160203. lajstromszámú szabadalom • Gépi működtetésű szerszám

160203 13 14 vezetőlyu'kból kiindulva a csavar munkadarabba ' haj/tható. Ha a csavart teljesen behajtottuk és feltételezzük, hogy ez még az 57 üllő forgásának megállása előtt létrejön, a forgatónyomatékot hatá- 5 roló 82, 83 kapcsolótárcsakból álló kapcsoló működésbe lép úgy, hogy lehetővé teszi a 86 tartó további forgatását és ugyanakkor az 57 üllő már ( nem forog. Ezután a szerszámot a behajtott csavartól el- 10 távolítjuk, az 57 üllőt a 114 csavarrugó hatása révén jobbra mozgatjuk, és amikor a 80 kör alakú váll jobbra mozdul el, 122 ívelt kerületi felülete a 112 ujj megfelelően kialakított 123 felületével kapcsolódik és így az utóbbi lefelé 15 mozdul el, majd ezt a 113 nyomórugó felfelé nyomja a 80 váll mögötti kapcsolódáshoz úgy, ahogyan a rajzon látható, és ezáltal megakadályozza az üllő baloldalra való elmozdulását mindaddig, amíg a 109 biztonsági ravaszt ismét 20 működtetjük. Bár a rajzon 108 ütközőkként rugós terhelésű golyókat tüntettünk fel, az 56 ütőtest 54 bontókamrába jutásának megakadályozására bármilyen más eszköz is használható. Ezek az 25 eszközök lehetnek kézzel működtethetők, vagy lehetnek mechanikusan olyan eszközökhöz kapcsolva, amelyek érzékelik, hogy a szerszám egy , csavarral hajtási kapcsolatban van. 30 A találmány szerinti gépi működtetésű szerszámhoz előnyös izopropilmtrátot alkalmazni, azonban — ha ez előnyösebbnek látszik — más robbanó anyagok, így patronba szerelt vagy burkolat nélküli töltetek is használhatók, to- '35 vábbá a robbanás kiváltását az előzőkben ismertetett robbantási eljárás helyett más módon is indíthatjuk, például szikrakeltő eszköz révén is. Az ismertetett kiviteli alakok helyett külön- 40 böző más kiviteli alakok is,alkalmazhatók, amelyekben például a munkavégző eszköz ütését forgatás előtt végezzük. Ha előnyös, a robbanásból származó gázokat először a munkaeszköz forgásának létrehozására használhatjuk, majd 45, ezt követően az ütés keltésére. Ilyen, kiviteli alakok használhatók csavaranyák felcsavarásához. Az ütőtest csavaranyához kapcsolódó alakú lőhet. Ha ez előnyös, ugyanaz a robbanás egyidejű- 50 leg ütést és forgatást válthat ki és az ütés lehet a munkavégző eszköz forgása,, folyamán végzett ütések sorozata is. A robbanás eredményeként keletkező gázok 55 létrehozására egy-tüzelőanyagos folyadék helyett használható patron, vagy valamilyen burkolat nélküli más töltet is. Szabadalmi igénypontok: 60 1. Gépi működtetésű szerszám, mely egy testet, a testhez viszonyítva ide-oda mozgásra és forgómozgásra alkalmasan felszerelt munkavég- 6

5 ző élemet (10 vagy 57), a testben csúszómozgásra alkalmasan felszerelt, a munkavégző elemre ütést kifejtő ütőtestet (6 vagy 56), és a munkavégző eleim forgatását biztosító forgató szervet foglal magába, azzal jellemezve, hogy a testben a robbanást létesítő folyékony tüzelőanyag befogadására alkalmas bontókamrája (17 vágy 54), egy üzemanyagtartályból (3 vagy 52) az üzemanyag bevezetését biztosító szivattyúja (4 vagy 53), működtetőgonibból (24) és állítőcsavarból (38), ill. szelepből (72) álló a bontókamrába a folyékony üzemanyag bevezetését szabályozó mérőeszköze, a bontőkamrában a beadagolt üzemanyag robbanását létesítő szerve (18, 19 vagy 104, 107), a forgatószervet működtető, a testben csúsztathatóari elhelyezett dugattyúja (14, 58) és a robbanás során keletkezett gáz vezetésére alkalmas furatai vannak. (Eis.: 1969. X. 4.) 2. Az 1. igénypont szerinti gépi működtetésű szerszám kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a testben kialakított két koaxiális hengeres furata (5, 15 vagy 75, 98) van, melyek közül az egyik furat (5 vagy 96)a dugattyúként kialakított ütőtestet (6, 56) foglalja magába, míg a másik furatban (15 vagy 75) a forgató szerv működtetésére szolgáló másik dugattyú (14 vagy 58) van elhelyezve, a forgató szerv pedig a menetes rúd (13, 14 vagy 59, 86) egyik részéhez van csatlakoztatva, a menetes rúd másik része (13 vagy 86) pedig a munkavégző elemhez (10 vagy 57) van kapcsolva. (Eis.: 1969. X. 4.) 3. A 2. igénypont szerinti gépi működtetésű szerszám kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (14 vagy 58) a testhez viszonyított elfordulás ellen rögzítetten van elhelyezve, a menetes rúd másik része (13 vagy 86) pedig a forgónyomatékot határoló kapcsolón (12 vagy 82, 85) keresztül a munkavégző elemhez van csatlakoztatva. (Eis.: 1969. X. 4.) 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti gépi működtetésű szerszám kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hengeres furat (15 vagy 75) valamint az abban elhelyezett dugattyú (14 és 58) gyűrűs keresztmetszetűek és az ütőtest (6 vagy 56) a másik furat (15 vagy 75) belsejében van elhelyezve. (Eis.: 1969. X. 4.) 5. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti gépi működtetésű szerszám kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázok nyomásának kitett ütőtest (6 vagy 56) pályája mentén helyezkedik el a forgatást végző dugattyúhoz (14; 58) a gázokat vezető csatorna (5a vagy 95) kiinduló torkolata. (Eis.: 1969. II. 18.) 6. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti gépi működtetésű szerszám kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a töltet robbantását végző szerv az üzemen kívüli helyzetben ütköző (108) útján rugó (107) hatása ellenében felhúzott helyzetben van. (Eis.: 1969. II. 18.) 7. A 6. igénypont szerinti gépi működtetésű szerszám kiviteli alakja, azzal - jellemezve, hogy az ütköző'(108) rugóval'feszített és a munkálj