160282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines televízió képcső üzemeltetésére
11 160282 12 maximum a tengelyre esik), vagyis az ernyőre eső elektronok számának százalékos csökkenése még kisebb. A 8. ábra elölnézetben és metszetben a diafragmarendszer-rács egy célszerű kiviteli alakját mutatja. A 10 diafragmarendszer igen finom szálakból álló hálóból készül, a tömör 11 sávokat pedig később, pl. fényképészeti úton valamilyen megfelelő anyag, pl. szén, ezüst, vagy alumíniumréteg felvitele útján készítjük. A 9., 10. és 11. ábrák a diafragmarendszer másik három kiviteli módját ábrázolják. Az első esetben (9. ábra) a rács szálait megvastagítjuk úgy, hogy azok az elektronnyaláb nem kívánatos részét visszatartsák. Ez a megoldás azonban nem optimális, mert elmosódott fénypontok jelenhetnek meg. A 10. ábrán másik kiviteli módot látunk, amelyben a rács minden közének rekeszelt hatása van. A közöket nem egyetlen szállal, hanem hármas szálcsoportokkal határoljuk el, míg a három szál tengelye egy síkba esik és harántmetszetük egymáshoz képest érintőt alkot. Minden egyes elrendezésben a két külső szál átmérője célszerűen kisebb, mint a középső szálé, mert ez a rács számára kitűnő rezgésmentességet biztosít azáltal, hogy így az oldalsó szálak és a középső szál rezonancia frekvenciái különbözők. Az átmérőket például 7:8 arányban választhatjuk. Az ábrán az átmérők arányát ennél jóval nagyobbnak ábrázoltuk. Mindhárom szál átmérője lehet különböző is. A 11. ábrán látható diafragmarendózernél szintén hármas szálcsoportokat alkalmazunk. A szálak átmérői különbözők, a tengelyeik pedig háromszög alakú hasáb éleit alkotják. Technológiai kivitelezésük könnyebb, mint a 10. ábrán látható elrendezésé. Végül a 12. ábra a találmánynak olyan kiviteli változatát mutatja be, amelyben a diafragmarendszert oly módon helyettesítettük, hogy az ernyő kiképzése nem az egész nyaláb szélességét, hanem csupán a nyaláb aktív részének szélességét korlátozza. A triplettek mindegyik lumineszkáló csíkjának szélessége lecsökkent és minden egyes lumineszkáló cuík két, holt 23 csík között helyezkedik el. Az utóbbi holt csíkokon az ernyő alapanyagát nem borítják lumineszkáló anyagok, hanem azokat célszerűen pl. szénnel lehet fednünk. A holt csíkok szélességét úgy választják meg, hogy azok eltakarják az ernyőnek azokat a részeit, amelveken a két elektronnyaláb oldalrészei egymással áthatásba kerülhetnének, hogy mindegyik elektronnyaláb csak a neki megfelelő csíkot gerjessze. A 12. ácrán holt csíkokat a szigorúan szükségesnél kissé szélesebbre vettük (a feltétlenül szükséges minimum esetében a vörös elektronnyaláb a kép síkjában az ernyőn a központi R vörös csíkot és a két szomszéd holt csíkot takarná), miáltal a színtisztaság lazább gyártási tűréssel, ill. szabályozással biztosíthatjuk. Célszerűnek mutatkozhat a holt csíkok szélességét a 5 minimumra csökkenteni, vagy éppen ellenkezően, szélesebb holt csíkokat alkalmazni a színtisztaságra vonatkozó fentebb említett követelmény biztosítása érdekében. A lumineszkáló csíkok elegendő szélességét természetesen biztosí-10 tanunk kell. A találmány bármiiyen színes televízió képcsőre alkalmazható, amely egy vagy több elektronágyúval készült, akár van a csőben függőleges lumineszkáló csíkokkal ellátott ernyő, akár 15 nincs, és az ernyő szomszédságában egyedüli vagy nem egyedüli működő rács, amely az ernyőre nézve fókuszoló szerepet tölt be. Amenynyiben szabályozható feszültségű színválasztó rácsról van szó, akkor Vg érték a közepes f e-20 szültséget jelenti. Abban az esetben, ha a színtisztaságot nem korrekciós jelek útján, hanem szabálytalan szerkezetű ernyővel és ráccsal biztosítjuk, akkor a diafragmarendszer szerkesztésénél ezeket a sza-2g bálytalanságokat figyelembe kell venni. A találmány szerinti ráccsal ellátott képcsövek két, fekete és fehér szakaszból álló és az ernyő jobb, ill. bal oldali részét fedő vizsgáló ábra segítségével 100 értékű és azon felüli kontraszt 30 elérését teszik lehetővé (szemben a hagyományos képcsövek mintegy 10 értékű kontrasztjával), a fehér—fekete elméleti elválasztó vonaltól 3—3 cm távolságban fekvő két pont között, valamint 250 értékű és ennél nagyobb kontraszt 35 elérését biztosítják (a hagyományos képcsőnek kb. 20 értékű kontrasztjával szemben), az elválasztó vonaltól 10—10 cm távolságban fekvő két pont között. 40 Szabadalmi igénypontok 1. El-árás színes televízió képcső üzemeltetésére, az ernyőt érő szekunder emissziós hatás csökkentésére, amely csőnek ernyője (E) lumi-45 neszkáló csíkokkal (B, R és G) van bevonva és az ernyő előtt utánfókuszáló rács (g) van elrendezve, amikor is a lumineszkáló csíkokat legalább egy elektronsugárral (9) tapogatjuk le, azzal jellemezve, hogy az utánfokuszáló rács (g) 50 és az ernyő (E) közötti potenciálkülönbséget oly mértékben lecsökkentjük, hogy az elektronsugarat (9) az ernyő mögé fókuszáljuk, maid az elektronsugárnak (9) a csíkokon (B, R és G) kívül beeső nyalábrészét (90) kivágjuk. 55 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az utánfokuszáló rácsra (g) a képcső elektronágyújának (3) katódjához viszonyítva a katód és az ernyő (E) közötti potenciálkülönbség i /z részénél nagyobb 60 feszültséget adunk. 4 rajz, 12 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7207823. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 6
