160295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 5H-dibenz[b,f]-azepin új származékainak előállítására

léóato 8 állíthatók elő a további, az R3 helyén a fenti meghatározásnak megfelelő helyettesítőket tartalmazó származékok is, a megfelelően helyettesített 5-acetil-10,ll-dihidro-5H-dibenz[b,f]azepinek acetilkloriddal Friedel—Crafts szerint történő ikondenzálása és kívánt esetben az ö^acetilcsoport ezt követő hidrolízises lehasítása útján. Az 5-helyzetben helyettesi tétlen 3-acetilvegyületekből állíthatjuk elő az R2" helyén más rövidszánláncú alkarioilcsoportokkal vagy rövidszénláncú alkilcsoportókkal helyettesített vegyületeket, hangyasaiv-ecetsavanhidrid elegyekkel történő alkanodlezés vagy aoetilkloriddal, propionillkloriddal vagy butifiikloriddal lefolytatott acetilezés, ill. rövidszéhláncú allkilhalogen'idekkei, pl. métiljodidda'l, magasabb hőmérsékleten, pl. metano'las oldatbán zárt edényben lefolytatott alkilezás útján. A 2-helyzetben acetilcsoporttal helyettesített oly (IIIc) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R3 jelentése megegyezik a (III) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R2" pedig rövidszénláncú, 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel, oly módon állíthatók elő, hogy valamely 5-alkil-10,ll-dihidro-5H-dibenz [b,fjazepint N,N-dimetilformamiddal és foszforoxikloriddal Vilsmeyer módszere szerint a megfelelő helyettesített 5-alkil-10,ll-dihidro-5H-dibenz[b,f]azepin-2-karboxaldehiddé alakítunk és ezt ismert módon a megfelelő 5-alkü-10,ll-dihidro-5H-dibenz[b,f]azepin-2-karbaldoximmá alakítjuk át. Ez utóbbit azután ecetsavanhidriddel hevítve 5-talkil-10,ll-dihidro^5H-dibenz[b,f]-azepin-2-karbonitrillé alakítjuk és ezt Grignard-reakció útján, isimert módon a megfelélő (IIIc) általános képletű 2-acetil-5-alkil-10,ll-dihidro-5H-dibenz[b,f]azepinné alakítjuk át. A találmány szerinti eljárás egy harmadik változata értelmében az oly (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R2 hidrogénatomot képvisel, Rí és R3 pedig az (I) általános képlet alatt adott meghatározásnak megfelelő jelentésűek, valamint ezek sóit oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (V) általános képletű vegyületet — e képletben R2'" 1—4 szénatomos alkanoilcsoportot képvisel, Rí és R3 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — alkalikus vagy savas közegben hidrolizálunk és kívánt esetben az esetleg közvetlenül kapott sóból a karbonsavat felszabadítjuk és/vagy a szabad karbonsavat valamely szervetlen vagy szerves bázissal képezett sóvá alakítjuk át. A hidrolízis a szokásos módon folytatható le, pl. az (V) általános képletű vegyület vizes-szerves oldószeres vagy szerves oldószeres alkálihidroxidoldattal vagy valamely ásványi savval való hevítése útján. Ehhez a hidrolízishez azonban általában erélyesebb reakciókörülmények alkalmazására van szükség, mint pl. a (III) általános képlet alá tartozó alkilészterek hidrolíziséhez. Ezért ezt a hidrolízist előnyösen magasabb hőmérsékleten, zárt edényben, vagy pedig valamely magasabb forrpontú közegben, mint etilénglikolban, ennek forrási hőmérsékletén folytat-5 juk le. Amint fentebb már említettük, a (III) általános képletű vegyületnek a megfelelő szabadsavvá, ill. ennek sójává történő hidrolízise és az 5-helyzetben jelenlevő rövidszénláncú alkanoilcsoportnak a lehasítása ugyanabban a munka-10 menetben is lefolytatható. Ugyanolyan típusú (I) általános képletű vegyületekhez, mint a harmadik helyen említett eljárás-változat esetében, juthatunk a találmány 15 szerinti eljárásnak egy ezzel rokon, negyedik változata esetében is, amelynek értelmében valamely (VI) általános képletű vegyületet — e képletben Rí és R3 jelentése megegyezik az (I) általános 20 képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R4 hidrogénatomot, rövidszénláncú alkilcsoportot vagy benzilcsoportot képvisel — magasabb hőmérsékleten tömény brómhidrogénoldattal kezelünk, vagy pedig egy oly (VI) álta-25 lános képletű vegyületet, amelynek képletében R4 alkilcsoport kivételével a fenti meghatározásnak megfelelő jelentésű, katalitikusan aktívált hidrogénnel kezelünk és kívánt esetben az említett eljárásmódok szerint kapott karbonsa-30 vat valamely szervetlen vagy szerves bázissal képezett sóvá alakítjuk át. Ennek az eljárásmódnak a gyakorlati kivitele során pl. oly módon járunk el, hogy valamely 35 (VI) általános képletű vegyületet kb. 80 C° és a reakcióelegy forrpontja közötti hőmérsékleten telített vizes brómhidrogénsavoldattal hevítünk. A benzilgyök lehasítása céljából végzett katalitikus hidrogenolízis pl. nemesfém-katalizátorok 40 va

§y Raney-nikkel jelenlétében, valamely erre alkalmas szerves oldószerben, mint etanolban vagy dioxánban, légköri vagy mérsékelten megnövelt nyomás alatt, környezeti vagy mérsékelten felemelt hőmérsékleten folytatható le. Amint 45 ezt fentebb már említettük, a benzilcsoportnak brómhidrogénsavval történő lehasítása ugyanabban a munkamenetben is lefolytatható, mint az erre alkalmas (III) általános képletű vegyületek savas hidrolízise esetében. 50 * A találmány szerinti eljárás egy ötödik lehetséges változata értelmében az oly (I) általános képletű vegyületeket, amelyek R2 helyén valamely hidrogéntől különböző helyettesítőt tar„ talmaznak, oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely, az (I) általános képlet szűkebb körű esetét képező (VII) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben Rí és R3 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — egy rövidszénláncú alkanol reakcióképes észterével reagáltatunk és kívánt esetben az így kapott (I) általános képletű karbonsavat valamely szervetlen vagy szerves bázissal képezett sóvá alakítjuk át. A (VII) álta-65 lános képletű vegyületet pl. valamely szerves ol-6Ö 4