160120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiofén-3-izonitrillek előállítására

160120 szekeverünk és az elegyet keverés közben 80 ml piridinbe adagoljuk. 20 perc alatt narancsvörös színű oldat keletkezik, amely egy óra alatt las­san sötétzöldre színeződik. Eközben a hőmérsék­let kb. 30—35 C°-ra emelkedik. 2 óra múlva az oldatot lehűtjük és 1 1 jeges vízibe öntjük. Éter­rel extraháljuk, az éteres oldatot először In só­savval, majd kétszer vízzel mossuk és nátrium­szulfáttal szárítjuk. Az éter ledesztillálása után a szilárd nyersterméket metilciklohexánbol át­kristályosítjuk. (Olvadáspont: 107—108 C°). Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az 1. pél­dában megadott vegyületeket is. 3. példa 3-Izocián-2-karbometoxi-4-metü-tiofén 10 15 5. példa 3-Izocián-4-metil-tiof én 2,5 g 3-tiofo>rmilamino-4-metiltiofén (op.: 114— 116 C°) 20 ml metilénkloríddal és 6,5 ml trietil­aminnal készített oldatába 0 C°-on keverés köz­ben beadagoljuk 1,85 g brómcián 5 ml metilén­kloriddal készített oldatát. Fél óra múlva a reak­cióelegyet jégre öntjük, a szerves fázist elvá­lasztjuk, káliumkarbonáttal szárítjuk és az oldó­szer ledesztillálása után frakcionáltan desztillál­juk. Így 3-izoeián-4-metil~tiofént kapunk, amely­nek forrpontja 48 Hgmm nyomáson 98—100 C\ Szabadalmi igénypontok: 10 g (0,05 mól) 3-formilaminot-2-karbometoxi­-4-metil-tiafént 15 ml piridinben és 75 ml kloro­formban feloldunk. Ehhez az oldathoz 0—10 C° hőmérsékleten, keverés közben hozzácsepegte­tünk 4,6 g foszforoxikloridot. Az elegyet egy órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 150 ml jeges vízbe öntjük. A szerves fázist elválaszt­juk, kétszer In hideg sósavval és nátriumhidro­génkarbonátoldattal mossuk és nátriumszulfát­tal szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után a ma­radékot metilciklohexánbol átkristályosítjuk. ("Olvadáspont: 107—108 C°). 4. példa 3-Izoeián-4-metil-tiofén 25 g finomra porított, előzőleg megolvasztott káliumhidroxidot keverés közben 75 ml benzol­ban gyenge forrásig melegítünk. Ezután 11,3 g (0,1 mól) 3-amino-4-metil-tiofén és 25 ml kloro­form elegyét adjuk hozzá oly módon, hogy az exoterm reakció hatására az elegy gyenge for­rásban maradjon. A reakció befejeződése után az elegyet még 15' percen át forraljuk. Ezt kö­vetően lehűtjük, szűrjük és a maradékot kevés benzollal mossuk. A benzolos fázist 5%-os só­savval, 10%^os nátriumkarbonát-oldattal, majd vízzel mossuk. A benzol ledesztillálása után 3,5 g 3-izo-cián-4-metil-tiofént kapunk, amelynek forrpontja 45 Hgmm nyomáson 98—100 C°. 20 25 30 35 40 45 50 1. Eljárás az I általános képletű tiofén-3-izo­nitrilek előállítására —ahol Rt hidrogénatomot, 1—6 szénatomos alkilcso­portot, 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal rendel­kező karbalkoxicsoportot, cián- vagy fenilcsopor­tot jelent, R2 hidrogénatomot, 1—6 szénatomos alkil­vagy alkoxicsoportot, 1—4 szénatomos alkoxi­csoporttal rendelkező karbalkoxicsoportot, cián­vagy fenilcsoportot képvisel, R3 jelentése hidrogénatom, 1—6 szénatomos alkilcsoport, 1—4 szénatoimos alkoxicsoporttal rendelkező karbalkoxicsoport vagy fenilosoport; vagy R2 és R3 együttesen 3—4 szénatomszámú al­kilóngyököt jelentenek-, azzal jellemezve, hogy a) III általános képletű vegyületekből — ahol Rí, R2 és R3 a fenti jelentésűek és X oxigén­vagy kénatomot jelent — vizet, illetve kénhid­rogént hasítunk le vagy b) IV általános képletű aminotioféneket — ahol R1( R 2 és R3 a fenti jelentésűek — kloro­formmal és erős bázisokkal reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás továbbfej­lesztése gomba- és baktériumölő készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy egy I álta­lános képletű tiofén-3-izonitrilt — ahol Rj, R2 ós R3 a fenti jelentésűek — a gyógyszerkészítés­ben szokásos hordozó- és segédanyagokkal gyó­gyászati készítménnyé alakítunk. 1 rajz, 4 képlet A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7207639. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V-, Balassi Bálint vrtca 21—23. d

Next

/
Oldalképek
Tartalom