160203. lajstromszámú szabadalom • Gépi működtetésű szerszám

160203 forgó hajtóeszköz előtt működtethető, amikor a csavarra ütésít mérve ez lyukat váj a munkfidarabba, és azután a csava|rt forgatva ez a munkadarabba hajíhajtó. Ezzel ellenkezően először működtethető a forgó hajtóeszköz, majd ezután az ütőtest is, ami akkor hflsználiható, ha a szerszámot az anya felcsavarására alkfjlmazzuk. Ekkor először az anyát forgatva ezt felcsavarjuk, majd rá ütést mérve felcsavart állapotban rögzítjük. A találmány egy másik kiviteli alakjánál az irányító eszköz úgy alakítható ki, hogy a gáz a két eszköz mindegyikére egyidejűleg hat. Mindegyik kiviteli alaknál az irányító eszköz úgy képezhető ki, hogy egyetlen töltet robbanásánál az ütőeszköz egy sorozat ütést mér a munkavégző eszközre. Így amikor az irányító eszköz úgy van, kialakítva, hogy egyidejűleg forgasson és üssön, z\ munkavégző eszköz forgatható és e köz-ben egy sorozat ütést is kaphat. Az irányító eszközzel összefüggő kézi vezérlő eszköz képezhető ki úgy, hogy üzemeltetése folyamán a robbanás által keltett gáz áramlását szabályozza. Így ;ahol az alkatrészeket egymás után működtetjük, a kézi vezérlő eszköz arra szolgál, hogy működtetése folyamán megakadályozza a gáznak második eszközhöz való áramlását mindaddig, amíg a gáz az első eszközt működteti. Egy további kiviteli alaknál a gáz áramlásának kézi vezérlőeszköz révén való vezérlése helyett a gáz áramlását önműködően is vezérelhetjük akkor, ha az alkatrészeket egymást követően mozgatjuk. Így az első működtetett eszköz a gáz áramlását az irányító eszköz mentén vezeti — vagy legalább is ezt lehetővé teszi — a másik eszköz működtetésére í^zután, hogy az első eszköz: a neki előírt műveletet teljesen, illetve lényegében teljesen elvégezte. így az első eszköz kinyithatja az irányító eszköz részeit képező csatornákat, amelyek mentén a gáz másik eszköz működtetése céljából áramlik. Az ütőeszköz úgy ajlakítható ki, hogy rugó hatásával szemben csappantyú révén működésen kívüli állapotában felhúzott helyzetben tartható. E kialakításnál az ütőeszköz; rugó hatására jön mozgásiba és a befogadóeszfcözben levő töltés robbanását kiváltja. A létrejövő gáz az ütőeszközt úgy mozgatja, hogy ez a munkát végző alkatrészre ütést mér, összenyomja a rugót és visszatér felhúzott helyzetéibe. A csappantyú egy végterhelés révén hozható működésen kívüli helyzetbe, amely végterhelést a munkavégző filkatrész visz az ütőeszközre. Ezt a végterhelést a szerszám kezelője tudja a munkavégző alkatrészre vinni akkor, amikor a csavarok behajtására szolgáló szerszám esetén — csavart helyez a munkavégző alkatrészhez. A csappantyú lahet rugós terhelésű és ennek rugóterhelése elegendő arra, hogy az ütőeszközt e, ráható rugó hatásával szemben felhúzott helyzetben tartsa, azonban nem elegendő arra, hogy valamilyen más végterheléssel szemben tartsa az ütőeszközt. 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 65 A szerszámnak előnyösen kézzel működtethető biztosítóesziköze van, melynek biztosító eleme a munkavégző alkatrésszel kapcsolható abból a célból, hogy megakadályozz? | a végterhelésnek munkavégző alkatrészre hatását, kivéve, ha a biztosíitóesziközt működtetjük. Így mivel a szerszám működtetését aj munkavégző alkatrészen ható végterhelés révén lehet indítani, egy sor hiztosítóeszközt kell alkalmazni a szerszám működésének megaikadályozásár,Fi arra az esetre, ha véletlenül leejtjük. A szerszámnak a szerszám vezérlésére szolgáló, választás szerint működtethető üzsimen kívül helyező eszköze is lehet, úgyhogy egy robbanás a munkavégző alkatrészt vagy csak üti, vagy csak forgatja. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező szerszám legalább kát módon dolgozik. A normál működési módnál ,r| munkavégző alkatrész ütése és forgása akár egymás után, akár egyidejűleg történhet. Adott esetben szükség leihet arra, hogy a munkavégző, alkatrész csialk egy ütést vagy csak egy forgást végezzen, és e célból működtethető az: üzemen kívül helyező eszköz. Az ilyen szerszámnak előnyösen három működési módja van, azaz az első mód, amelynél a munkavégző alkatrész forog és üt akár egymás után, akár egyidejűleg, a második mód, amelynél a munkavégző alkatrész csak forog, és ,a( harmadik mód, amelynél a munkavégző alkatrész csak üt. A munkavégző elemen robbanás következtében vajló ütés végrehajtását megakadályozhatjuk azáltal, hogy fizikailag meggátoljuk az ütőeszközt abban, hogy ütést vigyen át a munkavégző alkatrészre. Ez elzárónrjk vagy hasonlónak ütőeszköz és munkavégző elem közé helyezése révén érhető el, és az elzáró lehet rugós terhelésű. Ha — amint normál körülmények között gyakori — a forgó hajtóeszköz és a rnunfcfjvégző alkatrész között kapcsoló van, az üzemen kívül helyező eszköz a kapcsoló bontására használható. Az egyik előnyös kiviteli alaknál a szerszámnak a testben két egytengelyű hengere, egy első dugattyú formájábfjn kialakított ütőeszközt tartalmazó hengere és forgó hajtóeszközként kialakított csavaremelő egy részét képező második dugattyút tartejlmazó másik hengere van, amely esetben a csavareimelő másik része a munkavégző alkatrészhez csajtlakiozik. Így a gáz az első dugattyút egy ütésnek munkavégző alkatrészre juttatására mozgqtni tudja, és mozgatni tudja a második dugattyút a csavaremelő működtetésére és így q munkavégző alkatrész forgatására. Ennél a kiviteli alaknál a második dugattyú megakadályozható abba|n, hogy a testhez viszonyítva forogjon, és a csavareimelő másik része nyoimaíékhatánoló krpcsolőn keresztül kapcsolódhat a munkavégző alkatrészhez. Az egyik kiviteli alaknál az egyik henger, .reaz az ütő dugattyút tartalmazó henger a második dugattyút tartalmazó másik hengeren belül lehet.