160293. lajstromszámú szabadalom • Kemence elemek

3 Ez a hiba különösen az üveglapok úsztatással történő előállítására használatos kemencék ese­tén súlyos. E kemencéket általában „float-me­dencéknek" nevezik. Ezeknél a medencéknél a hőmérséklet-gradiensek fellépése következtében a fürdő kerieszitimetszetében — s így a fürdőn csúszó üvegszalagban — hőmérsélkleit­különbségek jönnek létre. Az üvegszalagban ke­resztirányban fellépő hőmérséklet-különbségek következtében az üveg vastagsága helyenként különböző lesz, s ez nyilvánvalóan befolyásolja a végtermék minőségét. A hagyományos konstrukciók egy másik rej­tett hátránya akkor válik nyilvánvalóvá, ha a tűzálló blokkok korrozív anyagokkal kerülnek érintkezésbe. A korróziós szempontból legellen­állóbb blokkok ugyanis nem rendelkeznek szük­ségszerűen a kívánt termikus tulajdonságok­kal is. Az olyan tűzálló blokkok alkalmazása, melyek a tűzálló anyagnál nagyobb sűrűségű anyagból álló fürdőt hordoznak, adott esetben szintén ve­szélyeket rejthet magában. Bizonyos esetekben a fürdő behatolhat a tűzálló blokkokat egymás­tól elválasztó csatlakozások közé és a blokkokat felemelheti. A blokkok ilyen módon kiemelked­hetnek helyükről és a fürdő felületén úszhatnak, s nagy mértékben ronthatják a fürdő tartalmá­nak és a terméknek a minőségét. Ez a veszély különösen a „float" medencék esetében nagy, mivel ezeknél a medencéknél a fémlapra helye­zett tűzálló blokkokat az ónfürdő vagy a sófür­dő felemelheti. Az említett fémlapot a fürdő en­nek következtében megtámadja. A fürdőn úszó üvegszalagot pedig a fürdő felületén fennmara­dó tűzálló blokkok súlyosan károsítják. A találmány révén e hátrányoknak legalább egy része kiküszöbölhető; ugyanakkor a talál­mány alkalmazása számos, később ismertetendő előnnyel jár. A találmány lényege az, hogy olyan elemet alkalmazunk, amely legalább egy válasz­falat és legalább egy, a kemence belseje felé el­helyezendő tűzálló darabot tartalmaz, melyet a válaszfaltól legalább egy közbenső térrel válasz­tunk el. A tűzálló darabot legalább egy rögzített kötőelemmel a válaszfaltól bizonyos távolságban tartjuk. Az említett felépítéssel rendelkező kemence­falnál használatos fenti elemek alkalmazása azért előnyös, mert segítségükkel igen egysze­rűen és rugalmasan tudjuk változtatni a külön­böző irányokban a hővezetési együtthatók érté­két. Így a közbenső térrel és a válaszfallal a ke­mence külseje felé irányuló hővezetést szabá­lyozhatjuk, ugyanezzel a közbenső térrel és a tűzálló elemek minőségének megfelelő megvá­lasztásával a kemence falával párhuzamos irány­ban létrejövő hővezetést határozhatjuk meg, ill. szabályozhatjuk. A fentiekben leírtak nem azt jelentik, hogy a találmány oltalmi köre olyan elemekre korláto­zódik, melyek különböző irányokban különböző hővezetéssel rendelkeznek, mivel bizonyosfajta 4 alkalmazásoknál ez a jellemző csak másodrendű Jelentőségű. A találmány általános előnye az, hogy a találmány szerinti konstrukció az eddi­gieknél sokkal rugalmasabb építésmódot bizto-5 sít, s így a változó és gyakran egymásnak ellent­mondó követelményeket általában jobban ki tudjuk elégíteni. Ezeket az előnyöket tovább fo­kozza az a tény, hogy a tűzálló darabok és a vá­laszfalak közti távolságot rögzített kapcsolóele-10 mekkel biztosítjuk. Sőt a találmány szerinti elemek úgy vannak felépítve, hogy az elemeknek a kemence tartal­mával érintkező része közvetlenül a kemence 15 külső válaszfalához van rögzítve, s így a válasz­fal és a tűzálló fal közé különböző anyagokból álló rétegeket helyezhetünk el, úgy, hogy a belső tűzálló darabot nem szükséges a közbenső réte­gek segítségével a külső falhoz kapcsolni. Ezt az 2Ű előnyös megoldást a válaszfal és a tűzálló darab közé helyezett kötőelemmel biztosítjuk. Ez a kö­tőelem a tűzálló darabot úgy Iköti össze a válasz­fallal, hogy a fenti darab és a válaszfal között — mivel a kapcsolóelem térkitöltése igen kicsi — közbenső tér keletkezik. A tűzálló elem a válasz­falhoz történő rögzítésével megakadályoztuk, hogy a fenti elem lesüllyedjen vagy felemelked­jen. Ennek az előnynek akkor van jelentősége, ha a fürdőben levő olvadt anyag felhajtóerőt gyakorol a tűzálló darabra; ez például valamely „float" medence esetében fordulhat elő. A közbenső térben elhelyezett anyagokat vagy tagokat nem kell feltétlenül azokkal az elemek­kel rögzíteni, melyek a tűzálló elemeket a vá­laszfalhoz rögzítik. A közbenső térben elhelye­zett tagok anyaga fém vagy valamely tűzálló anyag lehet. A válaszfalakat általában — a kemence tömített­ségének és stabilitásának biztosítására — vala­mely lemezből képezzük ki. A szóbanforgó vá­laszfalat azonban felépíthetjük bármely bizo­nyos merevséggel rendelkező anyagból. Így a vá­laszfal állhat valamely egy vagy több tűzálló­blokkot tartalmazó blokkból vagy más anyagból. 45 A tűzálló blokkokat a válaszfallal lényegileg pár­huzamosan helyezzük el, úgy, hogy az egyes blokkok között bizonyos távolság legyen. A tűz­álló blokkokat a válaszfal kemence felé eső ol­dalán helyezzük el. A tűzálló blokkok lemez for-50 májűak lehetnek vagy lapokból állhatnak. A la­pok formája valamely sokszög lehet, így négy­szög vagy hatszög. Ámbár a leggyakrabban vala­milyen szabályos sokszög vagy négyszögformá­jú fenti lapot alkalmazunk, mivel ezekkel a for-55 mákkal lehet legjobban biztosítani, hogy a tűz­álló darabokat egymásmellé helyezhessük, alkal­mazhatunk valamely más bonyolultabb formájú tűzálló darabot is, mely tetszés szerinti különle­ges alakú kivágással lehet ellátva. A tűzálló darabok mérete valamelyik dimenzió­ban általában kisebb mint a másik kettőben. Al­kalmazhatunk azonban olyan tűzálló darabokat is, melyek vastagsága azonos vagy nagyobb a 65 darab másik két dimenzió szerinti 'méreténél. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom