160115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetilén és széndioxid izolálására krakkgázokból

5 160115 6 és hőmérsékleti értékek megválasztásával a ta­lálmány szerinti eljárásnál elegendő kismannyi­ségű mosószerek vagyis aceton és di metilforma­mid, felhasználása. Az ismert káliumkarbonátos széndioxid kimosási eljárás például 5—10-szeres mennyiségű mosószert igényel a találmány sze­rinti eljáráíhoz képest. Ennek előnyös következ­ménye az, hogy az alkalmazott berendezés mére­tei csökkenthetők, és az energiaigény is ala­csony értéken tartható. A talámány szerinti kiviteli mód az egyes mo­sási műveleteknél lehetővé teszi azt is, hogy a krakk-gázokban kismennyiségben jelenlevő ked­veztőlen szennyeződéseket, mint a vizet és a hosszabb szénláncú szénhidrogéneket aceton, se­gítségével a nyersgáz áramból egyszerű módon eltávolítsuk. A szennyezések ezt követően az aceton mellől egyszerű frakcionált desztilláció­val eltávolíthatók. Az aceton alacsony forrpont­ja következtében fejtermékként tiszta alakban kinyerhető, míg a hosszabb üzemeltetés során felgyülemlő szennyezések az üst-maradékban dú­sulnak fel. Az aceton alacsony forrpontja miatt forró vizes fűtés használható, ezzel energia költ­ségek takaríthatók meg. Az előzetes acetonos mosás folytan a dimetil­formamid mosóba belépő krakk-gáz vizet és hosszabb szénláncú szénhidrogéneket már nem tartalmaz. Ezzel a dimetilformamíd szennyező­déseknek veszélye elkerülhető és külön tisztítá­sa sem szükséges. A dimetilformamid desztillá­ciós úton történő tisztítása ugyanis rendkívül költséges lenne, mivel a hosszabb szénláncú szénhidrogének forrpont tartománya kb. a di­metuformamidéval megegyezik, emellett a dime­tilformamid magas forrpontja (kb, 153 C°) túl­hevített gőz, kb. 180 C°-os gőz felhasználását tenné szükségessé. A dimetilformamidban levő víznyomok miatt desztilláció közben hangyasav képződhet és így még rendkívül kellemetlen kor­róziós problémák megoldása is szükségessé vál­na, A csatolt 1 és 2 ábra kapcsán a találmány sze­rinti eljárást vázlatosan szemléltetjük. Az ábrá­kon a szivattyúkat, hőkicserélőket és regeneráló berendezéseket, valamint a gázáramból az oldó­szer maradékok eltávolítására alkalmas mellék­berendezéseket az egyszerűség kedvéért csak részben tüntetjük fel. Az 1. ábra acetonos és di­metilformamidos mosóból álló találmány saerin­ti eljárást szemléltet, az acetilén és széndioxid krakk-gázokból történő izolálására, míg a 2. áb­ra a dimetilformamidos mosó egyik előnyös ki­viteli alakját illusztrálja, A következő példában a találmány szerinti eljárás továbbá részleteit világosítjuk meg: Példa: Az 1. ábrán vázolt berendezésbe —10 és —50 C° közötti hőmérsékleten és ÍO—20 ata nyomás­értékek között az 1 vezetéken a 4 adszorberből visszavezetett gázzal együtt a krakkgázokat a 2 mosóoszlopba vezetjük be, majd ezzel ellenaram­ban kb. 2000 kmól/h regenerált acetont áramol-5 tatunk. A krakk-gázt bevezetés előtt kb. 160 C° illetve 220 C° végforrpont-hőmérsékletű ásvány­olaj frakcióval kimossuk, a magasabb acetilé­nektől, mint diaceüléntől, Ca/C^-szénhidrogé-' nektől és hosszabb szénláncú szénhidrogénektől X0 mentesítjük és előszárítjuk. Az így kezelt krakk­gázokból 3314 Kmól/h mennyiséget vezetünk a mosó oszlopba. Az aceton mennyisége 1000— 3000 Kmól/h határok között ingadozhat. A mo­sóoszlop alján —10 és —5'0 C°, előnyösen —20 és 15 —45 C° közötti hőmérsékletet, 2 oszlop fej­részén —25 C3 és —60 C° közötti hőmérsékle­tet tartunk fenn, közbenső hűtő beiktatásával. A 3 vezetéken elvezetett aceton tartalmazza a krakk-gázokban levő acetilén és széndioxid tel-20 jes mennyiségét, nagyobb mennyiségű etilént, továbbá kevés etánt, metánt, vizet és hosszabb szénláncú szénhidrogén-nyomokat. A 2 oszlop fejrészén távozik a nyers etilén, a maradék krakk-gáz alkatrészek, mint a hidrogén, szénmo-25 noxid, metán, etilén nyomokban pedig víz és hosszabb szénláncú szénhidrogének. A 2 oszlop­ban acetilén, széndioxid, kismennyiségű etilén, etán és metán keverékével kezelt acetont a 4-deszorber-adszorber berendezésben 2—6 ata. 30 előnyösen 4—5 ata nyomásértékek közé expan­dáltatjuk, a „szlop" terméket —20 C° és +20 C°, előnyösen 0—15 C° közötti hőmérsékleten, míg a frakcionáló feltételt járulókos közbenső hűtő beiktatásával —20 C° és —80 C° közötti 35 hőmérsékletem tartjuk. A 4 oszlopban uralkodó mindenkori nyomás illetve hőmérsékleti értéken jelenlevő gázkeverékkel szemben áramlik az 5 vezetékből 600 Kmól/h regenerált aceton. A hő­mérséklet, nyomás és a jelenlevő aceton mennyi-40 ségétől függően (500—1000 kmól/h) részben is­mét adszorbeálódott széndioxid és acetilén kivé­telével a maradék gáz alkatrészeket a 2 oszlop­ba visszavezetjük. A mosóoszlop után kapcsolt 6 deszorberben a 4 frakcionáló adszorber fenék termékeként le­ürített acetont további 1—5,5 ata, előnyösen 4,5—5,5 ata nyomásértékek közé expandáltatjuk, és 56—120 C°, előnyösen 105—115 C° között tartjuk, így az acetonban adszorbeálódott, fötö­megében széndioxidból, acetilénből és kevés eti­lénből álló (0,2 mól% vagy ennél kevesebb) gáz­keverék az aoetonból eltávolítható. A gázkeveré­ket a 7 vezetéken keresztül a 8 dimetilformami­dos mosóba vezetjük, a 8 oszlopban az acetilént 1,6—2,0 ata közötti nyomáson hűtés közben 1000 Kmól/h dimetilformamiddal kimossuk, míg a széndioxidot az etilénnel együtt —15° és —25' C° közötti hőmérsékleten fej termék alakjában ki­nyerjük. Az acetilén kimosására, illetve abszorp­ciójára, a találmány szerinti eljárásinál mintegy 500—1000 kmól/h dimetilformamidot használunk fel. Az acetilén tartalmú dimetilformamidot a 8 65 oszlop fenékrészéből a 9 vezetéken keresztül a 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom