160192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-fenil-2(1H)-kinazolinon-származékok előállítására

160192 21 22 véreket lehűtjük, és 50%-os vizes nátronlúggal meglúgosítjuk. - A kivált olajat elválasztjuk Í\ vizes fázistól, az utóbbit szilárd nátriumkarbonáttal telítjük, és 2 ízben 250—250 ml dietiléterrel extraháljuk. A kivonatokat egyesítjük az előbb kapott olnijjal, az oldatot megszárítjuk, és bepároljuk. A maradékot 40 torr nyomás alatt ledesztillálva N-metiM-klóranilint kapunk 40 torr nyomás alatt 143—144 °C forrásponttal. c) 6-KlórHl^metil-4Hfenil-i3,4-diihidrű-2(lH)-kinazolinon A 11b példával analóg módon előállított 0,5 g N-metil-iN'-(4-klórfenil)-karbami.dnak, 0,25 g benzaldéhidnak és kb. lű mg (katalitikus menynyiségű) p-toluolszulfonsavnak 25—30 ml benzollal készült oldatát visszafolyatás közben 20 óra hosszat forraljuk. A lehűlt re?,kciókeveréket 2 ízben 25 ml vízzel mossuk, megszárítjuk, és csökkentett nyomás alatt bepároljuk. A maradékot 400 ml petroléterrel <fp. 3Í0—60 °C) kezeljük, és 10 ml benzol hozzáadása után az oldószerből való átkristályosítássFl 6-klór-l-metil-4-tfenil-3,4-dihidro-2{lH)-kinazolinont kapunk 184—187 °C olvadásponttal. d) 6-Klór-l-metil-4^fenil-2(1 H)-kinazolihon A lld eljárás szerint eljárva és hasonló mennyiségek felhasználásával etilacetátból átkristályosítás után 6-klór-l-metil-4nfenil-2(lH)-kinazolinont kapunk 223—224 °<C olvadásponttal. 13. példa: A 11. és 12. példában leírttal analóg módon, megfelelő mennyiségű alkalmas kiindulási anyagokból hasonló mennyiségű arányokban a következő vegyületeket kapjuk: a) 6,7-dimetil-l-izopropil-4-tferiil-3,4-dMdro-2(lH)-kinazoliraon 156—160 °C olvadásponttal, melyet azután b) 6,7-áxm.etil-'l-izopropil-4-feriil--.2(lH)-kinazolinonná oxidálunk (olvadáspontja 135— 137 °C). 14. példa: l-Metil-4-fenil-2(lH)-kinazolinon a) l-Metil-i2(lH)-kinazolinon 15 g karbamidnak és 15 g 2^metilaminobenzaldehidnek a keverékét keverés közben 15 óra hosszat nitrogén alatt 150 °C-on hevítjük. Ezután a reakciókeveréket metilénkloridban szuszpendáljuk, és vízzel extraháljuk. A metilénkloridot vákuumban elűzzük, a maradékot vizes sósavban oldjuk, leszűrjük és nátronlúg lassú hozzáadásával ismét kicsapjuk. Az így kapott kristályos csapadékot szűrőre visszük, és megszárítjuk, mire az l-metih2;(ilH)-kinazolinont a következő b) eljárásban használható alakban kapjuk. A termék feloldható 15% kloroformot tartalmazó metanolban, mire ennek 5 az oldatnak hidrogénkloriddal való teMtése után szűréssel l-metilH2(lH)-kina2onnonJhidrokloridot választhatunk el 233—235 °C olvadásponttal. 10 b) l-Metil^4-íenil-3,4-dihidro-2(!lH)-kínazolinon 1 g l-metili2(lH)-kinazolinonnak 200 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadjuk 5,0 ml fenillitiumnak 70:30 arányú benzol-dietiléter eleggyel készült 2 mólos oldatát. A hőmérsékletet 1 óra hosszat 25—30 °C~ on tartjuk, vizet és metilénkloridot adunk a reakciókeverékhez, és a két réteget elválasztjuk. A vizes réteget metilénkloriddal extraháljuk, és az egyesített szerves fázisokat ismételten telített nátriumklorid-oldattal extaaháljuk. Szárítás után az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a maradékot metanolból átkristályosítva l-metiP4-ifenil-3,4-dijhi.dro-.2.(lH)-kinazolinont kapunk 183—184 °C olvadásponttal. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 c) l-Metil-4-ifenil-2(lH)-kinazolinon 4,7 g l-metil-4-ífenil-3,4-dihidro-2i(lH)-kinazohnonnak 200 ml tisztított dioxánnal készült oldatához 10 perc alatt szobahőmérsékleten hozzáadjuk 2,35 g kánumpermanganátnak 45 ml vízzel készült oldatát. A kapott keveréket szobahőmérsékleten 1 óra hosszat keverjük, majd a fölös permanganát elbontására hangyasavat csepegtetünk hozzá. A keletkezett keveréket leszűrjük és vákuumban kb. 30 ml-re bepároljuk. Az így keletkezett folyékony maradékhoz lassan 50 ml vizet adunk, mire csapadék válik ki; ebből etilacetátból való átkrástályosítással l-metil-4-fenil-2(lH)-kinazolinont kapunk 142— 143 °C olvadásponttal. 15. példa: l-Izopropil-7-metil-4Hfenál^2(lH)-kinazohnon a) l-Izopropil-7-metil-.3,4-dihidro-2i(:lH)-Mnazolinon A 14. példával analóg módon, egyenértékű mennyiségekből kiindulva l-izopropil-7-metil-2i(lH)-kinazólinont fenilütiummal reagáltatva l-izopropil-7-metil-4-iferdl^3,i4-dihidro-i2(lH)-kinazolinont kapunk 159—162 °C olvadásponttal. b) l-Izopropü-7-metü-4^femlH2i(lH)^kinazolinon A 14c példában leírt módon eljárva és egyenértékű mennyiségekből kiindulva l-izopropil-7--metil-4-fenil-3,4^dihidro-2(lH)-kinazolinont ká-65 liumpermangwnáttal reagáltatva, és a terméket 11