160293. lajstromszámú szabadalom • Kemence elemek

3 Ez a hiba különösen az üveglapok úsztatással történő előállítására használatos kemencék esetén súlyos. E kemencéket általában „float-medencéknek" nevezik. Ezeknél a medencéknél a hőmérséklet-gradiensek fellépése következtében a fürdő kerieszitimetszetében — s így a fürdőn csúszó üvegszalagban — hőmérsélkleitkülönbségek jönnek létre. Az üvegszalagban keresztirányban fellépő hőmérséklet-különbségek következtében az üveg vastagsága helyenként különböző lesz, s ez nyilvánvalóan befolyásolja a végtermék minőségét. A hagyományos konstrukciók egy másik rejtett hátránya akkor válik nyilvánvalóvá, ha a tűzálló blokkok korrozív anyagokkal kerülnek érintkezésbe. A korróziós szempontból legellenállóbb blokkok ugyanis nem rendelkeznek szükségszerűen a kívánt termikus tulajdonságokkal is. Az olyan tűzálló blokkok alkalmazása, melyek a tűzálló anyagnál nagyobb sűrűségű anyagból álló fürdőt hordoznak, adott esetben szintén veszélyeket rejthet magában. Bizonyos esetekben a fürdő behatolhat a tűzálló blokkokat egymástól elválasztó csatlakozások közé és a blokkokat felemelheti. A blokkok ilyen módon kiemelkedhetnek helyükről és a fürdő felületén úszhatnak, s nagy mértékben ronthatják a fürdő tartalmának és a terméknek a minőségét. Ez a veszély különösen a „float" medencék esetében nagy, mivel ezeknél a medencéknél a fémlapra helyezett tűzálló blokkokat az ónfürdő vagy a sófürdő felemelheti. Az említett fémlapot a fürdő ennek következtében megtámadja. A fürdőn úszó üvegszalagot pedig a fürdő felületén fennmaradó tűzálló blokkok súlyosan károsítják. A találmány révén e hátrányoknak legalább egy része kiküszöbölhető; ugyanakkor a találmány alkalmazása számos, később ismertetendő előnnyel jár. A találmány lényege az, hogy olyan elemet alkalmazunk, amely legalább egy válaszfalat és legalább egy, a kemence belseje felé elhelyezendő tűzálló darabot tartalmaz, melyet a válaszfaltól legalább egy közbenső térrel választunk el. A tűzálló darabot legalább egy rögzített kötőelemmel a válaszfaltól bizonyos távolságban tartjuk. Az említett felépítéssel rendelkező kemencefalnál használatos fenti elemek alkalmazása azért előnyös, mert segítségükkel igen egyszerűen és rugalmasan tudjuk változtatni a különböző irányokban a hővezetési együtthatók értékét. Így a közbenső térrel és a válaszfallal a kemence külseje felé irányuló hővezetést szabályozhatjuk, ugyanezzel a közbenső térrel és a tűzálló elemek minőségének megfelelő megválasztásával a kemence falával párhuzamos irányban létrejövő hővezetést határozhatjuk meg, ill. szabályozhatjuk. A fentiekben leírtak nem azt jelentik, hogy a találmány oltalmi köre olyan elemekre korlátozódik, melyek különböző irányokban különböző hővezetéssel rendelkeznek, mivel bizonyosfajta 4 alkalmazásoknál ez a jellemző csak másodrendű Jelentőségű. A találmány általános előnye az, hogy a találmány szerinti konstrukció az eddigieknél sokkal rugalmasabb építésmódot bizto-5 sít, s így a változó és gyakran egymásnak ellentmondó követelményeket általában jobban ki tudjuk elégíteni. Ezeket az előnyöket tovább fokozza az a tény, hogy a tűzálló darabok és a válaszfalak közti távolságot rögzített kapcsolóele-10 mekkel biztosítjuk. Sőt a találmány szerinti elemek úgy vannak felépítve, hogy az elemeknek a kemence tartalmával érintkező része közvetlenül a kemence 15 külső válaszfalához van rögzítve, s így a válaszfal és a tűzálló fal közé különböző anyagokból álló rétegeket helyezhetünk el, úgy, hogy a belső tűzálló darabot nem szükséges a közbenső rétegek segítségével a külső falhoz kapcsolni. Ezt az 2Ű előnyös megoldást a válaszfal és a tűzálló darab közé helyezett kötőelemmel biztosítjuk. Ez a kötőelem a tűzálló darabot úgy Iköti össze a válaszfallal, hogy a fenti darab és a válaszfal között — mivel a kapcsolóelem térkitöltése igen kicsi — közbenső tér keletkezik. A tűzálló elem a válaszfalhoz történő rögzítésével megakadályoztuk, hogy a fenti elem lesüllyedjen vagy felemelkedjen. Ennek az előnynek akkor van jelentősége, ha a fürdőben levő olvadt anyag felhajtóerőt gyakorol a tűzálló darabra; ez például valamely „float" medence esetében fordulhat elő. A közbenső térben elhelyezett anyagokat vagy tagokat nem kell feltétlenül azokkal az elemekkel rögzíteni, melyek a tűzálló elemeket a válaszfalhoz rögzítik. A közbenső térben elhelyezett tagok anyaga fém vagy valamely tűzálló anyag lehet. A válaszfalakat általában — a kemence tömítettségének és stabilitásának biztosítására — valamely lemezből képezzük ki. A szóbanforgó válaszfalat azonban felépíthetjük bármely bizonyos merevséggel rendelkező anyagból. Így a válaszfal állhat valamely egy vagy több tűzállóblokkot tartalmazó blokkból vagy más anyagból. 45 A tűzálló blokkokat a válaszfallal lényegileg párhuzamosan helyezzük el, úgy, hogy az egyes blokkok között bizonyos távolság legyen. A tűzálló blokkokat a válaszfal kemence felé eső oldalán helyezzük el. A tűzálló blokkok lemez for-50 májűak lehetnek vagy lapokból állhatnak. A lapok formája valamely sokszög lehet, így négyszög vagy hatszög. Ámbár a leggyakrabban valamilyen szabályos sokszög vagy négyszögformájú fenti lapot alkalmazunk, mivel ezekkel a for-55 mákkal lehet legjobban biztosítani, hogy a tűzálló darabokat egymásmellé helyezhessük, alkalmazhatunk valamely más bonyolultabb formájú tűzálló darabot is, mely tetszés szerinti különleges alakú kivágással lehet ellátva. A tűzálló darabok mérete valamelyik dimenzióban általában kisebb mint a másik kettőben. Alkalmazhatunk azonban olyan tűzálló darabokat is, melyek vastagsága azonos vagy nagyobb a 65 darab másik két dimenzió szerinti 'méreténél. ^