160264. lajstromszámú szabadalom • Oximéterek mint kártevőírtószerek

3 anyagokat egyszerű módon állíthatjuk elő, pl. 3,5-lihalogén-44ndroxibenzaldoximból és vala­mely megfelelően szubsztituált III általános képletű klórbenzolból alkalikus oldatban. Ha ezeket a II általános képletű vegyületekéi I általános képletű észterekké kell alakítani, nem túl drasztikus reakció esetén az összes szokásos észterező módszer alkalmazható a fe­nolos QH-csoport átalakítására. Enyhe körül­mények biztosítására célszerűen fenolátból in­dulunk ki, és megfelelő karbonsavhalogenidek­kel reagáltatjuk. A fenilészter-csoportot 0 °C és 160 °C közötti hőmérsékleten állíthatjuk elő karbonsavakkal vagy -savanhidridekkel, sav­észterekkel, laktonokkal vagy egyes esetekben keténekkel is. Ha a II általános képletű kiindulási anyago­kat a megfelelő karbonátokká kell alakítani, a szaibal fenolos OH-csoportot vagy előnyösebben a fenolátot enyhe reakciókörülmények között valamely megfelelő, RjjO^CQ-X általános kép­letű halogénhangyasavészterrel — ahol X je­lentése halogénatom, előnyösen klóratom — hozzuk reakcióba. Ha a II általános képletű kiindulási anyago­kat a megfelelő karbamátokká kell alakítani, a fenolos OH-csoportot a szokásos módon Ri-NCO általános képletű izocianátokkal vagy olyan vegyületekkel reagáltatjuk, amelyek ezekké az izoeianátokká alakíthatók, a reakciót megvalósíthatjuk R4-NH-COCI, ill. Ri-N(CH3)­-OOC1 általános képletű karbaminsavkloridak­kal is. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az OH-csoportot tartalmazó vegyületből COCla-tvel először a megfelelő fenolklórkarbanátot állítjuk elő, és ha lehetséges, ezt valamely R1-NH2, ill. Ri-NH^OH3 általános képletű aminnal hozzuk reakcióba. Rí az I általános képletben megadott jelen­tésű. Oldószerként általában aoetomitril, éter, dioxán, dimetilformamid, dimetilszulfoxid és más oldószerek jönnek szóba. A fentiekben ismertetett (felhasználási terüle­teken egyrészt a gabona-fajtákban, kukoricá­ban ós rizsiben, másrészt a hüvelyesekiben (bor­só, bab, szójabab, lóhere, lucerna) tapasztaltunk herbicid szelektivitást az I általános képletű vegyületeket a kikelés után alkalmazva külön­böző mértékben. Különösen értékesek a IV ál­talános képletű vegyületek, ahol Rí és X a fent megadott jelentésűek és Ar előnyösen az alábbi szubsztituált fenilcsoportokat jelenti: V képletű gyök VI képletű gyök VII képletű gyök VIII képletű gyök IX .képletű gyök X képletű gyök XI képletű gyök XII képletű gyök 4 XIII képletű gyök XIV képletű gyök XV képletű gyök 5 Kiemelkedő azonban egy sor I általános kép­letű vegyület akaricid hatása, amelyet az aka­dnák rendjének képviselőivel, így kullancsok­. kai, atkákkal, fonóatkákkal stb. szemben fi­gyeltünk meg. Említésre méltó itt, hogy a fel-10 használási mennyiségeket olyan nagyságrend­ben választhatjuk, amely a növényekre hatást gyakorló mennyiség alatt van. Tipikus képviselői a IV általános képletű vegyületeknek azok a vegyületek, amelyekben 15 Ar jelentése a XII általános képletű gyök. A megadott képletekben az alkil-gyök egyenes vagy elágazott rövidszénláncú, legfeljebb 4 szén­atomos alkilgyököt jelent. 20 Az új oximéterkarbonátokat, -Jsarbamátoikat és -észtereket egyedül vagy egyéb kártevőirtó­szarekkel vagy biológiailag stimuláló vagy in­hibitáló anyagokkal vagy szilárd hordozóanya­gokkal, oldó-, hígító-, sűrítő-, diszpergáló-, 25 nedvesítő- vagy csúsztatószerekkel készített ke­verék 'alakjában vagy adott esetben trágyázó­szerek hozzáadásával alkalmazhatjuk. Az új anyagokat mint kártevőirtószereket a felhasználás célja szerint különböző módokon 30 alkalmazhatjuk, pl. a 3 329 702 sz. USA, az 1047 644 sz. angol vagy a 424 359 sz. svájci szabadalmi leírásokban ismertetett módon. Sok esetben előnyös, ha szemcsés anyagokat alkalmazunk, hogy a hatóanyagot hosszabb 35 időn át egyenletesen adjuk le. A szemcsés anya­got pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy a ha­tóanyagot valamely szerves oldószerben felold­juk, ezt az oldatot szemcsézett ásványi anyag­gal, pl. attapulgittal vagy Si02-vel abszorbeál-40 juk, és az oldószert eltávolítjuk. A készítményeket sok esetben nagyfelületű eloszlatás (permetezés, porozás stb.) útján is " alkalmazhatjuk repülőgépek segítségével. A különböző készítményeket a szokásos mó-4 don állíthatjuk elő olyan anyagok hozzáadásá­val, amelyek megjavítják a tapadószilárdságot, esőállóságot és esetleg a behatóképességet, így adagolhatunk zsírsavakat, gyantákat, nedvesí­tőszereket, enyvet, kazeint vagy alginátokat, 5^ az alkalmazási célnak megfelelően. Herbicid hatású szerek előállítása esetén a kombinációhoz számos komponens jön számí­tásba, amelyek közül a legfontosabbak az aláb­biak : 55 N^fenil-N',N'-dimetilkainbamid, N-p-klórfenil­-N',N'-dimetilkarbamid, N-3,4-dikló]rfenil-N',N'­^dimetilkarbamid, N-3,4-diklórifenil^N'-metoxi­-N'-metilkarbamid, N-4-bróm-3-klórfeniHNF-me-60 toxi^N^metilkarbamid, triklórecetsaiv, 2,6-diklór­-benzonitril, 2,!3,6-tiriklÓPbenzoesav, 2,4-D, 2,,4,5--T, MCPB, MCPP, izopropil-karbanilát, izopro­pil^3-klór4íarbanilát,, N-3-klór-fenil-Jcarbamm-65 sav-4%klór-'butin-2-iMHészter, 2,3,íS-triklárfenü-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom