160240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2-fenilacetil- guanidinek előállítására

160240 13 14 reakciókeveréket szobahőmérsékleten. 48 óra ho&szat keverjük, majd izopropanollal hígítjuk, és etanolos sósavval 3 pH-^ra megsavamyítjuk. A kivált dietil-guanidin-hidroklarid kiszűrése után a szűrletet szárazra pároljuk, majd a maradékot vízben szuszpendáljuk, és éterrel extraháljuk. A vizes fázist aktívszénnel kezeljük, 20s %-os nát­riumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk, és a kivált bázist leszűrjük. Az így kapott nyers bázist víz­ben szuszpendáljuk, és sósavval megsavanyítjuk. A kapott fehér tűket aktívszén hozzáadásával vízből átkristályosítjuk, mire a 200—202° olva­dáspontú 2- [2-(2,6-diklórf enil)-acetil] -1,3-dietil­-guanidin-hidrokloridot kapjuk. 22. példa 2-[2-(2,6-Diklórfenil)-aoetil]-l-(2-hidroxipropil)­-guanidin 7,5 g izopropanoiaminnak 20 ml etanollal ké­szült oldatát hozzácsepegtetjük 12,85 g S-me­tilizotiouróimumkloridnak 100 ml vízzel készült forró oldatához. A metilmerkaptáii-fejlődés be­fejesztével a reakciókeverékeit bepároljuk, és a maradékot ismételt izopropanolos azeotrop desztillációval vízmentesítjük. Az izopropanolos oldathoz 40 ml etanolban oldott 0,1 mól nátrium­etilátot adunk, majd a kivált sót leszűrjük. A 2--hidroxipropil-guanidint tartalmazó szűrlethez 21,9 g 2,6-diklórfenilecetsav-metilésztert adunk, az oldószert lepároljuk, és izopropanollal pótol­juk. A reakciókeverék állása közben képződött metanolt időnként izopropanolos azeotrop desz­tillációval eltávolítjuk. Metanolképződés meg­szűntével a reakciókeveréket etanolos sósavval megsavanyítjuk, majd a kivált gyantaszerű ter­méket szűrőn elválasztjuk, és vízben feloldjuk. A vizes oldatot előbb éterrel extraháljuk, majd aktívszénnel kezeljük, és leszűrjük. A szűrletet bepárolva és a maradékhoz acetont adva 2-[2-(2,6-diklórfenil)-acetil]-l-(2-hidroxipropil)-gua­nidin-hidrokloridot kapunk 178—180° olvadás­pontú fehér tűk alakjában. 23. példa 2-i[2j(2,6-Di1 klórfenil)^aoe i tilim:jno]^imidazolidin 2,8 g SHmétil-N-(2,6-diklórfeniilacetil)-izotio­karbamidot hozzáadunk 0,6 g etiléndiaminhoz, mire a reakciókeverék kissé felmelegszik, és metilmerkaptán fejlődik. A reakciókevérék le­hűtése után kivált szilárd anyagot elválasztjuk, 20 ml etiléndiaminnal keverjük, majd leszűrjük, vízzel mossuk, és 100 ml híg sósavval felvesz­szük. A sósavas szuszpenziót a kiindulási anyag elválasztására leszűrjük, és a szűrletet híg nát­riumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A kivált bázist elválasztjuk, mossuk, majd izopropanalt adunk hozzá. A 2-[2-(2,6-diklórfenil)-acetilimi­no]-imidazolidint 234—237° olvadáspontú fehér por alakjában kapjuk meg. Ez azonos az 1. pél­da szerint előállított termékkel. Az ebben a példában felhasznált kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: 10 ml acetonban oldott 5,6 g 2,6-diklórfenil­ecetsav-kloridot lassan hozzáadunk 4,7 g S-me-5 tilizíOtioka,rbamidnak 120 ml acetonnal készült oldatához. A kivált S-metilizoitiouróniumkiori­dot kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A ma­radékot kétszer diizopropiléterből átkristályo­sítva, az S-metil-N-(2,6-diklórfenilacetil)-izoitio-10 karbamidot 125—127° olvadáspontú fehér rom­buszok alakjában kapjuk. 24. példa 15 2-[2-(2,6-Diklórfenil)-acetil]-l-m0til-guanidin 1,3 g S-metil-N-(2,6-diklórfenilacetil)-izotio­karbamidnak 100 ml etanollal készült oldatába szobahőmérsékleten száraz metilamin gázt veze-20 tünk. A telített oldatot szárazra pároljuk, a ma­radékot kevés etanolban oldjuk, majd az oldatot etanolos sósavval 2 pH-ra megaavanyítjuk. A kapott keveréket éterrel hígítjuk, a kivált kris­tályos terméket elválasztjuk, majd forró izopro-25 panolból átkristályosítjuk. A 2-[2-(2,6-diklórfe­nü)-acetil]-l-metü-guanidin-hidrokloridot 248—252° olvadáspontú fehér por alakjában kap­juk. Ez azonos a 3. példa szerint előállított ter­mékkel. 30 35 25'. példa 2-[2-(2,6-Diklórfenil)-,acetil-l-(4-hidiroxibutil)­guanidin 11,0 g S-metil-N-(2,6-diklórfenilacetii)~izo­tiokarbamidot 120 ml izopropanolban oldunk, és az oldathoz 3,5 g 4-hidroxibutilamint adunk. A reakciókeveréket 6 óra hosszat keverés és visz-40 szafolyatás közben forraljuk, majd éjszakán át lehűlni hagyjuk, etanolos hidrogénkloridot adunk hozzá, és bepároljuk. A maradékot víz és éter között megoszlatjuk, és a vizes fázist bepá­roljuk. A maradékot acetonnal eldörzsöljük, és 45 izopropanol - és diizopropiléter elegyéből átkris­tályosítjuk. A 2-[2-(2,6-diklórfenií)-acetil]-l-(4-hidroxibutilj-guanidin-hidrokloridot kapjuk 158—160° olvadásponttal. 50 26. példa 2-i[2-(2,6-Diklórfenil)-a)cetil]-l-(6-hidroxihexil)­guanidin 55 3 g S-metil-N-(2,6-diklórfenilacetil)-dzotiokar­bamidot 120 ml izopropanolban oldunk, és az ol­dathoz 1,5 g 6-amino-l-hexanolt adunk. A reak­ciókeveréket 2,5 óra hosszat visszafolyatás köz­ben forraljuk, éjjelen át lehűlni hagyjuk, majd 60 bepároljuk. A maradékhoz etanolos hidrogénklo­ridot adunk, majd ismét bepároljuk. A mara­dékot toluol és víz között megoszlatjuk, és a vizes fázist bepároljuk. A maradékhoz izopropanolt adunk, és izopropanol és diizopropiléter élegyé-65 bői átkristályosítjuk. 2-[2-(2,6-diklórfenil)-acetil]-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom