160293. lajstromszámú szabadalom • Kemence elemek

7 furatokat, A tűzálló darabhoz kapcsolódó talp kívánság szerint a tűzálló darabbal azonos vagy attól különböző anyagból készülhet, így például olyan anyagból, mely a tűzálló anyagnál na­gyobb szilárdsággal rendelkezik. A talpat pél­dául öntéssel vagy hegesztéssel erősíthetjük rá a tűzálló darabra. A találmány egy kiviteli alakja szerint a kap­csolóelemek közül legalább egyet egy egyedi tűz­álló elemhez kapcsolunk. Megtehetjük azt is, hogy egy kapcsolóelemet egy tűzálló darabhoz kapcsolunk; ilyen módon e darab távolságát a válaszfaltól egyedileg tudjuk szabályozni. Ugyanilyen szabályozást tudunk megvalósítani, ha több kapcsolóelemet erősítünk ugyanahhoz a tűzálló darabhoz. Sőt, ilyen módon bizonyos mértékű dőlést tudunk biztosítani a tűzálló elem­nek. A fent ismertetett szabályozást akkor is megvalósíthatjuk, ha a tűzálló elemek nem azo­nos vastagságúak. A kapcsolóelemek közül legalább egy célsze­rűen olyan tartományban kapcsolódik több tűz­álló elemhez, melyben legalább egy csatlakozás található a darabok között. Ilyen módon a kap­csolóelemek számát le lehet csökkenteni. A találmány egy kiviteli alakja szerint leg­alább egy közbenső tér legalább egy szigetelőré­teget tartalmaz. A szigetelőrétegek a közbenső teret teljesen vagy részben tölthetik ki. Megte­hetjük azt is, hogy több különböző fajta réteget helyezünk egymásra. A közbenső szigetelő réte­gek alkalmazása révén csökkennek a hővesztesé­gek. A rétegek alkalmazása igen rugalmas szige­telési lehetőséget biztosít. Mód van arra is, hogy a fenti rétegek legalább egy részét különálló anyagokból készítsük. Ezek között az anyagok között — mint a fentiekben már említettük — egyesek a többinél jobb szigetelők lehetnek, mint a többiek. A szigetelőanyag kívánság szerint por-formá­jú lehet. A por alakú szigetelőanyagok jó szige­telők és a bonyolult formájú tereket is könnyen ki lehet velük tölteni. Alkalmazhatunk továbbá törmelék-konzisz­tenciájú szigetelőanyagot is. A törmelék-részecs­kék között sok levegő maradhat, de a törmelék­részecskék is tartalmazhatnak pórusokat. Ennek következtében a szigetelés javul. Szigetelőanyagként alkalmazhatunk szálas­anyagot is. A szálasanyagok sok levegőt tartal­maznak, ugyanakkor azonban elhelyezésük sze­rint bizonyos irányban nagy hővezetéssel ren­delkeznek, különösen, ha anyaguk szén. Szigetelőanyagként alkalmazhatunk például valamely részecskékből álló anyagot is, melyhez kis mennyiségben valamely kötőanyagot adtunk. Alkalmazhatunk olyan kötőanyagot is, mely csak a szigetelőanyag elhelyezése után köt, kívánság szerint hidegen vagy melegen. A kötőanyag ja­vítja a részecskékből álló szigetelőanyag kohé­zióját. 8 Ha a körülmények megkövetelik, például nagy igénybevétel esetében, a szigetelőanyag állhat tűzálló kerámiablokkokból is. A találmány egy kiviteli alakja szerint a köz-5 benső terek közül legalább egy valamely hősza­bályozó berendezést tartalmaz. E hőszabályozó berendezéseket könnyen el tudjuk helyezni a közbenső terekben, s így a kemence belsejében elhelyezett hagyományos hőszabályzó berende­lő zéseknek legalább egy részét feleslegessé tesz­szük. A kemence belsejében elhelyezett hősza­bályozó berendezések térszükséglete ugyanis problémát jelent és a kemence üzemének szabá­lyozását is megnehezíti. A hőszabályozó beren-15 dezések például olyan csövekből állhatnak, me­lyekben valamely folyékony közeg kering, vagy elektromos ellenállásokból vagy bármely más al­kalmas eszközökből képezhetőek ki. A hőszabályozó berendezéseket célszerűen va-20 lamely nagy hővezetőképességű anyagba ágyaz­zuk be, és a fenti berendezésnek a kemence tar­talmától történő elválasztására csak nagy hőve­zetőképességű rétegeket alkalmazunk. Ezzel a megoldással a hőszabályozást lényegesen inten-25 zívebbé lehet tenni. A nagy hővezetőképességű anyag alkalmazásának következtében a hő gyor­san és intenzíven terjed a szabályozott kemence­szakaszból a hőszabályozó berendezések felé, vagy fordított irányban, aszerint, hogy a szabá-30 lyozás hűtést vagy fűtést foglal magában. A fent említett anyag például valamely folyé­kony fém lehet. A folyékony fém a rendelkezés­re álló teret jól kitölti és különösen jó hővezető­képességgel rendelkezik. 35 A közbenső terek közül legalább az egyik elő­nyösen annyi szilárd anyagot tartalmaz, hogy a szilárd anyag támasztékként is szolgál a válasz­fal és legalább egy tűzálló darab között. Ha a közbenső teret ilyen módon töltjük ki, akkor a 40 szilárd anyag egyidejűleg a tűzálló anyagok tar­tószerkezetének funkcióját is betölti, s így a kap­csolóelemekre nehezedő termelés csökken. Sőt, ez a berendezés csökkenti a folyékony fürdő köz­benső térbe történő bejutásának veszélyét. 45 A találmány egy kiviteli alakja szerint a köz^ benső térben levő anyagok legalább egy része átjárhatatlan a kemence falával érintkező folya­dék számára. Ilyen megoldás alkalmazása esetén 50 nem feltétlenül szükséges a tűzálló darabok kö­zötti csatlakozásokat tömíteni, s nem kell tartani többé sem a tömítések révén fellépő hőveszte­ségektől, sem attól, hogy a folyadékveszteség lép fel a folyadék közbenső térbe kerülése vagy a 55 kemencén kívülre történő szökés következtében. Az említett szilárd anyag legalább egy része a folyadékra vonatkoztatva olyan nedvesítési szög­gel rendelkezik, hogy a folyadék nem tud beha-60 tolni az említett anyagok közt levő hézagokba. Ezzel a megoldással elkerülhetőek azok a nehéz­ségek, melyek egy tökéletesen szigetelt réteg lé­tesítésével járnak. A találmány szerinti elemek előnyösen olyan 65 réteget tartalmaznak, mely lényegileg szénből 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom