160247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3,4-tiadiazolil -karbamidok és azokat tartalmazó herbicid szerek előállítására

3 juk, a (B) reakicióegyenletíben ismertetett folyamat zajlik le. A (III) és (IV) általános képletű kiindulási anyagok ismert vegyületek. A kiindulási anyagként felhasznált (II) álta- 5 lános képletű aniinotiadiazol-származékok egy része ugyancsák ismert. Az új (II) általános képletű vegyületeket az ismert vegyületékhez hasonló módon állíthatjuk elő, pl. a megfelelő 1-aciltioszemikarbazid-származékok és vízelvo- 10 nószer, pl. ecetsavanhidrid reakciója útján. [Chemische Berichte 29, 2511 (1896)]. Hígítószerként az a) és b) eljárásban bármely közömbös szerves oldószert felhasználha- 15 tunk. Ezek a hígítószereik előnyösen a következő anyagok lehetnek: szénhidrogének, pl. benzol vagy toluol, éterek, pl. dietiléter, tetrahidrofurán vagy dioxán, ketonok pl- aceton, észterek, pl. etilacetát, vagy poláros oldószerek, 20 pl. dimetilfermamid vagy aoetantir.il. Savmegkötőszarként valamennyi ismert savmegkötőiszert felhasználha tunk. A reakciót pl. alkálihidroxidok, alkálikarbonátok vagy tercier aminők jelenlétében hajthatjuk végre. Különö- ,5 sen előnyösen nátriumhidroxidot, nátriumkarbonátot, trietilamint, N,,N-dimetilanilint vagy piridint alkalmazunk. A reakció hőmérséklete mindkét eljárásban ,,0 széles határok között változhat. Általában 0— 140 °C-os hőmérséklettartományiban, előnyösen 10—120 °C-on végezzük a reakciót. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során előnyösen ekvimoláris mennyiségű kiin- „ dulási anyagokat reagáltatunk egymással. A reakcióelegyet szokásos módon dolgozzuk fel. A • találmány szerint előállítható vegyületek erős herbirid hatással rendelkeznek, és ennek megfelelően gyomirtászerként alkalmazhatók. .fl Gyomnövény kifejezésen minden olyan növényfajtát értünk, amely nem kívánatos helyen növekedik. A találmány szerint előállított vegyületeik a felhasznált mennyiségtől függően szelektív vagy teljes herbicid hatást fejtenek ki. A találmány szarint előállítható vegyületeket pl. az alábbi növényfajták kezelésére használhatjuk fel: kétszikűek, így mustár, (Sinapis). zsázsa (Lepidium), ragadós galaj (Galium), tyúkhúr (Stellaria), kamilla '(Matricaria), gomb- J virág (Gallnsoga), libatop (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), gyapot (Gossypium). répa (Beta), murok (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum):, kávé (Coffea); ill. egyszikűek, így komócsin (Phleum), perje (Poa), csen- 5l kész (Festuca), eleuzin (Eleusine), muhar (Setaria), kurta P'erje (Lolium), rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Eehinoehloa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Tritioum), köles {Panieum), cukorrépa (Sacc- 60 harum). A hatóanyagdkat előnyösen szelektív herbirid anyagokként használjuk fel. A vegyületek mind kikelés előtt, mind kikelés után jó sze- 6f 4 lektivitást fejtenek ki gyapoton, babon és gabonaféléken, pl. búzán és kukoricán. A hatóanyagdkat szokásos készítményekké, pl. oldatokká, emulziókká, szuszpenzióikká, porokká, pépekké vagy granulákká alakíthatjuk. A készítményeket szokásos módon állíthatjuk elő pl. úgy, hogy a hatóanyagokat hígítóanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy , szilárd hordozóanyagokkal, és adott esetben felületaktív anyagokkal, azaz emulgeáló- és/ /vagy diszpergálószerekkel elegyítjük. Ha hígítószerként vizet alkalmazunk, az elegyhez oldásközvetítőként pl. egyéb szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldószerként előnyösen aromás vegyületeket, pl. xilolt és banzolt, klórozott aromás vegyületeket, pl. klórbenzolt, paraffinokat, pl. kőolajifrakcióikat, alkoholokat, pl. metanolt és butanolt, erősen poláros oldószereket, pl. dimetilformaamidot és dimetilszulfoxidot, vagy vizet alkalmazhatunk. A szilárd hordozóanyagok pl. a következők lehetnek: természetes kőaetporofc, így kaolin, agyag, talkum és kréta, valamint szintetikus porkészítmények, így nagydiszperzitású kovasav és szilikátok. Emulgálószerként előnyösen nem-ionos és anionos anyagokat, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, pl. alkilarü-jpoliglikolétereket, alkilszulfonátokat és arilszulfonátokat, diszpergálószerként célszerűen lignint, szulfitszennylúgot és metilcellulózt alkalmazunk. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat egyéb ismert hatóanyagokkal együtt is kikészíthetjük. A hatóanyagokat önmagukban, a korábban említett készítmények formájában, vagy az azokból előállított, használatra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, pépek vagy granulák alakjában használhatjuk fel. A hatóanyagokat szokásos módszerekkel, pl. bepárlással, öntéssel, permetezéssel vagy elárasztással juttatjuk a kezelendő területre. A felhasznált hatóanyagmennyiség az elérni kívánt hatástól függően széles határok között változhat. Általában 0,25—20 kg hatóanyag/ /hektár, előnyösen 0,5—10 kg hatóanyag/hektár mennyiségeket alkalmazunk. A találmány szerint előállítható anyagok csigák, phytopatogén gombák, továbbá a növényeket károsító rovarok és atkák ellen is hatást fejtenek ki. A. példa: Kikelés előtti herbiaid hatás vizsgálata Oldószer: 5 súlyréisz aceton Emulgeálószer: 7 súlyrész alkilarilpoliglikoléter 1 súlyrész hatóanyagot a fent megadott menynyiségű oldószerrel elegyítünk, az elegyhez 2