160179. lajstromszámú szabadalom • Fóliaburkolatú hőszigetelt térelhatároló szerkezet, főleg növényházakhoz

160179 maximális hosszúságú áramlási útra kényszerít­jük és a teljes növényházfelület egyenletes víz­függönnyel való állandó borítását biztosítjuk. Eszerint az 1 külső és a 2 belső fóliarétegek közé a 6 hosszirányú és a 7 keresztirányú bordákból álló terelőrendszert, vagy labirintjáratot hegeszt­jük be; a bordákat előnyösen maga a hegesztési varrat, vagy ragasztás képezi. A 3 gerinccsator­nán érkező meleg víz a 8 nyílásokon át — ame­lyek pl. a hegesztéses technológia esetén egysze­rűen a hegesztési művelet megfelelő helyen való abbahagyásával hozhatók létre — mindkét oldal­felületen és minden, két szomszédos 6 keresztirá­nyú borda, azaz hegesztési varrat vagy ragasztó­anyag-léc által alkotott szektorba lecsurog és a D nyilak mentén kanyarogva, hosszú, kígyózó útvo­nalon végigáramlik, így ideje van hőtartalmát maximálisan leadni —, vagy hűtési funkciója ese­esetén felmelegedni — és ezzel a hőszigetelést op­timálisan biztosítani: A növényház; végfalai ugyancsak fólialezárással készíthetők el, amelyek hőszigetelése ugyancsak melegvíz-áramoltatással oldható meg, ha szükséges. A fent ismertetett megoldással mindenfele já­rulékos betápláló és hulladékelvezető csőrend­szer nélkül, magával a burkolattal alakítjuk ki a csatornarendszert is, mimellett a térelhatároló burkolat egyidejűleg a hőszigetelő szerkezet sze­repét is betölti. A 4. és 5. ábrák a leírt szerkezetű növényház nagyobb előregyártott egységekből való megépí­tésére mutatnak példát. Eszerint a növényház fel­építéséhez három fajta előregyártott elemet alkal­mazunk: az „a" gerincelemet, amely a 4 gerinc­csatornát tartalmazza; a „b" közbenső elemeket, amelyek a labirint járatok legnagyobb részét ma­gukban foglalják és az íves növényházoldalak lé­nyegében ezekből az elemekből épülnek fel; vala­mint a ,,c" talpelemeket, amelyek a 4 elvezetőesa­tornákat foglalják magukba, és amelyeken át a növényház a talajhoz csatlakozik. A labirintjára­tok kiképzése a már ismertetett módon a fólia­rétegek egymáshoz hegesztésével történik, ezek a jobb áttekinthetőség kedvéért csak az 5. ábrán tüntettük fel. Az „a", ,,b" és „c" elemek egymáshoz, kapcso­lása az „a" elemen elrendezett 9, a „b" elemen elrendezett 10a, 10b, és a „c" elemen elrendezett 12 csatlakoztató-elemek segítségével; az ,a" és „b" elemek közötti kapcsolat létesítése a megfe­lelő 9 és 10a csatlakoztató-elemek összekapcsolá­sával; a ,,b" és „c" elemek összekötése pedig a megfelelő 10b és 11 elemek összekapcsolásával történik, ezeknek az elemeknek egymással való fedésbe hozásával; ez utóbbi művelet egyidejű­leg az elemek egymáshoz viszonyított helyzetét is meghatározza. Az összekapcsolás hagyományos szerkezetekkel, például műanyagzsinórral vagy -szalaggal, vagy patentkapóccsal is megoldható. A 4. és 5. ábrán bemutatott kiviteli változat az egyszerű összeszerelhetőség mellett elsősorban azért előnyös, mert a burkolófelület lokális meg­hibásodása, esetén csak a sérült részt kell kivál­tani és kicserélni. 10 15 20 25 00 40 45 50 55 60 65 A találmány szerinti térelhatároló szerkezet rnind a. mezőgazdaság területén, mind más vona­lon széles körben alkalmazható. így például ha körülhatárolt és szélvédett területen kisméretűi pl. 6,0 m hosszúságú növényházat kell létesíteni, ahol a rongálódSsi, sérülési veszély minimáliSj célszerű egy darabban összehegesztem a növény­házat és két végét ugyancsak fóliaburkolattal le­zárni. Ha szabad mezőn, széljárásnak kitett helyen kell egy vagy több hosszú, pl. 60,0 m-es növény­házat építeni, itt előnyös, az előregyártóit elemek alkalmazása, mert a sérülési veszély nagyobb és szükség lehet egyes elemek kicserélésére a többi változatlanul hagyása mellett. Ha egy hidegvizű strandmedence lefedésé szükséges, ezt akár egyben hegesztett szerkezet-* tel, akár előregyártott elemekből megvalósíthat­juk. A medence hideg vizét szivattyú nyomja a gerinccsatornába, innen az végigáramlik a ke­resztbordák által alkotott sávszerű szekciókba. Miközben a víz kígyózva, gravitációsan végig­áramlik a fedőburkolatban a napsugárzás hatá­sára felmelegszik, és magasabb hőmérséklettel jut vissza az alsó elvezető csatornákon át a me­dencébe. Így a strandmedence vize mesterséges hőenergia nélkül felmelegíthető, a strandidény részben függetleníthető az időjárástól, így a strandolási időszak meghosszabbítható. Ha. a találmány szerinti térelhatároló szerkezet­tel termálvizű strandmedencét fedünk le, az nem­csak a széltől és esőtől védi a strandotokat, ha­nem a burkolatban áramoltatott hévíz és téli idő­szakban is temperálja a belső teret. Ha valamely növényházban télen-nyáron, szán­dékoznak termeszteni, a találmány szerinti térel­határoló szerkezet alkalmas e kettős feladat meg­oldására, mert télen meleg vizet áramoltatva a két réteg között, a belső teret melegen, nyáron hideg vizet áramoltatva a belső teret hűvösen tarthatjuk. Végül megemlítjük, hogy a találmány szerinti térelhatároló szerkezet előnyösen alkalmazható az állattenyésztés területén is, ahol a fényigény egy­idejű kielégítése mellett a létesítmény belsejében a kívánt hőmérséklet fenntartható. így például keltető-, csibenevelő- stb. telepek hozhatók létre a már leírt szerkezettel, akár annak egyben he­gesztett, akár előregyártott elemekből készített változatával. Szabadalmi igénypontok: 1. Fóliaburkolatú hőszigetelt térelhatároló szer­kezet, főleg növényházakhoz, amelynek vázszer­kezeten elhelyezett két fóliarétege között az elha­tárolt tér teljes felülete, vagy annak egy része mentén, e tér hőszigetelési igényének a függvé­nyében megválasztott hőmérsékletű folyadékot, előnyösen meleg- vagy hideg vizet áramoltatnak, azzal jellemezve, hogy a külső- és/vagy belső fó­liaréteg (1, 2) a térelhatároló szerkezet előnyösen legmagasabb gerincvonalának a tartományában a hőszigetelő folyadék bevezetésére (A) és a hőszi-8

Next

/
Oldalképek
Tartalom