160158. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 2-androsztén-17 béta-ol bázisos éterszármazékainak előállítására

5 160158 6 pl. alumíniumoxidot, kénsavat vagy ennek va­lamely savanyú sóját, pl. káliumhidrogénszulfá­tot, ezenkívül bórsavat vagy szerves szulfonsa­vakat pl. p-toluolszulfonsavat. A reakciót célszer rűen oldószer jelenlétében végezzük. Oldószer­ként felhasználhatunk szénhidrogénekét pl. cik­lohexánt, benzolt, toluolt, xilolt, vagy étereket pl. dietilétert, diizopropilétert, tetrahidrofuránt, dioxánt, továbbá acetonitrilt, acetont, nitrome­tánt dimetilformiamiidot, diimietilszulfoxidot vagy folyékony ammóniát vagy az előbb emlí­tett oldószerek keverékeit. Amennyiben dehid­ratáló reakciókörülmények között dolgozunk, célszerűen olyan oldószereket alkalmazunk, amelyek segítségével eltávolítható a reakció köz­ben keletkezett víz azeotrópos desztilláció segít­ségével; ilyen oldószer pl. a benzol vagy a toluol. Az alkoholátképzést folyékony ammóniában is végezhetjük, a folyékony ammóniát ezután eltá­volítjuk és a reakciót eztkövetően az említett magasabban forró oldószerek valamelyikének jelenlétében folytatjuk le. A fentieken kívül azt is megtehetjük, hogy a III általános képletű ve­gyület pl. egy aminoalkohol feleslegét alkalmaz­zuk oldószerként. Amennyiben a éterezési reakcióhoz a II álta­lános képletű vegyület reakcióképes észterét (X = Hal vagy az OH csoport reakcióképes szár­mazéka) alkalmazzuk, úgy a reakció közben rendszerint Walden-féle átrendeződés megy vég­be a C].7-atomon, amely a reakcióképes csopor­tot hordozza. Az I általános képletű vegyület előállítása céljából tehát célszerűen a 2-androszr­tén-17/?-ol-ból indulunk ki, ha a il általános kép­letű szabad szteroidalkoholt (X = OH) a III ál- • talános képletű aminalkohollal (Y = OH) vagy e vegyület reakcióképes észterével kívánjuk rea­gáltatni. Ha ellenben a II általános képletű reak­cióképes észíert alkalmazzuk, (X = Hal, vagy az OH-csoport reakcióképes származéka) úgy a reakciót célszerűen a 2-androsztén-17a-ol meg­felelő származékával végezzük. Az éterezéshez elvileg felhasználhatjuk az iro­dalomban pl. Houben—Weyl: Methoden der or­ganischen Chemie, 3. köt. 132—169 oldalon ta­lálható összes eljárást. Az I általános képletű terc. aminoétereket elő­állíthatjuk továbbá a megfelelő primer vagy sze­kunder aminokból olymódon, hogy a még hiány­zó csoportot alkilezés útján visszük be a mole­kulába, így például valamely IV általános kép­letű primer vagy szekunder szteroidamint alki­lező szerekkel pl. alkilhalogenidekkel reagáltat­hatunk. IV általános képletű tipikus szteroidaminok az alábbiak: 17j3-(2-aminoetoxi)-2-androsztén, 17/?-(2-metilamino-etoxi)-2-androsztén, 17/í-(2 -etilaminoetoxi)-2-androsztén, 1 Iß- [2-(n-propil­amino)-etoxi] -2-androsztén, 17/?-(2-izopropilami­noetoxi)-2-androsztén, 17/5-(3-aminopropoxi)-2-androsztén, 17/?-(l-metil-2-aminoetoxi)-2-and­rosztén, 17/?