160123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem fémes anyagok, elsősorban műanyag felületek bevonására

11 100123 12 mint pufifarképző vegyületeik, komplexképző­szerek és egyéb adalékanyagok is adagolhatok. A vezetőképessé átalakított és találmány sze­rint kezelt anyag valamely ismert elektroliti­kus galvianizálási eljárással feldolgozható. A tárgyat általában <katódként alkalmazzuk. A galvanizálásra használt fémet rendszerint vala­mely vizes fürdőben feloldjuk, vízen kívül azonban más oldószer is felhasználható. A gal­vanizálásra használt fémből rendszerint oldható fémes anódot .alakítunk ki. Némely esetben azonban szénanód vagy más iners anód is al­kalmazható. Az elektrolitikus fémbevonásra alkalmas fémek, oldatok és reakciókörülmények a Metal Finishing Guidebook Directory for 1967 című szakkönyvben vannak ismertetve (Metals and Plastics Publications, Inc., West­wood, N. J.). A találmány szerinti eljárás egyik foganato­sítási módja szerint — ahol áraimmentes fém­bevonási eljárást alkalmazunk — a fémsót vagy fémkomplexet az árammentes fémbevo­násra használt fürdőben alakítjuk ki, így a foszforvegyülettel kezelt anyag fémsó vagy fémkomplex oldattal való érintkeztetése külön műveletben kiküszöbölhető. Az utóbbi esetben az anyagot valamely alacsony oxidációs fokú foszforvegyülettel érintkeztetjük, ezután a fen­tiekben leírt módon árammentes fémbevonásí eljárásnak vetjük alá. A tatálmány szerint kezelt anyagok a szakmá­ban jól ismert elektrolitikus fémbevonási mű­veletekkel is feldolgozihatók. A készítendő ter­méket alkalmazzuk rendszerint kátédként. A fémes galvánbevonásra használt fémet pedig általában feloldjuk valamely vizes galvánfür­dőben, megjegyezve azt, hogy a galvánozásnál más közeg is alkalmazható. Rendszerint a gal­vános bevonásra szánt fémet oldható fémanód­ként alkalmazzuk. Más esetekben azonban szén vagy más inert anód felhasználása is számításba jöhet. A következő kiviteli példák a találmány sze­rinti eljárás részleteit szemléltetik anélkül, hogy annak oltalmi körét korlátoznák. A kü­lön meg nem jelölt hőmérsékleti értékek a példákban C°-ban, a rész-értékek pedig súly­részben értendők. 1. példa: 11,5 g fémnátrixirnot 300 ml etanollal reagál­tatunk és így 0,5 mól nátriumetilátot képzünk. Az alacsony oxidációs fokú foszforvegyületet úgy állítjuk elő, hogy 0,5 mól sárgafioszfort szo­bahőmérsékleten néhány óra hosszat az elkészí­tett nátriumetilát-oldattal keverünk. Az elkészí­tett oldatban szobahőmérsékleten 3 percig poli­uretán, polibutadién-sztiroi és akrilnitril (ABS) ojtott kopolimert és polivinilklorid mintát már­tunk be, majd a kezelt mintát 5 percig levegőn állni hagyjiuk és vízzel lemossuk. A vízzel lemo­sott mintát árammentes fémbevonásra használt fürdőbe mártjuk, amelyet 40 ml víz, 10 ml 28 %-os .ammóniuimhidroxid, 1,8 g nikkelklorid, hexahidrát és 1 g NaH2PC>2 felhasználásával 5 készítünk. Két perces érintkezési idő után a műanyag felületen -tapadó., elektromosan vezető bevonat képződik. Az egyes minták vezetőké­pessége 0—20 ohm/0,75 cm. 10 2. példa: Az 1. példa szerinti módszerrel sárgafoszfor, etanol és náfcriuimetoxid felhasználásával ala­csony oxidációs fokú foszforvegyületet állítunk 15 elő. A képződött vegyületet szobahőmérsékle­ten 30 mp-ig poliuretánmmtával érintkeztetjük, majd 30 mp-ig vízzel lemossuk, és 5%-os am­monias nikbelklorid oldatba mártjuk 10 percig szobaihőmérsékleten. Ily módon tapadó nikkel-20 f-oszforbevonat alakítható ki. A kezelt mintát vízzel 30 mp-ig mossuk, majd 95 mp-ig áram­mentes fémbevonásra használt fürdőbe márt­juk. Ezután a poliuretán^mintát a fürdőből el­távolítjuk és azt tapasztaljuk, hogy azon tapa-25 dóképes vezetőfémbevonat alakul ki. Az áram­mentes fémbevonásra használt fürdő összeté­tele a következő: 100 ml ammóniuimhidroxid 30 1,0 g NaH 2 PQ 2 és 50 ml olyan oldat, amely 15 g nikkelklorid­hexahidrátnak 300 ml vízben készített oldatá­ból származik. 3. példa: 1 mól nátriumetilát, 1 mól sárgafaszfar, és 600 ml etanol felhasználásával alacsony oxidá-40 ciós fokú foszforvegyületet állítunk elő. Az ol­datba szobahőmérsékleten egy ABS mintát mártunk, majd ezt levegőn 1 percig szárítjuk. Ezt a mintát 5 g ezüstnitrátot, 100 ml vizet és 100 ml koncentrált ammóniumhidroxido-t tar­. talmazó oldatban kezeljük 5 percig. A kép­ződött mintán ezüstafoszforbevonat alakul ki. A kezelt mintát a 2. példa szerint árammen­tes fémbevonásra alkalmas fürdőbe mártjuk 70 °C-on, amikoris vezetőképes bevonat állítható 50 4—13. páldók: ABS mintákat alacsony oxidációs fokú fosz­forvegyülettel 3 percig szobahőmérsékleten ke­zelünk, majd azokat levegőn megszárítjuk és a 2. példa szerint árammentes fémbevonásnak vet­jük alá, így az -anyagok felületén tapadó, veze­tőképes bevonatot képzünk. Az alacsony oxidá-60 ciós fokú foszforvegyületeit úgy állítjuk elő, hogy az alábbiakban felsorolt nukleofil reagen­seket vagy fémorganifeus vegyületeket a felso­rolt oldószerekben feloldjuk, majd az oldathoz fin 1—1 mólarányban sárga foszfort adunk. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom