160229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aluminiumötvözetedk előállítására

160229 3 4 Az alkalmazott magas hőmérséklet és az alu­míniumtrihalogenidek együttes hatása rendkí­vül korroziv körülményeket hoz létre, mert hő­bomlás követikeztében nascens klór is fejlődik a folyamat köziben. ügyes szabadalmi leírások, így a 995 08:2 szá­mú francia, a 642 240 számú angol és a 3 284 189 számú USA szabadalmi leírások a korroziv ha­tás csökkentésére grafit, SiC, BN, TiC, A120:>, SÍ3N4 szerkezeti anyagokat, illetve a megfelelő kombinációk alkalmazását javasolják minden olyan szerkezeti elemnél, ahol alumíniumhalo­genidek érintkeznek a berendezéssel. A vázolt eljárások hátrányuk miatt üzemi méretekben nem terjedték el, nem gazdaságosak, egyrészt a különleges szerkezeti .anyagok, másrészt pe­dig a nagy hőigény költségei miatt. A nagy tömegben keletkező és hulladéknak tekintetett alummiumtartalmú anyagok, mint a szénsalak és a gyenge minőségű alumíniumér­cek kiindulási anyagként való felhasználása alu­mínium előállításánál a technika állása mellett gazdaságos módon nem oldható meg. A találmány szerinti eljárás azzal jellemez­hető, hogy az olvadt szénsalakot — annak hő­energiáját is hasznosítva — vagy egyéb alu­míniumvegyületeket tartalmazó olvadékot egy esetleges előzetes vasszegényítési folyamat után a szokványas szerkezeti anyagokból ké­szült reaktorba, az olvadékkal annak falán vé­dőréteget alkotva szénpor jelenlétében alumíni­umtrihalogenid gázokikai reagáltatjuk és az ol­vadék alumíniuimtartalmának nagyrészét alu­míniumszubihalogeniddé átalakítva, abból önma­gában ismert módon fémalumíniumot nyerünk ki. A találmány szerinti eljárással kis alumíni­umtartalmú, mintegy 10% Al2 03-t tartalmazó kiindulási anyagok olvadék alakban gazdaságo­san feldolgozhatók szén jelenlétében lefolyta­tott szuhhalogenides reakcióval. Az olvadók ala­kú kiindulási anyagot célszerűen a szénnek — szükség szerint adalékanyagokkal kevert szén­nek — ciklonkazánban történő eltüzelése után nyerjük és az így kapott olvadt salakban a hő­energiáját egyidejűleg hasznosítjuk. Ha a kiin­dulási anyag FeaOa tartalma az AI2O3 tartalom 50%r-a alatt van, akkor célszerűen, az efölötti vastartalomnál pedig előzetesen karbotermikus vasmentesítést, illetve szegényítést végezhe­tünk, amikor az olvadék Fe2Ü3 tartalma általá­ban 2% alaitti értékre csökken. Nagyobb vastartalmú, például gyenge minő­ségű alumíniumércek, vagy szénsalak esetében a vasszegényítést egy primer redukciós térben akként végezzük, hogy a vasvegyületeket cél­szerűen 1200—1700 °C hőmérsékleten koksszal redukáljuk és a keletkezett nyersvasat a rend­szerből eltávolítjuk. A kis vastartalmú olvadé­kot egy saéniporbekeverő térbe vezetve sűrített levegő vagy oxigénben dúsított sűrített levegő segítségével olyan redukciós égővel fúvatunk hozzá szénport, amely nagy szénfelesleggel dol­gozik. A befúvatoitt szénpor egy részét szén­monoxiddá elégetve biztosítjuk, hogy az olva­dék ne dermedjen be, hanem megtartsa a későb­bi alumíniuszíubhalogenides reakció lefolytatá­sához szükséges hőmérsékletet, a nem oxidáló­dott szén pedig az olvadékban eloszolva olyan .mennyiségben maradjon, hogy a találmány szerint AICI3 alkalmazása esetében AI2O3+3 C+AICI3 >3 A1C1+3 CO reakcióhoz szükséges szén — célszerűién 2—3-szoros — feleslegben legyen, figyelembavéve az olvadékban levő Fe203 és SÍO2 tartalom által is felhasznált szén mennyiségéit is. A tapasztalat szerint az olvadékéval meg­egyező nagyságrendben kell befúvatni a szén­port a rendszeribe, hogy egyrészt a szükséges hőmérsékletet, másrészt az alumíniumoxid re­dukcióját biztosíthassuk. Az égéstermékeket el­vezetjük és a megfelelő széntartalmú olvadékot alumíniumszubhalogenid képzésére alkalmas tér­ben alumimumtrihalogenid gázokkal intenzív érintfceztetve 1300 °C feletti hőmiérsékleten, célszerűen 1500—1600 °C-on reagáltatjuk, mi­közben az olvadékból a redukciós tér belső fa­lán 10—100 mm rétegvastagságú bevonatot 'kép­zünk, amely mozgó falként az alkalmazott be­rendezés szerkezeti anyagának korrózióját meg­gátolja. Az alumíniuimszuibhalogenid képzésére szolgáló térből elvezetett alumíniumszubhaloge­nid gázokat 1—5 lépésiben hűtés mellett sorba­kapcsolt kondenzációs edényekben 600 °C—1000 °C közötti hőmérsékleten kondenzáltatjuk- Az alumíniumszubhalogenid gázoktól a folyamat során az egyes kondenzációs edényekben kü­lönböző minőségben elkülönülő fémalumíniumot elvezetjük és a visszaalakult aluminiumtrihalo­genid képzésére alkalmas térbe. Előnyös mó­don az alumíniumtrihalogenid gázt kifagyaszt­juk és a szennyező gázShaknazállapotú (anyago­kat, pl. a CO2 és CO gázokat pedig a rendszer­ből eltávolítjuk. A kifagyasztott alumíniumtri­haloigenidet ismételt felmelegítés után vezetjük az alumíniumszuibhalogenid képzésére alkalmas téribe, egyidejűleg pedig az alumíniumtrihalo­genid veszteségeket pótoljuk. Alumíniumtriha­iogenidként AlCl3-ot, AlBr 3 -ot, AU 3 -ot és AIF3-ot egyaránt használhatunk. A kiindulási anyag összetételétől függően az alumíniumszubhaloge­nid képzésére szolgáló ténbe kerülő olvadékból az alumíniumszufoihalogenidon kívül egyéb szub­halogemdek, így elsősortban a Si és Fe illékony szuhhalogenidje is képződnek, amelyek a szub­halogenid gázzal keveredve a kondenzációs edényben leváló alumíniumot különböző mér­tékben vassal és szilíciummal szennyezik. A csatolt 1. ábra a találmány szerinti eljárás példakénti folyamatát mutatja abban az eset­ben, ha a kiindulási anyag olvadékát vasmen­tesítés nélkül dolgozzuk fel. Az olvadékállapo­tú kiindulási anyagot például salafcolv,asztásos kazánból kapott 1 olvadt szénsalakot a 2 szén­por-bekeverő térbe vezetjük, ahol redukciós 10 15 20 26 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom