160237. lajstromszámú szabadalom • Vezetékkapcsoló sínjárművek önműködő központi ütközőkészülékeihez

16Ö237 5 kapesolőíej 6 ütközőkamrának irányában mutató oldalon a 4 vezetékek végein túlnyúlóan van kialakítva mégpedig úgy, hogy a 4 vezetékek végein túlnyúló és azok homlokoldalaival párhuzamosan futó 10 nyomófelületet minden oldalion ferdén hátrafelé futó felületek (mint pl. a 11 kifutófelület és 12 hozzávetőfelület) határolják. ,A homlokfelületnek a 7 húzókarom, irányában mutató oldala a 4 vezetékek végeihez képest ugyanilyen mértékben - visszafelé el van , tolva, úgyhogy a 4 vezetékek végei összekapcsolt állapotban az ellenkapcsoló vezetékvégein fekszenek fel. A két összekapcsolandó vezetékkapcsoló pontos központosítása érdekében az 1 vezetékkapcscló 5 házának homlokoldalán 8 központosító kúpot és 9 központosító kampót helyezünk el. Az 1. ábrán az 1 vezetékkapcsoló nyugalmi helyzetben van, amikoris a 3 kapcsolófejen elhelyezett 13 ütközőn fekszik fel. A. 2. ábrán ábrázolt felülnézet az 1 vezetékkapcsoló ágyazását mutatja a 3 kapcsolófejben. Ebben az esetben 14 tartót alkalmazunk, amely a 3 kapcsolófejjel oldhatóan van összekötve és 15 rögzítőcsap útján az 1 vezetékkapcsolót ill. a 4 vezetékeket felvevő 16 keretet tartja úgy, hogy az 1 vezetékkapcsoló a 15 rögzítőcsap-körül vízszintes irányban elforgatható. A 14 tartó és az 1 vezetékkapcsoló 5 háza között elhelyezett 17 nyomórugó az 1 vezetékkapcsolót állandóan a 13 ütköző irányába nyomja, amelyen nyugalmi helyzetében, mint ahogy a 2. ábrán ábrázoltuk felfefeszik. Ha a központi kapcsolókészülék 3 kapcsolófejét egy hasonló ellenkapcsolóval öszszekapcsoljuk, akkor az 1, 1' vezetékkapcsolók egyidejűleg elmozdulnak ós a 17, 17' nyomórugók ereje ellenében kölcsönösen visszatolódnak. amit az 1, 1' vezetékkapcsolók nem ábrázolt teleszkópszerű kialakítása tesz lehetővé. Eközben az ellenkapcsoló 1' vezetékkapcsolója 11' kifutófelületével ül. 10' nyomófelületével a központi ütközőkészülék kapcsolómozgása és az 1, 1' vezetékkapcsalóknak a 13, 13' ütközőkön való felfekvése következtében az 1 vezetékapcsoló 10 nyomófelülete ill. 11 kifutófelülete mentén csúszik. Az 1, 1' vezetékkaposolók mozgása így a központi ütközőkészülék kapcsolómozgásával úgy van összhangba hozva, hogy a központi ütközőkészülék kapcsolómozgásának befejezése után, amikor az ellenkapcsoló 6' ütközőkarma a 7 húzókarom mögött fekszik, az 1' vezetékkapcsoló 12' hozzávezető felülete éppen az 1 vezetékkaposoló 12 hozzávezetőfelületén kezd felfeküdni és ezek a 12, 12' hozzávezetőfelületek most már mindaddig egymáson csúsznak, amíg a 17, 17' nyomórugók az 1, 1' vezetékkapcsolókat ismét kapcsolóhelyzetbe előrenyomják. Ezután válnak csak le az 1, 1' vezetékkapcsolók, amint a 3. ábrából látható, a 13, 13' ütközőkről úgy, hogy az 1 vezetékkaposoló a 4. ábrán ábrázolt összekapcsolt állásában a 3 kapcsolófejhez képest mindkét oldal felé bizonyos mozgásszabadsággal bír, a központi ütközőkészülék oldalirányú játékainak kiegyenlítése céljából. A mozgás utolsó fázisában, az összekapcsolt helyzetben az 1. 