160251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-amino-1,3,4-tiadiazolok előállítására

160251 3 4 szénhidrogének, mint eiklohexán, íbenzol és to­luol, étereik, mint dietiléter, tatraihidrofurán és dioxán, és észterek, mint ecetsavas-etilésztar. Nitrilek és amidok, mint acetonitril, vagy di­nietilformarnid is alkalmazhatók. A (ib) eljárás­ban a savanhidrid feleslegben is használ-iató. Savmegkötőként valamennyi szokásos sav­megkötőszer alkalmazható. Ilyenek előnyösen az alkáiihidroxidok és alkálikarbonátok, mint nát­riumhidroxid és káliumkarbonát,'de szerves, bá­zisok is, mint piridin és trietilamin. A reakció hőmérsékletek nagyobb tartomá­nyion belül változtathatók. Általában 20 és 150 °C, előnyösen 30 és 11.10 °'C között dolgosunk. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál elvben körülbelül ekvimoláris mennyiségeket alkalmazunk a reakciópartneraklből. A feldol­gozás a szokásos módszerekkel történik. A találmány szerinti eljárásban 'kapott ható­anyagok erős herbicid tulajdonságokat mutat­nak, ezért gyomnövények irtására alkalmazha­tók. Gyomnövény alatt tágabb értelemben mind­azon növényeket kell .érteni, melyek olyan he­lyen nőnek, ahol nemkívánatosaik. Az, hogy a találmány szerinti eljárásban kapott anyagok általános, vagy szelektív herbicidként hatnak, lényegében az alkalmazott mennyiségtől függ. A találmány szerinti eljárással kapott anya­gok például a következő növényekhez .alkalmaz­hatók: kétszikűek, mint mustár i(Sinapis), zsázsa (Lepidium), ragadós galaj i(Galium), tyúkhúr (Stellaria), székfű (Matricaria), küll őrön t (Galin­soga), libatopp (Chemopodium), csalán (Urtica). aggófű i(Senecio), gyapot (Gossypkim), répa (Be­ta), vad murok i(Daucus), bab .(Phiasoleum), bur­gonya (Solanum), kávé (Coffea), egyszikűek, mint komócsin (Phleum), füzéres buga (Po.a), csenkesz i(Festuoa), eleuzin (Blausine), muhar (Setaria), kurta perje i(Lolium), rozsnok (Bro­mus), tyúkköles {Eahinochloa), tengeri !(Zea), rizs (Oryza), zab {Avena), (árpa i(Hordeum), búza (Triticum), köles (Panieum), cukornád (Saccha­rum). A hatóanyagok különösen jól alkalmazhatók szelektív gyomirtásra, gabonában, gyapotban és vad murákban. A találmány szerinti hatóanyagok a szokásos összeállításba, például oldatba, emulzióba, szusz­penzióiba, por alakba, pép alakba és granulá­tumíba vihetők. Ezeket ismert módon állítják elő, például a hatóanyagoknak adalékanyagok­kal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szi­lárd vivőanyagokkal, kívánt esetben felületaktív anyagokkal, tehát emulgeálószerekkel és/vagy diszpergálószerekkel történő összekeveré- ével. Ka az adalékanyag víz, .akkor segédoldószer­ként szerves oldószerek is alkalmaznátok. A fo­lyékony oldószer lehet aromás oldószer, mint xilol és benzol, klórozott aromás oldószer, mint klórbenzol, paraffin, mint kőolajpárlatok, alko­hol, mint metanol és butaniol, erősen poláros oldószer, mint dimetilformamid és dirnetiiszulí­oxid és víz; a szilárd vivoanyag valamely ter­mészetes kőzetliszt lehet, mint kaolinok, talkum, 'a gy a g és kréta, vagy pedig szintetikus kőzet­lisztek, mint finoman diszpergált kovasav és szilikátok; az emiulgeálószer neimionos és a.n­ionos ernulgeátor lehet, mint polioxietilén-zsíi'­saivésztesr, polioxietilén-zsíralkoholéter, például .alkilairil-jpoliglikoléter, alkilszulfonátok és aril­szulfonátok; ,a diszpergálószer például lignin, szulíitszennyMg és metilcellulóz lehet. A találmány szerinti hatóanyagok az össze­állításokban más, ismert hatóanyagokkal kever­ve is jelen lehetnek. Az összeállítások általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5'—90 súly% hatóanyagot tartalmaz­nak. A találmány szerinti eljárásban nyert ható­anyagok önmagukban, valamely 'összeállításban, vagy az ezekből készített használati alakban, azaz használatra kész oldat, emulzió, szuszpen­zió, por, pép és granulátum alakjaiban kerül­hetnek alkalmazásra. Az alkalmazás a szokásos módon, például öntés, permetezés, porlasztás, ködösítés, útján történik. A találmány szerinti hatóanyagok mind a ki­kelés 'előtti, mind pedig a kikelés utáni el­járásban, azaz a növények kikelése előtt és után alkalmazhatók. A hatóanyagok .alkalmazásakor a kikelés, utáni és kikelés előtti eljárásban az alkalmazott, meny­nyiség széles tartományon belül .változtatható. Általában il—50 kg/hektár, előnyösen 2—20 kg/ /hektár között fekszik. A. példa: Kikelés előtti vizsgálat Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 .súlyrész alkilarilpoliglikoléter Célszerű hatóanyag-összeállítás készítéséhez 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk az oldó­szer megadott mennyiségével, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és a kon­cén trátumiot vízzel a kívánt töménységre hígít­juk. * A vizsgálati növények magvait normális talaj­ba bevetjük és 24 óra .múlva megöntözzük a hatóanyag-összeállítással. Eközben a felületegy­ségre eső vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. Az összeállításban a hatóanyag töménysége nem játszik szerepet, csakis, a felü­letegységre eső felhasznált hatóanyagmennyiség döntő. 3 hét múlva meghatározzuk a vizsgálati növények károsodási fokát, melyet 0—5 szám­jegyekkel jelölünk meg, ezek jelentésié padig a következő: 0 nincs hatás, 1 kismértékű károsodás, vagy a növekedés las­sul, 2 kifejezett károsodás, gátolt növekedés, 3 súlyos károsodás és csak hiányos fejlődé.;, vagy csak 50%HOS kikelés, !0 15 20 25 Sü 35 40 45 50 55 60 *>

Next

/
Oldalképek
Tartalom