160238. lajstromszámú szabadalom • Forgórostélyos röpíttőtörő

160238 3 4 a rajta fennmaradó szemek, a tetőpont elérése előtt leválnak és a verőléces rotorra visszahullanak. A rotor verőlécei', az anyagiszemeket megütik és a rostély felé hajítják, ahol az ütközés hatására ismételten megtörnek. Így a forgó- 5 rostély nemcsak osztályozásra, hanem őrlőpályaként ütköztetésre is szolgál. A rostélyon való kedvezőbb felütközési szög biztosítására, valamint az oldalfalon elhelyezett feladónyílás méretének növelése érdekében célszerű a verőléces rotort a rostély forgástengelyéhez képest excentrikusan elhelyezni. Így a köralakú rostély szerkezet csaknem ideális kialakítású őrlőpályát képez. A rostélyt célszerű belül hosszirányú lécekkel ellátni, amelyek főként a nagyobb darabok felemelését segítik elő. A rostély lehet hosszirányú gyűrűs, keresztirányú pálcás vagy perforált lemezes kialakítású. Az anyag feladása az oldalfalon keresztül közvetlenül a forgó rostélyra történik, amely a méreten aluli szemeket még aprítás előtt leválasztja. Mivel a törőből az aprítás folyamán a rostély résméreténél kisebb szemek mindjárt kijutnak, vagyis a továbbaprítástól mentesülnek, a töret egyenletes szemszerkezetű lesz és kevés finom frakciót tartalmaz. A találmány szerinti törőgép energiafelhasználása és kopása csekély, mivel a verőlécek és a rostély között nagy távolság van, s így az anyag nem dörzsölődik. A hengeres rostély nagy hasznos osztályozó felületet eredményez, ami nagyteljesítményt biztosít. A rostély nem hajlamos az eldugulásra, mivel egyrészt a. neki ütköző szemek állandó bombázása következtében a megakadt szemeket folyamatosan átverik, másrészt az esetleg beékelődő határszemek a felső tetőpontnál az állandóan mozgó és rezgő ros•télyból a nehézségi erő hatására visszahullanak. A találmányt részletesen kiviteli példa alapján, a rajz alapján ismertetjük, ahol 1. ábra a gép keresztmetszete, a 2. ábra a bejelölt síkú hosszmetszet. Az 1. törőházba a törendő anyag feladása a 2. feladótölcséren keresztül történik, amely a törőház egyik, vagy mindkét oldalára helyezhető el. A feladótölcséren keresztül az anyag a törőházban forgó 3. rostélyra esik, amely szétteríti ós a már megfelelő szemnagyságú terméket leválasztja. A rostély kifelé keskenyedő gyűrűkből áll, amelyeket a résméretnek megfelelő szélességű 4 távtartó gyűrűk közbeiktatásával az 5 csavarok fognak össze és rögzítenek a 6. futógyűrűhöz. A rostély-szerkezet alátámasztására és hajtására a 7. görgők szolgálnak, amelyek súrlódás útján fogják a rostélyt. A rostély hajtása történhet külön fogaskerék hajtással is, ilyenkor a görgők csak alátámasztásra szolgálnak, s így szabadon futnak. Az anyag felemelésének elősegítésére a 8. lécek szolgálnak, amelyek a rostélyhoz rögzítve, vele együtt forognak. A felemelt anyag a tetőpont elérése előtt leválik a rostélyról és a 9. verőléces rotorra hull. Itt a nagysebességű ütközés hatására az anyagszemek megtörnek és felgyorsulva ismét a rostély felé röpülnek. A rostélyon újabb ütközés következik be, amit a már megfelelő méretű szemek leválasztása követ. A rostélyon fennmaradó méreten 5 felüli szemek újra visszakerülnek a verőléces rotorra és az aprítási folyamat megismétlődik. A verőléces rotor tengelyének 10. csapágyai a röpi'tőtörőknél szokásos módon, a törőházom kívül, konzolokon állnak. A hajtás a 11. szíjtárcsán keresztül történik. A 7. görgők hajtását külön motorról célszerű végezni. Ilyenkor a két görgőtengely együttfutását a 12 lánchajtással lehet biztosítani. Gumi futófelületek alkalmazása esetén egyik görgőtengely meghajtása is elegendő lehet. Mivel a rostély szerkezetet csak a súlyerő tartja a helyén, idegen anyag (pl. vas) bejutása esetén a rostély kitérhet, s így a verőlécek és a rostély közötti tér megnő, ami a gépet megóvja a károsodástól. A 7. görgők a tengelyre kis excentritással is felszerelhetők, miáltal a rostély bizonyos mértékű rázása is megvalósítható. E rázás kedvezően befolyásolja a leszi tálas hatásfokát és csökkenti a rostély eldugulásának veszélyét. Szabadalmi igénypontok: 1. Röpítő törő, illetve malom azzal jellemezve, hogy a verőléces rotor (9) körül egy forgóhengeres rostély (3) van elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a forgórostély (3) gyűrű alakú elemekből van kialakítva, amelyeknek résméretét a közéjük elhelyezett távtartóelemek (4) biztosítják. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a rostély szerkezet (3) belsejében az anyag felemelését elősegítő lécek (8) vannak beépítve. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A találmány szerinti röpítőtörő legjelentősebb előnye, hogy a töret maximális szemnagyságát 30 élesen határolja anélkül, hogy az anyagot túlőrölné, más szóval egyenletes szemszerkezetet eredményez. További előnyei, hogy a törés kizárólag ütközés alapján történik, így nincs felesleges súrlódás anyag és törőszerszám között, en-35 nek következtében kevés a kopás és alacsony a fajlagos energiafelvétel. A feladott anyag előleválasztását is elvégzi, ezáltal tehermentesíti a törőt és megkíméli a már méreten levő szemeket a tovább aprozódástól. A rostély mozgása követkéz-40 tében nem hajlamos az eltömődésre, így tapadósabb anyagok törésére is alkalmas. Idegen anyagokkal szemben — a hagyományos röpítőtörőkhöz hasonlóan — nem érzékeny. Szerkezete és működése egyszerű, a kívánt szemnagy-4^ ság könnyen beállítható. 2