1' vezetékikapcsolók a 8 központosító kúp és 9, 9' központosító kampók formájában jelenlevő központosítószervek útján pontosan központosítva lesznek, úgyhogy a 4. vezetékek végei a 4. ábrán 5 ábrázolt összekapcsolt helyzetben pontosan egymáson fekszenek. Az 5. ábra az 1 vezetékkapcsolóhoz tartozó 18 fedőcsappantyút ábrázolja, amelynek 19 csap-10 pantyúemeltyűje 20 hosszanti furat útján a 21 forgáscsapon, a 7 húzókarom irányában elforgathatóan van ágyazva. A 21 forgócsap mereven van az 1 vezetékkapcsolóhoz rögzítve. Ettől a 21 forgáscsaptól bizonyos távolságban az 1 ve-15 zetékkapcsolón 22 vezetőcsap van elhelyezve; amely a 19 csappantyúemeltyűn a 28 beszúrással ellátott és a 20 hosszanti furat körül túlnyomórészt körívalakban futó 23 vezetőhorony révén áthatol. A 19 emeltyűcsappantyú hátulsó 20 határolásának közelében a 6 lökőkarom felé fordított oldalához 24 visszaállítórugó van csuklósan csatlakoztatva, amely az 1 vezetékkapcsoló elülső végének támaszkodik. A 7 húzókarom felé fordított oldalon, a hátulsó határolás köze-25 lében, a 19 csappantyúemeltyű orr alakú 25 toldatként van kialakítva. A vezetékkapcsoló 16 keretén 26 támasz van elhelyezve, amely kb. a 24 visszaállító rugónak a 19 csappantyúemeltyűn való támadáspontja magasságában a csappan- _ 30 tyúemeltyűnek az 1 vezetékkapcsoló hossztengelyével párhuzamosan futó mozgáspályájába nyúl be. Ezen a 26 támaszon kampóalakú 27 rögzítőemeltyű van forgathatóan ágyazva és a rajzon nem ábrázolt rugóval terhelve. Az 1 veze-35 tékkapcsoló nyugalmi helyzetében, amint az 5. ábrán ábrázoltuk, a 18 fedőcsappantyú a 4 vezetékek végein fekszik fel és a 24 visszaállító rugó nyomás alatt tartja. A 18 fedőcsappantyú körvonalát az 1. ábrán pont-vonallal ábrázoltuk. 40 Ebben a helyzetben a 21 forgáscsap a 20 hoszszanti furat elülső határánál és a 22 vezetőcsap a 23 vezetőhorony előrefelé mutató 28 bemetszésén fekszik fel. A 22 vezetőcsapnak ez a helyzete megakadályozza azt, hogy a 18 fedőcsappan-45 tyú az 1 vezetőkapcsoló nyugalmi helyzetében kiforduljon. A 18 fedőcsappantyú mozgását a kapcsolás alatt a 6. ábra ábrázolja. Az 1 vezetékkapcsoló visszafelé mozgásakor — amint már leírtuk — a 18 fedőcsappantyú addig marad az 5. 50 ábrán ábrázolt kiindulóhelyzetben, amíg a 19 csappantyúemeltyű hátulsó határolása a 26 támasznak nem ütközik és ez a 18 fedőcsappantyú mozgását feltartóztatja. Az 1 vezetékkaposoló további hátrafelémozgása következtében az 1 55 vezetékkapcsolón elhelyezett 21 forgáscsap ugyancsak tovább mozog hátrafelé és így a 20 hosszanti furatban annak elülső végétől hátulsó végéhez kerül. Egyidejűleg a 22 vezetőcsap elhagyja a 28 bemetszést, a 23 vezetőhorony hátul-60 só határolása felé haladva, aminek következtében a 18 fedőcsappantyú forgómozgásának reteszelése megszűnik. A 18 fedőcsappantyú mozgásának megszakításával és az 1 vezetékkapcsoló további hátrafelé mozgatásával a kapcsolófolya-65 mat ezen szakaszában a 18 fedőcsappantyú a 4 3