160150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(-4-tiazolil)-benz imidazol-származékok előállítására

13 160150 14 10. példa: Tiazolgyűrű kialakítása epoxid kiindulási anyagból ' A. 0,1 mól 6A. példa szerinti 2-(l-klórepoxietil)-5(6)-izopropoxi-karbonilamino-benzirnidazol, 0,11 mól nyers tioformamid és 75 ml absz. etanol keverékét 14 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A reakdóelegyet lehűtjük 0 °C-ra, azután szűrjük. A kiszűrt szilárd anyagot 25 ml 0 °C-os etanollal mossuk, levegőn szárítjuk, azután 50%-os vizes metanolból átkristályosítjuk. Tiszta 2-(4-tiazolil)-5(6)-izopropoxi-karbonilamino-benzimidazolt kapunk. Olvadáspontja: 240—242 °C, B. Megismételjük a 10A. példa szerinti eljárást, azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 2-( l-klórepoxietil)-5 (6)-(p-f luorbenzoilamino)-benzknidazolt használunk, amelyet a 6B. példa szerint állítunk elő. A reakcióhoz oldószerként 50%-os metanol-víz elegyet használunk, és a 10A. példa előírásai szerint járunk el. Tiszta 2-(4-tiazolil)-5(6)-(p-fluorbenzoilamino)^benzimidazolt kapunk. Olvadáspontja: 279— 280 °C. A termékek savakkal képzett sóit, valamint aminsóit a szabad bázis és egy sav ill. egy amin reakciója útján állíthatjuk elő, amint azt fentebb már leírtuk. Így pl. a hidrokloridot oly módon állítjuk elő, hogy 0,1 mól bázist 75 ml oldószerben, így vízben vagy egy más alkalmas oldószerben oldunk, és 0,11 mól tömény sósavat adunk hozzá. A hőmérséklet 25 °C-ra emelkedik és rövid idő alatt kiválik egy szilárd anyag. A szuszpenziót azután 0 °C-ra hűtjük, szűrjük, és a szilárd terméket vízzel mossuk, majd megszárítjuk. Hasonló módon más sokát is előállíthatunk, de előállíthatunk sókat egymásból is ioncserélő gyantával. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű 2-(4-tiazolil)-benzimidazol-származékök előállítására — ahol R rövidszénláncú alkoxi-, fenil- vagy p-O II -fluorfenil-csoportot jelent és az R—C—NH— csoport az 5(6) helyzetben kapcsolódik a molekulához —, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű benzimidazolt ahol R jelentése a fenti és Rt acetil-csoportot, —C—CH2X, vagy O X || —C—CH2

csoportot jelent, ahol X halogén, \/ O a) tioformamiddal reagáltatunk vagy b) ha Rí jelentése acetál-csoport, metilaminnal és kénnel reagáltatunk és mindkét esetben a kapott terméket elkülönítjük. 2. Az la. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy olyan 5 kiindulási anyagot, melyben Rí acetil-esoport oxidálószer jelenlétében, 75 és 150 °C közötti hőmérsékleten fölöslegben vett tioformamiddal reagáltatunk. 3. A 2. igénypont szerintii eljárás foganato-10 sítási módja, azzal jellemezve, hogy oxidálószerként szulfurilkloridot, klórt, brómot, klórszulfonsavat, kénsavat, salétromsavat, kéntrioxidot, ként vagy tionilkloridot használunk. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí-15 tási módja, azzal jelle'mezve, hogy a tioformamidot 50—200% fölöslegben alkalmazzuk és a reakciót 100 °C körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. 5. Az lb. igénypont szerinti eljárás fogana-20 tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiindulási anyagot metilaminnal és fölöslegben vett kénnel reagáltatjuk 250 és 500 °C közötti hőmérsékleten. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganato-25 sítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakdóhoz a kiindulási benzimidazol-vegyületre számítva 2—6 egyenérték ként használunk. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót 30 egy zárt csőben 350 °C körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. 8. Az la. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olyan vegyületeket használunk, 35 amelyek képletében Rí XCH2

—C— csoportot II O és X halogént jelent, és a kiindulási anyagot —5 és +10 °C közötti hőmérsékleten tioform-40 amiddal reagáltatjuk. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 1:1 és 4 : 1 közötti mólarányú tioformamid-benzimidazol keverékét reagáltatunk. 45 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy oldószerként alkoholt, vizet, aromás szénhidrogéneket, alifás szénhidrogéneket, alkilacetátokat, etilétert, dimetilszulfoxidot vagy víz és vízzel ele-50 gyedő oldószerek keverékeit használjuk. 11. Az la. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olyan vegyületeket használunk, X 85 I amelyek képletében Rí CH2

—C— csoportot \/ O és X halogént jelent, és a kiindulási benzmid-60 azol-vegyületet 50 és 100 °C közötti hőmérsékleten tioformamiddal reagáltatjuk. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót oldószerben, az oldószer forráspontján 65 hajtjuk végre. 7