160139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finomszemcsés anyagok termikus kezelésére

160139 felelően hasznosítható. Ezáltal az egész berendezés termikus hatásfoka megnő. A találmány tehát eljárás finomszemcsés anyagoknak termikus kezelésére, különösen mésznek, dolomitnak vagy magnezitnek forrógáz előállító által hevített kezelőgáz áramban lebegtetéssel történő kezelésére egy kezelőtérben, valamint a kezelt anyagnak egymás utáni leválasztásával. A találmány szerint a leválaszt tóból kiáramló kezelőgázt a kezelendő anyag előmelegítésére szolgáló berendezésbe előnyösen egy vagy több lépcsős ciklonhőoserélőbe, majd innen egészben vagy részben a forrógáz előállítóba vezetjük a forrógáz előállító, a kezelőtér és az előmelegítő berendezés közötti gáz körfolyamat előállítására. A leválasztóból nyert és a kezelőgáz által kezelt anyagot levegővel üzemeltetett hűtőberendezésbe, előnyösen egy vagy többlépcsős ciklon hőcserélőbe juttatjuk és a hűtőberendezésben felmelegedett levegőt égési levegőként a forrógáz előállítóba vezetjük. A találmány előnyös foganatosítása esetén a kezelendő anyagot függőlegesén osztott kezelőtérbe úgy vezetjük, hogy a durvább szemfrakció a kezelőtér egyik részében a kezelőgáz viszonylag kisebb áramlási sebességű áramában lesüllyed, míg a kezelőtér másik részében az anyag a nagyobb áramlási sebességű kezelőgázzal a leválasztóba kerül. Előnyösnek mutatkozott, ha a kezelőgázból az előmelegítő berendezés egy közbenső lépcsőiében pl. egy ciklon hőcserélő léocsőn történő átáramlás után egy szabályozható részmennyiséget a gázkörfolyamatba vezetünk. Az előmelegítő berendezésből kikerülő gázt portalanítóban tisztíthatjuk és a leválasztott port a kezelendő anyaggal együtt az előmelegítő bérrendezésbe vezethetjük. A hűtőberendezésből kikerülő felmelegített hűtőlevegőt részben az élőmelegítőből kikerülő kezelőgázhoz keverjük, annak a ventillátorba történő belépése előtt. . A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek a kezelőgáz áramlási irányában egymás mögött elrendezett forrógáz előállítója, kezelőtere és egy leválasztója van és a kezelendő anyag számára egy előmelegítő berendezése pl. egy többlépcsős ciklonhőcserélője, amelyből az anyag a kezelőtérbe kerül, a kezelt anyag számára pedig a leválasztó után egy hűtőberendezés van csatlakoztatva. A találmány további kivitele szerint a kezelőtér két , párhuzamos reakciócsatornára van felosztva, ahol az egyik reakciócsatornán a kezel őgáz kis sebességgel áramlik és az anyag bevezetésére szolgáló . nyílással rendelkezik, míg a másik nagyobb sebességű gáz által átáramoltatott reaikciócsatoima a két párhuzamos reakciócsatorna egyesítése után egy leválasztóval áll kapcsolatban. Célszerű az előmelegítő berendezés után a kiáramló kezelőgázok vezetékét. osztottan kialakítani úgy, hogy a? egyik rész szabályzószelepen keresztül portalanító berendezéssel, míg a másik rész további szabályzószelepen keresztül forrógáz előállítóval áll kapcsolatban. Az előmelegítő berendezés révén elérhető, 5 hogy a kezelendő anyag a kezelőtér előtt olyan hőmérsékletre van előmelegítve, amely a reakcióhőmérséklet közelébe esikT A reakciócsőkémt kialakított kezelőtér méretezésénél most már csupán a finomszemcsés mész, dolomit vagy 10 magnezit égetéséhez lényegébén csupán az oxidációs folyamathoz szükséges hőt kell figyelembe venni. A forrógáz előállító égési levegőjének előmelegítése azzal az előnnyel jár, hogy lényegesen 15 csökken a berendezés hőigénye, azonkívül elérhető a forrógáz előá'Któ és előmelegítő berendezés közötti gázkörfolyamat révén, hogy a belépő forrógáz hőmérséklet a reakciócsőbe történő belépésnél az előmelegítő berendezés-20 bői visszavezetett gáz bekeverésével szabályozható. A találmány szerinti eljárást és berendezést példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük. Az ábra szerinti folyamatábrán a mész ége-2b térére szolgáló találmány szerinti eljárás ismerhető meg. Egy függőleges 1 aknaként kiképzett kezelőtér 2 válaszfallal 3, 4 reakciócsatornáikra van osztva, mely alsó végén 5 csővezetékkel egy 9 forrógáz előállítóval van össze-S0 kötve. Az 1 akna felső vége 6 gázelvezető csatorna révén egy leválasztóval, előnyösen 10 ciklonleválasztóval van összekötve, hogy a kezelőgázok által tartalmazott kezelt anyagot leválassza és azt további kezelési lépcsőhöz pl. egy 35 hűtőlépcsőhöz vezesse. A 10 leválasztóból kilépő gázok egy a kezelendő anyagot előhevítő berendezésbe, azaz egy többlépcsős ciklonhőcserélőbe jutnak. Ez a gáz áramlási irányát tekintve egymás után kapcsolt 11, 12 és 13 cik•íO lonleválasztólkiból áll, amelyeken keresztül a gázt egy 14 ventillátor szívja. A jobb leválasztási fok érdekében a 13 ciklon kettős ciklonként van kialakítva. 45 Á 13 ciklon porkihordó vezetéke a gázelvezető csatornába torkollik a 11 és 12 ciklonok között, A 12 ciklon porkihordó vezetéke a 11 és 10 ciklonok között a gázelvezető csatornába torkollik, míg a 11 ciklon porkihordó vezetéke 50 az 1 akna 4 reakciócsatornájába torkollik. A hideg anyagot, és célszerűen a portalanító berendezésben pl. egy elektrosztatikus 15 porleválasztóban kiválasztott port a 12 és 13 ciklonóik között a gázelvezető csatornába vezetjük. 55 Ily módon lehetséges az anyagot a forrógázokkal közvetlen érintkeztetve lépcsőzetesen a gázárammal szemben a 13, 12 és 11 ciklonokon át az 1 aknába vezetni é3 így a 10 ciklonból kilépő gázok által tartalmazott meleget a beadott 60 -anyagnak a disszociációs hőmérséklet közeléig történő előhevítésére felhasználni. A leírt eiklonhőcserélők helyett más megfelelő hőcserélőt is alkalmazhatunk, amely finomszemcsés anyag hevítésére alkalmas pl. hőcse.fiP rélő, amely örvényréteg alapján dolgozik. Í.