxilezzük. További (II) általános képletű kiinduló anyagok hasonló módon állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás második reakciókomponensei a (III) általános képletű vegyületek reakcióképes észterei. Ezek közül a vegyületek közül pl. az l-(2-klór-etil)- és az l-(3-klórpropil)-3-metil-2-imidazolidinon, valamint az 1--(2-klór-ietil)H3-butil-2-imidazolidiino!n ismertek és különböző eljárások szerint állíthatóik elő. További ilyen típusú vegyületek hasonló módon kaphatók. Egy második eljárásváltozat szerint olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben n értéke, 2, úgy kapunk, hogy egy (II) általános képletű vegyületet — e képletben X az (I) képletnél megadott jelentésű — valamely (IV) általános képletű vegyülettel — ebben a képletben Y halogénatomot jelent és R jelentése megegyezik az előzőekben megadottakkal — reagáltatunk és adott esetben a reakcióterméket valamely savval addíciós sóvá alakítjuk. A (IV) általános képletű vegyület Y gyöke halogénatomként előnyösen klór- vagy brómatom. A (II) általános képletű szabad bázisok vagy azok alkálifém-származékainak karbamidszármazékokkal, illetve azok alkálifém-származékaival való találmány szerinti reakcióját ugyanazokban az oldószerekben vagy hígítószerekben - és ugyanolyan hőmérsékletértékeken vitelezhetjük ki, mint az első eljárásváltozatnál. Egy 5 mólegyenértékű szabad bázisnak egy mólegyenértékű szabad karbamidszármazékkal való reakciójánál két mólegyenértékű halogénhidrogén hasad le, amelyet ugyanazokkal a savmegkötőszerekkel köthetünk meg. 10 A (II) képletű kiinduló anyagok előállítását az első eljárásváltozat kapcsán leírtuk. Egy olyan kiinduló anyag, amely a (IV) általános képlet körébe tartozik, az l-metil-3,3-bisz-(2-klór-etil)-karbamid, amelyet dietanolaminból kiindulva 15 kaphatunk. A dietanolamin 1-metilizocianáttal az l-metil-3,3-bisz-(2-hidroxi-etil)-karbamidot szolgáltatja, amely kéndioxid és klórhidrogénsav lehasadása közben tionilkloriddal reagál. További (IV) általános képletű kiinduló anya-20 gok hasonló módon állíthatók elő. Egy harmadik eljárásváltozat szerint egy (V) általános képletű vegyület valamely reakcióképes észterét — ebben a képletben X az (I) kép-25 létnél megadott jelentéssel rendelkezik — valamely (VI) általános képletű vegyülettel — e képletben R és n az (I) képletnél megadott jelentésű — reagáltatunk és adott esetben a kapott reakcióterméket valamely savval addíciós 30 sóvá alakítjuk. Az (V) általános képletű vegyületek alkalmas reakcióképes észterei például halogenidek, így kloridok vagy bromidok, továbbá szulfonsav-35 észterek, mint a metánszulfonsavészter, az ovagy p-toluolszulfonsavészter, vagy az o-klórvagy p-klórbenzolszulfonsavészter. A szabad bázisoknak a reakcióképes észterek-4Q kel való találmány szerinti reakcióját ugyanazokban az oldószerekben, illetve hígítószerekben és ugyanolyan hőmérsékletértékeken vitelezhetjük ki, mint az első eljárásváltozatnál. Egy mólegyenértókű szabad bázisnak egy mólegyen-45 értékű reakcióképes észterrel való reakciójánál egy mólegyenértékű sav hasad le, amelyet az első eljárásváltozatnál megadott savmegkötőszerekkel kötünk meg. 50 A kiinduló anyagokat, az (V) általános képletű vegyületek reakcióképes észtereit, pl. a 10--klór-10,ll-dihidro-dibenz[b,f]oxepint, a 8--klór-, 8-metil-, 8-metiltio- vagy 8-metoxi-10 -klór-l!0,.ll-dihidro-dibenzo|!b,f]oxepint már leír., ták az irodalomban. További ilyen típusú vegyületek hasonló módon állíthatók elő. A (VI) általános képletű vegyületek képviselőiként továbbá pl. az l-[2-(l-piperazinil)-etil]-3-metil-2-imidazolidinon, az l-[3-(l-piperazinil)-propil]-3-metil-2-imidazolidinon, valamint a megfelelő 3-etil-vegyületek ismertek, ezek a vegyületek különböző eljárások szerint állíthatók elő. További ilyen típusú vegyületek hasonló 65 módon kaphatók. 2