160158. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 2-androsztén-17 béta-ol bázisos éterszármazékainak előállítására
Si ifflWi 12 1 17^(1-ntetil^2-mórfölinoétoxi)-2-androsztén ' 17/ 5-(4-dimétiíarri-inobutoxi)-2-androsztén 17/?-(4-díetííaminöbutoxi)-2-androsztén ' ';' 17j5-(2-métíl-3-dimetiláminopropoxi)-2--androsztén 2. példa • 2,74 g 2-androsztén-17/?-ol-t feloldunk 100 mí abszolút xilolban és hozzáadunk 14,4 ml 20%-öS n'átriumhidridparaffinolaj szuszpenziót, amelyet előzőleg 50 ml abszolút xilollal felhígítottunk. 90 percig" forraljuk a reáftcróélégyel •riitrogéWárá'n*'* lás közben, lehűtjük szobahőmérsékletre és keverés köziben részletekben hozzáadunk 6 g 2--brómetildietil-amrnóniumbromidot. 150 percig forraljuk a kapott keveréket, majd lehűtjük és beleöntjük 200 ml jeges vízbe, ehhez a kévefékhez 200 ml kloroformot adunk és extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, bepároljuk, 100 ml petroléterben felvesszük és hozzáadunk 20 ml sósavgázzal telített étert és így jutunk a 17/H2-aietilaminoetoxí)-2-androsztén-hidrokloridhoz. Op.: 235—236 C°. Xilol helyett használhatunk ciklohexánt, benzolt, toluolt vagy dioxárit is oldószerként, amikor is a forralási időtartamot az oldószer forráspontjának megfelelően hosszabítjuk. 3. példa 30 ml folyékony ammóniához mindaddig kis káliumdarabokat adagolunk, amíg a kék szín megmarad. Ezután hozzáadunk nyom-nyi vas(Ill)nitrátot és további 500 mg káliumot és 30 percig keverjük —70 Ca -on. Hozzáadunk 2,7 g 2-androsztén-I7/?-ol-t és további 30 percet keverünk. Az ammóniát nitrögénáram segítségévét elűzzük, a maradékot 15 ml abszolút dioxánban' felvesszük és szobahőmérsékleten cseppenként hozzáadjuk 1,8 g 2-dietilaminoeti'Ibromid 5 ml abszolút dioxános oldatát. Nitrogénáramban 10 órát forraljuk, 30 ml dioxánnal hígítjuk, a káliumbromidöt lészűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. A nyerő terméket petroléterben oldjuk, és hozzáadunk sósavval telített étert. A kapott termék ü 17/?-(2*-dietilamirtoetoxi)-2-androsztén4údroklorid, öp.: 235—236 Cö . ; A 2-dietilaminoctilbromid helyett ekvivalens mennyiségű 2-dietilarriinoetiljödidot vagy 2-dietilaminoetilmetánszulfonát'ol. -etánszulfonátot, -benzolszulfonátot, -p-toluolSzulfonátot vagy -2--naftalinszulf bnátot" alkalmazhatunk. 4. példa 2,7 g 2-androsztén-l7/J-ol, 1,2 g 2-dietilamino-etanol, 2,66 g p--toluolszulfonsav-monbhidrát és 150 ml abszolút toluol keverékét 3 óra hosszát forraljuk vízleválász'tó félszereléssel. Lehűlés után az oldatot nátriumhldrogénkafbonát oldattal1 és vízzel mossuk, natríúmszulfátfál 1 szárítjuk. bepároljuk és így kapjuk a l7/?-(2-dietilaminoetoxi)-2-androsztént. A hidroklorid o. p.-ja: 235—236 Cű . 5 ; Analóg módon kapjuk a 2-androsztén-17/?-olb6I és a megfelelő aminoalkoholokból az 1. példában említett bázisöS 2-androsztén-17/3-ol-étereket. íé 5. példa 2 g 2-androsztén-17a-ol-p-tóluolszulfonát forrásban levő 100 ml benzolos oldatához (amit olyié módon állítottunk elő, hogy a 2-androsztén-l7-i -ont nátriümbörohídriddel redukáltuk, az epímereket kromatográfiásan szétválasztottuk és p-toltiolszulfokloríd/pirridinnel észtereztük) ké1 Vérés éS' nitrogénátvezetés közben hozzácsepegäK tétünk' 30 g z-dimetilaminoetanolt, majd még 1 másfél órát forraljuk. Lehűlés után éterrel hígítunk és vízzel mosunk. A megszárított oldat marádékából nyerjük a 17/?-(2-dimetilaminoetöxi)-2-androsztérít. tfidrokloridjának cl. p.-ja: 219— 25 221 C°. Analóg' kapjuk a megfelelő aminoalkŐhölokkal az 1. példában említett bázisos 2-androsztérí-17/7-ol-étereket. 6. példa 6 g dietilaminoetanol és 200 ml száraz xilol S5 keverékéhez 1,2 g nátríumhídriiet adunk és a szuszpenziót nitrogén alatt hevítjük 1 őrá lefor^ gása alatt, forrásig. A forrásban levő keverékhez hozzácsepegtetjük keverés Közben 2 g 17a-bróm-2-androsztén (amelyet 2-androsztén-17/?-46 -ol-p-toluolszulfonátból állítunk elő káliumbromiddal tetrahidrofuránban) 50 ml száraz! xiló-IQS oldatát és további 7 órát forraljuk. Lehűlés után óvatosan hozzáadunk kevés metanolt, majd éterrel hígítjuk é% vizet adunk hozzá. A szöká-45 sos feldolgozás eredményeképpen 17/?-(2-díetiíaminoetoxi)-2-androsztént kanunk. Hidroklorid.fánako. p.-ja: 23ö—á36C°. " *' " S0 7. példa ' \ 5 g 90%-os hangyasav é"* 3.8 g 35%-os vizes formalin oldatának keverékéhez hűtés közben 6,3 g 17.v-(2'-arriinoetoxi)-2-androsztént adunk1 85 (amelyei 2-ahdrosztén-l7/?-olbÖl állítunk elő 2-r -klóretánollal reagáltatva nátriumhidrid jelenlétében, amikor is 17/?-(2-hidroxietoxi)-2-andrősztén keletkezik, ezt SOCb/piridin-nek reagáltatva 17/?-(2-kíóretoxí)-2-androszténhez ju-50 tunk és ezt hevítjük etanolos ammóniáyal J60 C°-ra autoklávban). Lassú melegítés esetén széndioxid fejlődik. Ezután még 12 órát hevítjük gőzfürdőn. 2 ml sósav hozzáadása után leél esztiííá'ljuk a 'hangyasavat és a formaldehidet. (5b Átíetonbol'-'k'ríatáíyo'sítva 17/?-(2-dimetilamino-6