-(4-aminobutoxi)-2-andro:sztén, 17/3--(2-metil-3-aminopropoxi)-2-androsztén. Alkalmas alkilezőszerek pl. a metilklorid, me-5 tilbromid és metiljodid, dimetilszulfát, etilklorid etilbromid és etiljodid, dietilszulfát, n-propilklo­rid, n-propilbromid és n-propiljodid, izopropil­klorid, izopropilbromid és izopropiljodid, l,4^diklórbutá!n l,4-d:iibróimbu>tán, 1,4-dij^ódibután, 10 1,5-diklórpantán, l,5-dilbrómp€n1;én, 1,5-dijód­pentán, 1,6-diklór hexán, 1,6-dibrómhexán, 1,6--dijódhexán, bisz-(2-klóretil)-amin, bisz-(2-bróm~ etü)-amin, bisz-(2-jódetil)-ámin, bisz-(2-klóretil)­-éter, bisz-(2-brómetil)-éter, biisz^(2"jódetil)-éter. 15 Ugyancsak alkalmazhatunk szabad alkoholokat, pl. metanolt etanolt, .propanolt, iaopropanolt, 1,4-butándiolt, 1,5-pentándioIt, 1,6-hexámdiolt, dietanolamint, dietilénglikolt, valamint e vegyü­letek reakcióképes észtereit, pl. metánszulfonát-20 jait, benzolszulfonátjait, p-toluolszulfonátjait. Az I általános képletű terc. szteroidaminok előállítása céljából fordítva is eljárhatunk, ne­vezetesen kiindulunk a VI általános képletű meg­felelő szekunder alifás aminokból és ezeket al-25 kilezzük az V általános képletű 17/?(ío-hidroxial­koxi)-szteroidokkal (Z = OH), illetve ezek reak­cióképes származékaival. V általános képlettel jellemezhető jellegzetes 30 szteroidok az alábbiak: 17/?-(2-hidroxietöxi)-2--androsztén, 17/J-(3-hidroxipropoxi)-2-androsz­tén, 17/ ö-(4-hidroxibutoxi)-2-androsztén, 17/?-(l­-metü-2-hidroxietoxi)-2-andr osztén, 17/?-(2-me­til-3-hidroxipropoxi)-2-androsztén, valamint a 85 megfelelő reakcióképes észterek, pl. a 17/?-(2--klóretoxi)-2-androsztén, 17/?-(2-brómetoxi)-2--androsztén, 17/3-(2-jód-etoxi)-2-androsztén, \lß­-[2-(p-toluolszulfoniloxi)etoxi]-2-anarosztén. Tipikus VI általános képletű aminők a dimetil-40 amin, N-metil-N-etilamin, N-metil-N-(n-propií­amin, N-metil-N-izoproipilamin, N-etil-N-{n-pro­pil)-ami;n, N->etil-N^izoprapil^amin, N-(:nnpropil)­-N-izoprapil-iamiin, pirrolidin, pipierddin, hexame­tilénimin, piperazin és morfolin. 45 Ezeknél az alkilezéseknél a szekunder amino­kat célszerűen feleslegben, a primer aminokat célszerűen kb. a számított mennyiségben alkal­mazzuk. Ha az alkilezést halogeniddel, szulfát-50 tal vagy szulfonsavészterrel végezzük, úgy a képződő sav semlegesítésére hozzáadhatunk va­lamely erős bázist pl. nátriumhidroxidot vagy káliumhidroxidot, nátriumkarbonátot vagy ká­liumkarbonátot, ezüstsót, alkálifémhidridet vagy alkálifémamidot. Alkalmas kondenzáló szerek még a semleges sók és az ammóniumsók, pl. li­tiumbromid, nátriumbromid, nátriumnitrát, ara­móniumklorid, kalciumnitrát, stronciumnitrát vagy rézsók. Ha bromidot vagy kloridot alkal­maztunk, úgy gyorsíthatjuk a reakciót nátrium-0 jodid vagy káliumjodid hozzáadásával. Oldó­szerként használhatunk pl. szénhidrogéneket, Így benzolt, toluolt, petrolétert, ketonokat pl. acetont, vagy alkoholokat pl. metanolt, etanolt, AS izopropanolt. Egyes esetekben dolgozhatunk ol-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom