160147. lajstromszámú szabadalom • Alacsonyhőmérsékletű variálható héliumkriosztát

i3 Á 9. ábrán bemutatott gázáramos zárt min­takamrájú mintaihűtő és optikai végdarab a 90°­os háromablakos elrendezés jellemző eltéréseit szemlélteti a 7. ábra szerinti ISO^-os elrendezés­sel szemben. Ezek a különbségek a 103 minta- 5 kamra belső menetes foglalatai, a 109 abla­kok vékonyabbak, a 111 tömítő csavarok átmé­rője kisebb és külső' menetűik van. Megjegyez­zük, hogy a 9. ábra csak a változó részek ke­resztmetszetét ábrázolja az optikai tengely sík- m jában. A 7., 8., és 9. ábra szerinti mintahűtő és op­tikai végdarab alkalmazásával járó fő előnyök a következők. A mérési feladatnak legjobban megfelelő mintaihűtő és végdarab használható 15 a hőmérséklet szerint megválasztott hűtőközeg­gel illetve a hullámszám szerinti ablakkal. így a 2 ... 300 K° hőmérséklettartományon belül bármely érték előállítható látható fénnyel, ult­raibolya, vákuumultraibolya és infravörös 20 fénnyel — a közeli és távoli infravörös tarto­mányt is beleértve — abszorpciós, refleksziós, transzmissziós és lumineszencia mérésre. Az elpárologtató hőcserélő használata a hűtőközeg­állapot hatékony szabályozását és a tűszelep 25 működtetésével megvalósítható mennyiségi sza­bályozással együttesen nagyobb működési hő­mérsékletnél kisebb hűtőközeg fogyasztást ered­ményez. A mintaihűtő hőtedhnikailag tökélete­sen el van választva a hűtőközeg tartálytól, 30 így nem befolyásolja, a kriosztát párolgási alap­veszteségét. A minta homogén hőmérséklet tér­ben van elhelyezve, nagyobb energia abszorp­ciónál is biztosítva van a jó hőelvezetés, amely­hez a diffuzor a rendezett áramlást biztosítja. 35 A minta mintakamrán belül a függőleges ten­gely körül állítható, elforgatható. A termopá­rok hőmérsékleti referencia pontja a mintahű­tőhöz közel magában á kriosztátban van. A szerkezeti kivitel további előnye az, hogy a 40 mintakamra és a végdarabok szerelése egysze­rű, a mintacsere és ablakcsere gyorsan meg­valósítható, és a kriosztát vákuumtere el van különítve a spektrométer vákuumterétől. A kri­osztát szerelését és beállítását könnyen és gyor- 45 san el lehet végezni. A 10. ábrán bemutatott kiviteli alak a vari­álható héliumkriosztát speciális megoldása, amelyet kisebb szolenoidokhoz vagy elektro- g0 mágnesekhez, — előnyösen az MA—1947 alap­számú BILLENTHETŐ LABORATÓRIUMI ELEKTROMÁGNES^hez — lehet alkalmazni. A 10 külső vákuumköpeny egy részből áll, felső 11 karimájában horony van, amelyben tömítő­gyűrűt — előnyösen perbunán vagy szilikon gumigyűrűt — helyezünk el. A 11 karima és az 1 fedél szemben levő tömítő felületeinek felfek­vésekor a horonyban elhelyezett tömítőgyűrű optimális mértékben van deformálva. A kriosz­tátot 126 gyűrűnél lehet célszerűen rögzíteni, középpontos beállítására a 10 külső vákuum­köpeny alsó nyúlványa végén illesztő b van. Az alsó nyúlvány legnagyobb külső átmé­rője 37 mm, anyaga paramágneses tulajdonságú. 65 14 előnyösen megfelelő összetételű , rozsdamentes acél. A 14 folyékony nitrogén tartály alsó ki­sebb átmérője szakaszát koncentrikusan veszi körül a 16 alacsonyihőmérsékletű adszorber, előnyösen aktív szén. A 18 árnyékoló búra jó hővezető anyagból — előnyösen tiszta rézből készül, galvanikus úton kívül-belül aranyozva van. Felső részén mechanikusan — csavaros kö­téssel —• van rögzítve a 14 nitrogén tartályhoz, az alsó nyúlvány véglapjának középpontjában rossz hővezető anyagból — előnyösen teflonból — esztergált 45 hüvely van, amelyhez 42 köz­pontozó tüske •— előnyösen vékony rozsdamen-7 tes acél cső — csatlakozik. A 7 folyékony héli­um tartály működési hőmérsékleteken is pára­mágneses tulajdonságú anyagból — előnyösen' megfelelő Összetételű rozsdamentes acélból — készített alsó nyúlványának fenéklapján kúpos bevezstésű 127 központozó hüvely van a folya­dékba merülő mintatartó vagy függőleges elren­dezésű mintakamra vezetésére. A 7 hélium tar­tály 8 nyakcsöve centrikus vagy excentrikus helyzetű lehet, az excentnikusság ,4 mm. A 8 nyakcső felső végén 9 tömítő perem a.25 fedél vagy a mintakamra 34 fedelének rögzítésére és tömítésére szolgál. A folyékony hélium normál forráspontjánál kisebb hőmérsékletek előállí­tása céljából a folyadék vákuumozását a 128 csonkon keresztül végezzük. A hőszigetelő vá­kuumköpeny vákuumozása maradó ülékű vá­kuumszelepen keresztül történik, a 129 maradó ülék az 1 fedélbe van rögzítve. A meleg álla­potban legalább 1 • 10-5 tor-ig vákuumozott hő­szigetelő köpenyt az előihűtőfolyadék és a hűtő­folyadék betöltése után a maradó ülékű szelep­pel zárjuk, a vákuum ez után hosszú időn ke­resztül statikus körülmények között is fenn­tartható. A 10 vákuumköpenyen levő 23 me­netes csonkra a vákuum ellenőrzésére szolgáló mérőcsöveket — detektorokat — tudjuk fel­szerelni. A 26 csőcsonkon keresztül vagy a fo­lyékony hélium töltőcsövet vagy a mintatartót vagy a mintaállítót lőhet a 7 folyékony hélium tartályba bevezetni. A kriosztát működési hőmérséklete 2... 300 K°, amelyet a 2. és 3. ábrákkal kapcsolatban ismertetett mintaelrendezéssel és módszerekkel lehet előállítani. A 10. ábra szerinti kriosztát előnyösen mág­neses tulajdonságok és vezetési jelenségek mé­résére továbbá mag mágneses rezonancia mé­résére alkalmas. Mágneses tulajdonságok és vezetési jelensé­gek mérésénél a mintakamrát 31 paramágne­ses tulajdonságú vékony falú cső képezi, mag mágneses rezonancia mérésénél a mintakamra a 2. ábra szerinti inhomogén anyagokiból van felépítve. A kriosztát használatával járó előnyök, — különös tekintettel a mágneses és MMR méré­sekre — a következők. A kriosztát nem za­varja a mágnestér homogenitását, az alsó nyúl­vány kicsiny átmérője nagy mágnesterek elő­állítását is lehetővé teszi. A kriosztátban — a 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom