160273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliamidkarbonsavak előállítására
160273 különösen nagy anyagmennyiségeik reagáltatása esetén — lényegesen kedvezőbb az ismert eljárásoknál. A fenti különbségek — mint az összehasonlító példákból kitűnik — igen nagy jelentőségűek. A reakció-komponensként felhasznált tetrakarbonsavanhidridek a (II) általános képletnek felelnek meg (ahol R jelentése aromás, alifás vagy cikloalifás csoportokból képezett négyértékű gyök). Az aromás gyökök, továbbá az aromás gyökök helyére lépő egyéb csoportok tetszésszerinti szubsztituenseket hordozhatnak; a csoportok heteroatomokiat (pl. nitrogén-, oxigén- vagy kénatomot) is tartalmazhatnak. Az R helyén aromás gyököt tartalmazó tetrakarbonsavanhidridek példáiként az alábbi vegyületeket említjük meg: piromelMtsavanhidrid, 2,3,6,7-naftalin-tetrakarbonsavdianhidrid, 1,2,5,-6-naf talin-1 etrakarbonsa vdianhidrid, 1,8,9,10--fenantrén-tetrakarbonsavdianhidrid, 2,6- vagy 2,7-diklór-naftalin-tetrakarbonsav-dianhidrid, 2,2',3,3'-difenil-tetrakarbonsavdianhidrid. R helyén alifás gyököt tartalmazó anhidridként pl. etilén-tetrakarbonsavdianhidridet és R helyén vegyes alifás-aromás gyököt tartalmazó anhidridként pl. 2,2-bisz-(3,4-dikarboxi-fenil)-propán-dianhidridet, továbbá heteroatomot tartalmazó származékait, hisz-(3,4-dikarboxi-feml)-éter-dianhidridet vagy bisz-(3,4-dikarboxi-fenilj-szulfon-dianhidmdet alkalmazhatunk. A cikloalifás dianhidridek előnyös képviselője az 1,4,5,8-dekahidro-naftalin-tetrakarbonsavdianhidrid és 1,2,3,4-ciklopentántetrakarbonsavdianhidrid. A másik reakció-komponensként alkalmazott diaminoik a H2 N—R',—NH 2 általános képletnek felelnök meg (ahol R' jelentése aromás, alifás, cikloalifás csoportok kétértékű gyöke; e csoportok adott esetben egymással képezett kombinációk alakjában is felléphetnek). Előnyösen alkalmazhatunk olyan diaminokat, melyekben R' legalább 6 szénatomot tartalmaz. Előnyösen alkalmazhatjuk pl. az alábbi diaminokat: m- és p-fenilén-diam;in, 4,4'-diamT-no-difenil-metán, 4,4'-diamino-difenil-propán, 4,4'-diiamino-difenil-szulfon, 4,4'-diamino-difenil-éter, benzidin, m- és p-xililén-diamin, 1,5--diamino-naftalin, hexametiléndiamin és nagyobb szénatomszámú homológjaik, továbbá alku- és alkoxi-csoiportokkal helyettesített származékaik, 1,4-diamino^ciklohexán vagy piperazin és a fenti aminők keverékei. Amennyiben nagy molekulasúlyú poliamidsavak előállítása a cél, a reakció-komponenseket előnyösen eikvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. Az egyik reakció-komponensnek 5 súly %-ig terjedő feleslegben való alkalmazása esetén is megfelelő nagyságú molekulasúllyal rendelkező polimereket kapunk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 A poliimidkarbonsavak feldolgozása és továibbalakítása a szokásos és az irodalomban sokhelyütt leírt módszereikkel történhet. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa: 4,00 g (0,02 mól) diaminodifemlétert 4,36 g {0,012 mól) piromellitsavdianlhidriddel szilárd állapotban összekeverünk és 22,5 g xilollal elegyítünk, majd jó keverés közben 10 perc alatt 52,5 g dimetilformamidot csepegtetünk hozzá, miközben a reakoióelegy hőmérsékletét 20—22 °C-on tartjuk. További 20 perces keverés után meghatározzuk az így előállított poliamidkarbonsav redukált viszkozitását, melynek értéke 0,5%-os dimetilformamidos oldatban 2,6. 2. példa: Az 1. példában ismertetett eljárást minden változtatás nélkül megismételjük. A kapott termék redukált viszkozitása 2,8. Ez azt bizonyítja, hogy az 1. példa szerinti eljárás reprodukálható. 3. példa: Az 1. példában ismertetett eljárást minden változtatás nélkül megismételjük. A kapott termék redukált viszkozitása 2,6. Ez azt bizonyítja, hogy az 1. példa szerinti eljárás reprodukálható. 4. példa: Az 1. példában ismertetett eljárást minden változtatás nélkül megismételjük. A kapott termék redukált viszkozitása 2,9. Ez azt bizonyítja, hogy az 1. példa szerinti eljárás reprodukálható. 5. példa: Az 1. példában ismertetett eljárást minden változtatás nélkül megismételjük. A kapott termék redukált viszkozitása 2,7. Ez azt bizonyítja, hogy az 1. példa szerinti eljárás reprodukálható. 55 60 65 6. példa: (összehasonlító példa). Diaminodifemlétert és piromellitsavanhidridet a fent megadott mennyiségben szilárd állapontban összekeverünk és jó keverés közben 75 g dimetilformamidot adunk hozzá. A hőmérsékletet erős keverés és hűtés alkalmazása esetén sem sikerül a kívánt tartományon belül tartani. Sűrű gumiszerű massza képződik, mely 3
