160320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített ariloxi- és ariltioecetsavak, valamint rövidszénláncú alkilésztereik és sóik előállítására

25 160320 26 A fenti eljárás kiindulóanyagaként felhasz­nálásra kerülő (fluoren-2-il-tio)-alkil-imalonsa­vak az alábbi módon állíthatók elő: 5,0 g (0,0117 mól) (fluoren-2-il-tio)-pentil-ma­lonsav-dietilésztert 2,5 g 86%-os káliumhidroxid 100 ml 3 :1 térfogatarányú metanol-víz elegy­gyel készített oldatához adunk és az elegyet 4 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután az oldószert vákuumban elpárologtatjuk és a maradékként kapott nyers dikáliumsót víz­ben oldjuk. A vizes oldatot éterrel többször ki­rázzuk. Ezután az elkülönített vizes fázist 2 n sósavoldattal megsavanyítjuk, amikoris kiválik a nyers (fluoren~2-il-tio)-pentil-malonsav. A to­vábbi feldolgozás és tisztítás oly módon törté­nik, amint ezt a 14. példában a (fluoren-2-il-K)xi)-pentil-malonsav esetében leírtuk. Hasonló módon állíthatók elő: a) (fluoren-2-il-tio)-metil-malonsav-dietilész­terből a 2-(fluoren-2-il-tk>)-metilmalonsav; b) (f luoren-2-il-tio)-decil-malonsav-dietilész­terből a 2-(f luoren-2-il-tio)~decil-malonsav. 16. példa: 5,0 g (0,016 mól) 2-(fluoren-2-il-oxi)-heptán­savat 100 ml metanolban oldunk. A kapott ol­dathoz 0,25 g (0,0125 mól) lítiumhidroxid 100 ml metanollal készített oldatát adjuk és az elegyet 10 percig forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ez­után az oldószert elpárologtatjuk, a maradékot pedig éterrer és etilaoetáttal kimerítően extra­háljuk. A visszamaradó lítiumsót forró metanol­ban oldjuk, leszűrjük és a szűrletet bepároljuk szárazra. Ily módon tiszta lítiumsót kapunk, amely 275—277°-on bomlás közben olvad. 17. példa: 1,0 g (0,0032 mól) 2j(fluoren-2-il-oxi)-heptán­savat 20 ml metanolban oldunk. A kapott oldat­hoz 0,12 g {0,003 mól) karbanátmentes nátrium­hidroxidot adunk és az elegyet bepároljuk szá­razra. A maradékot éterrel extraháljuk a rea­gálatlan kiindul óanyag eltávolítása céljából. Ma­radékként 1,0 g tiszta nátriumsót (az elméleti hozam 95,5%-a) kapunk, amely 330°-on bomlás közben olvad. 18. példa: 1,0 g (0,00327 mól) 2-(fluoren-2-il~oxi)^heptán­savat 20 ml metanolban oldunk és az oldatot hozzáadjuk 0,168 g (0,00254 mól) 86%-os ká­liumhidroxid 10 ml metanollal készített oldatá­hoz. A kapott tiszta oldatot bepároljuk szárazra és a maradékot éterrel mossuk. A mosott kris­tályokat forró etilacetátban oldjuk és leszűrjük. A szűrlet bepárlása útján kristályos állapotban kapjuk a 2-(fluoren-2-il-oxi)-heptánsav kálium­sóját. 19. példa: 0,4 g (0,01 g atom) kalciumot 40 ml vízzel, széndioxid kizárásával reagáltatunk. Az így ka-5 pott kalciumhidroxid-szuszpenzióhoz 6,8 g (0,022 mól) 2-(fluoren-2-il-oxi)-heptánsav 150 ml meta­nollal készített oldatát adjuk és az elegyet 10 percig forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután bepároljuk szárazra és a maradékot éterrel el-10 dörzsöljük és alaposan mossuk. A kapott ma­radékot forró metanollal extraháljuk, amikoris szilárd termékként a 2-(fluoren-2-il-oxi)-heptán­sav kalciumsóját kapjuk, 305°-on bomlás köz­ben olvadó színtelen kristályok alakjában. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű új helyette-20 sített ariloxi- és ariltioecetsavak és rövidszén­láncú alkilésztereik — e képletben Rí egy adott esetben elágazó láncú, legfeljebb 10 szénatomos alkilcsoportot, 5—7 gyűrűtagú 25 cikloalkilcsoportot vagy benzilcsoportot, R2 hidrogénatomot vagy metilcsoportot, R3 hidrogénatomot vagy 1—3 szénatomos alkil­csoportot, X oxigén- vagy kénatomot képvisel — 30 valamint az (I) általános képletű szabad kar­bonsavakból képezett alkálifém- és alkáliföld­fémsók előállítására, azzal jellemezve, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyület — 35 ahol X jelentése megegyezik a fenti meghatá­rozás szerintivel — alkálifémsóját egy (III) ál­talános képletű vegyület — ahol Rí és R2 jelen­tése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — 2-hidroxilcso-40 portján képezett reakcióképes észterének a karb­oxilcsoporton képezett sójával vagy rövidszén­láncú alkilészterével reagáltatunk, kívánt eset­ben a só kiindulóanyagként való alkalmazása esetén közvetlenül kapott sóból az i(I) általános 45 képletű karbonsavat felszabadítjuk és kívánt esetben a szabad karbonsavat vagy közvetlenül a reakciótermékként kapott sót egy, illetve va­lamely más alkálifém- vagy alkáliföldfémsóvá alakítjuk, vagy 50 b) R 3 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek vagy sóik előállí­tása esetén valamely (IV) általános képletű karbonsavszármazékot — ahol 55 A egy rövidszénláncú alifás alkohollal, ciklc*­hexanollal, fenollal vagy benzilalkohollal észberezett karboxilcsoportot, nitrilcsoportot, karbonsavamid-csoportot vagy iminoalkil­észter-csoportot képvisel, „0 X, Rí és R2 jelentése pedig megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — hidrolizálunk és kívánt esetben a só alakjában 66 kapott reakciótermékből az (I) általános képletű 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom