160160. lajstromszámú szabadalom • Impulzusmodulált szabályozórendezés több különböző paraméter több mérőhelyen történő szabályozására

160160 az állásos szabályozó kapcsolási időpontja által kivágott része szabja meg. Az állásos szabályozó kapcsolási időpontja ugyanis függ a szabályozási eltérésitől és ezáltal az impulzusszélességmodulációt a szabályozási eltérés irányítja. A hasznosított tranziens felfutást viszont a ciklikus mérőhely-váltás idézi elő. Az átkapcsoláskor egyszerre indul az előző mérőhelyen mért értékről a tranziens felfutás a mérőerősítőben és a késleltető egység, a kiadott impulzus kezdetét pedig a késleltetés végső pontja, az impulzus vén gét pedig az állásos szabályozónak kapcsolási időpontja jelöli ki. Találmányunk abban van, hogy többmérőhelyes impulzusmodulált szabályozóberendezést valósítunk meg technológiai folyamatok több különböző paraméterének szabályozására, mely legalább két mérőérzékelőt, ezenkívül az azt működtető szabályozót tartalmaz, önmagában ismert érzékelőihez ciklikus működésű mérőhelyátkapcsoló bemeneti csatornáján keresztül egyetlen mérőerősítő csatlakozik, amelynek kimenetére mutató és/vagy regisztrálóműszer és egyetlen két- vagy háromállású szabályozó kötve, a szabályozó kimenete késleltető egységen át, a ciklikus mérőhelyátkapcsoló kimeneti csatornáján át a beavatkozó szervekre van kapcsolva. A találmány szerinti berendezést úgy is ki lehet alakítani, hogy legalább egy mérőérzékelője és mérőhelyátkapcsolója közé illesztő-egység van kötve. A találmány szerinti megoldás előnyei az eddigiekkel szemben: 1. minden — a rendszerbe bevont — paraméter mérését ugyanaz a mérőerősítő látja el (szemben a DDC rendszerrel, ahol különálló mérőerősítők szükségesek.) 2. minden — a rendszerbe bevont — paraméter szabályozását ugyanaz a szabályozó látja el (szemben az egyedi szabályozók alkalmazásával.) 3. pusztán két- vagy háromállású szabályozó (határkapcsoló műszer) és késleltető egység segítségével — felhasználva az átkapcsol ási tranziens folyamatot — impulzus szélesség modulált szabályozást végzünk (az eddigi megoldások esetén ehhez a két vagy háromállású szabályozón kívül még változtatható paraméterű impulzuskeltő berendezés is szükséges volt.) 4. a berendezés lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, 5. a tranziens felhasználása lehetővé teszi a nagyobb időállandójú mérőerősítő alkalmazását és ezzel hathatósabb bemeneti zavarszűrés kiépítését. A találmányt a leíráshoz csatolt rajz segítségével egy kiviteli példán lehet könnyebben megérteni. A rajz a berendezés kapcsolási sémáját mutatja be. A teljesen elkevert 1 tartály-reaktornak 2 beömlő- és 3 kiömlő nyílása van. A tartályba be van vezetve a tartályban levő anyaggal érintkezőlegesen két darab 4 és 5 paraméter-érzékelő. A 6 és 7 illesztőegységek az érzékelőhöz kapcsolódnak. A 8 be- és kimeneti mérőhelyátkapcsoló egyfelől a 6 és 7 illesztőegységhez csatlakozik más-5 felől — a bemeneti oldalon — egy 9 mérőerősítőhöz van kötve. A mérőerősítő kimenete leolvasó és/vagy 10 regisztrálóműszerhez és a 11 két- vagy háromállású szabályozóhoz van csatlakoztatva. 10 A szabályozó kimenete a 12 késleitetőegységen keresztül a 8 mérőhelyátkapcsolóra van csatolva. A mérőhely átkapcsolóra csatlakozik a 13 és 14 beavatkozószerv. Példaképpen kétállású szabályozó alkalmazá-15 sával a berendezés működése a következőképpen folyik le: A 8 mérőhelyátkapcsoló átváltásakor a 9 merőerősítőre az eddig rajta levő pl. Eo jel helyett Ej értékű jel kapcsolódik. A mérőerősítő kime-20 netén A0

helyett állandósult állapotban Ai értékű jel jelenik meg, azonban az átkapcsolás után általános esetben először egy tranziens lökés, majd a mérőerősítő zavarszűrésének és saját időállandójának megfelelő exponenciális 25 tranziens felfutás — Ao-ról Ai.-re — lép fel. Tételezzük fel, hogy a kétállású szabályozó úgy van beállítva, hogy — A == As átlépése esetén kapcsol — A<As nem. kapcsol be, A>As esetén bekapcsol. (Határkapcsoló működés.) S0 Ha viszont A0

<As<Ai és a szabályozó után nem lenne késleitetőegység, akkor átkapcsolás után a szabályozó a lökés következtében először felszalad Aj fölé, majd visszaszalad Ao környékére, ekkor először be- majd kikapcsol és ez-35 után ismét bekapcsol. Ezután az exponenciális felfutástaak megfelelő ideig — amíg As fölé nem emelkedik, az A0-tól Ai irányába tartozó jel — bekapcsolva tart, majd újból kikapcsol. Láthatóan ez a működés többszöri ki- és bekap-40 csolást és bizonytalanságot jelent, a mérőhelyhez kapcsolódó beavatkozószerv, ami lehet pl. egy mágnesszelep, rángását idézi elő. Ha viszont a szabályozót késleitetőegység követi, mely a jelet mindaddig nem engedi ki, 45 amíg a tranziens lökés nem zajlott le, akkor a bizonytalan kapcsolgatás nem történik meg. Ekkor a bemutatott beállítás esetén a mérőhelyváltás után a) a késleltetés ideje alatt jel nem megy ki, o0 b) a késleltetés után a jel kimegy minaddig, amíg az exponenciálisan felfutó A jel el nem hagyja a beállított As értéket, c) ezután jel ismét nem megy ki. A többi mérőhelyen való tartózkodás alatt jel 55 természetesen nem megy ki. A találmány szerinti berendezés fentiekben leírt működése valósítja meg az impulzus szélesség modulációt. Ez a működés már nem káros, és ezáltal válik hasznossá, hogy ha az Ai As-hez képest növekszik, akkor a beavatkozószerv bekapcsolási ideje csökken és viszont. A tranziens felhasználásával tehát impulzus modulációt értünk el anélkül, hogy erre külön 65 impulzuskeltő berendezést építettünk volna be. 60 2