160230. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés zajterhelés méréséhez

160230 nálatos. A kapuzott zajgenerátort a (4) és (5) alatti irodalmi hivatkozások szerint rádióvevőkészülékek zajtényező-mérésével összefüggésben használják. A találmányunk szerinti megoldás lényege 5 abból áll, hogy a zaj vevő kimenő zaját, amely az említett kapuzott zaj generátor alkalmazása folytán váltakozik, a detekció előtt két párhuzamos keskenysávú csatornára ágaztatjuk el és ezeket ellenütemű kapujelékkel kapuzzuk. Ilyen io módon két olyan zajteljesítményt állítunk elő, amelyek soronkövetlkező időtartományokban a zajgenerátor be- és kikaipcsolási időtartamai alatti zaj teljesítményeknek felelnek meg. A zajgenerátoir bekapcsolt időtartama alatt nyitott 15 csatorna az össz-zajt (alapzaj + intermodulációs zaj), a zajgenerátor kikapcsolása időtartama alatt nyitott csatorna csak az alapzajt szolgáltatja. E két zajteljesítményt a találmány szerint külön-íkülön detektáljuk, és elég nagy de- 20 tekciós időállandóa alkalmazva olyan két egyenfeszültséget állítunk elő, amelyek folyamatosan és egyidejűleg rendelkezésre állnak és amelyek a két kapuzott csatorna kimenő zajteljesítményével aranyosiak. E két egyenfeszültséget az- 2

5 után a találmány szerint kivonó áramkörre adjuk, amely így éppen a mérni kívánt intermodulációs zajteljesítménnyei arányos jelet szolgáltatja. A találmány szerinti megoldás lényege továb- so bá abból áll, hogy az említett csatornák kapuzásához szükséges két ellenűtemű kapujelet a mérendő áraimkor után, de a zajvevő előtt, tehát a vételi oldalon állítjuk elő oly módon, hogy a szélessávú zajfeszültség burkológörbéjét 35 detektáljuik, tehát nem hasznosítjuk a generátort kapuzó kapu jelet. Ezt az eljárást azért alkalmazzuk, hogy ily módon a mikrohullámú lánc különböző állomásai között is lehessen a találmány szerinti módszert alkalmazni, amikor 40 a generátor és a vevő egymástól távol van, tehát a vételi oldalon a generátorban levő kapujel nem áll rendelkezésre. Az előbbiekben .említett két keskenysávú csa- 4S torna kapuzásakor az a nehézség támad, hogy a csatornák nyitási időtartamai alatt a zajszánt nem állandó, mert a keskenysávú csatornák be-és kirezgési ideje alatt a zajszint változik; ily módon a detektált zajszint nem lenne pontosan 50 arányos az előállítandó zajtel jesítményekkel. Ezért a találmány szerint mindkét említett ellenütemű kapu jel nyitó ágait megfelelően késleltetjük, úgy, hogy ezen időtartamok (tehát a berezgési és kirezgési idő) alatt a csatornák zárva legyenek. Egy teljes kapuzási periódus ideje tehát a találmány szerinti négy időtartományra oszlik a következő táblázat szerint: Időtartomány D 60 zaj generátor bekapcsolva kikapcsolva első csatorna zárva nyitva8

zárva zárva második csatorna zárva zárva zárva nyitva 65 A találmány szerinti kapcsolási elrendezést, a 2. ábra blokk diagram ja mutatja. Az e blcikkdiagramon látható hivatkozási számok a 3. ábrát látható hullámalakokra vonatkoznak; a hullámalakok A—B—C—D-jelű időtartományai az előbbi táblázatnák felelnek meg. A 2. ábrán vonalkázva jelölt sávok a zaj feszültséget szemléltetik. A következőkben a 2, és 3. ábra alapján részletesen ismertetjük a találmány szerinti kapcsolási elrendezést. A ZG zaj generátor önmagában ismert kivitelű, fehér zajt szolgáltató generátor, amelynek zaj spektruma a mérni kívánt csatornaszámnak felel meg, és kapuzási pontot is tartalmaz a kimenő zajteljesítmény periodikus megszakítása céljából, amelyhez a KG kapujelgenerátor csatlakozik. A ZG zajgenerátor KG kapujelgenerá(tarral kapuzott zaját az SZ sávzáró szűrőn át adjuk az X mérendő berendezésire. A mérendő berendezés kimenetéről a találmány szerint az E elágazó áramkör bemenetére csatlakozunk. Az. E elágazó áramkör egyik kimenetéről az SZ sávzáró szűrő frekvenciájára hangolt, önmagában ismert ZV szelektív zajvevőre esatlakozkmk. A szelektív zajvevő kimenete a találmány szerint két azonos, egy-egy kapuzási pontot is tartalmazó keskenysávú CS—1 és CS—2 csatornára van elágaztatva. E kapuzási pontokra — a két Csatorna soronkövetkező időtantománydkban történő megszakítása céljából — az FH fázishasító áramkör két kimenete csatlakozik, egy-egy kapujel-késleltető KK—1 és KK—2 áramkörön keresztül. E késleltető áramkörök szerepe annak biztosítása, hogy az említett be- és kirezgési időnek megfelelő A és C jelű időtartományokban mindkét csatorna zárva legyen. Az E elágazó áramkör másik kimenete a találmány szerint a BD burkoló-detektort táplálja, amelynek kimenete az FH fázishasító bemenetére csatlakozik. A CS—1 és CS—2 két kapuzott csatorna kimeneteihez pedig egy-egy TD—1 és TD—2 teljesítménydetektor csatlakozik, amelynek a K kivonó áramkörön keresztül az I indikátort vezérlik. Ez az indikátor már közvetlenül a mérni kívánt intermoduláciiós zajteljesítményt méri. A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés, ahogyan az előbbiekben ismertettük, az intermodulációs zaj közvetlen mérésére alkalmas. Hasznosnak bizonyulhat azonban olyan méret)elrendezés is, amely az intermodulációs zaj mérésén kívül arra is alkalmas, hogy egyidejűleg a másik két említett zajt, tehát az alapzajt és az intermoduláciiós zaj összegét is méri. Ez utóbbi zajok külön-külön egymás után történő mérése az 1. ábra elrendezése szerint ismeretes. Ilyen mérőberendezéssel tehát egyidejűleg három zajt lehet mérni és ilyen mérésre alkalmas kapcsolási elrendezés a 2. ábrának megfelelő, előbbiekben ismertetett elrendezés egyszerű kiegészítésével lehetővé válik. Ez az elrendezés, amelyet a 4. ábra blokk-diagramja szemléltet, azzal van 2