160111. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás legalább egy jelzőlámpa működéskészségének ellenőrzésére

3 160111 4 feszültségek két helyzetet foglalhatnak el. A po­zitív állapot van jelölve 1-el. a negatív 0-val. Az e szabályozóbemenet össze van kapcsolva egy 3 ÉS—NEM kapun keresztül, továbbá egy 4 VAGY-kapun keresztül az 5 szabályozótranzisz­tor bázisával. Az 1 lámpa a tranzisztornak kol­lektora és k tápfeszültség + pólusa között van el­helyezve, míg a tranzisztor emittere egy viszo­nyítási feszültséghez van csatlakoztatva. A tran­zisztor emitterkollektor szakasza áthidalható egy 6 ellenálláson keresztül, amely akkora, hogy a rajta keresztül folyó áram a lámpát nem vil­lantja fel. Ez az ellenállás az égőhöz egy bizo­nyos nyugvóáramot juttat el, úgyhogy ennek be­kapcsolási áramlökése ezáltal csökken. Egy 20 impulzusgenerátor mind az A. mind pedig a 3B kimeneteken váltakozva impulzusokat kelt, amelyeknek tartama — példának okáért egy miiszekundum — rövid az impulzus sebességhez képest, amely mondjuk 200 miiszekundum tar­talmú. Nyugalmi állapotában az A-vezeték nulla állásban van, úgyhogy az E-bemenettől érkező 1 jelzésű állapot a 3 ÉS—NEM-kapu áramkör ki­menetéhez van hozzávezetve. Nyugalomban a B kimenet is nulla helyzetben van, úgyhogy a 3 ÉS—NEM-kapúáramkörnek a kimeneti állapota változatlanul a 4 VAGY-kapuáramkör kimene­tére és innen a tranzisztor bázisára kerül. Ebben az esetbért az 5 tranzisztort a bemenet úgy ve­zérli, mintha a 3 és 4 kapuáramkörök nem is lennének jelen. Az A vezetéken fellépő impulzus a 3 ÉS— NEM-kapuáramkört lezárja és ezáltal a tran­zisztor-bázist nulla állásba állítja, tekintet nél­kül az E bemenet helyzetére. Ezáltal a lámpa áramköre záródik, — ha a lámpa égett Ezt az áramkörzáródást a megfigyelő természetesen nem veszi észre, mert igen rövid ideig tart. Ha a lámpa rendben van, akkor a kollektoron a táp­feszültség lép fel, vagy a feszültségosztón keresz­tül a 6 lámpaellenállásra adott feszültség kelet­kezik, amely a pozitív tápfeszültség közelében van (1. jelű állapot). Ha a lámpa üzeme meg­szakad, akkor a kollektor potenciálja a viszonyí­tási potenciálra esik (Nulla-állapot). Ez akkor is megtörténik, ha a tranzisztorban keletkező meg­hibásodás, vagy a kapuáramkörben létrejövő meghibásodás sorárt az A impulzusok tartalma alatt a tranzisztor nem zár. A berendezés akkor van rendben, ha az A impulzus tartama alatt valamennyi tranzisztor kollektora az 1 állapot­ban van. A 7 dióda a másik égőkapcsoláshoz tar­tozó, megfelelő diódákkal együtt egy ÉS-kaput alkot, amelynek kimenetén csak akkor jelenik meg az 1 állapot, ha valamennyi tranzisztor kol­lektorai az 1 állapotban vannak, azaz ha a lám­pák rendben vannak és ha a zárás a tranzisz­torokon keresztül rendesen végbemegy. Ennek az ÉS-kapuáramkömek a kimenetét a 21 szám­jellel jelöltük meg, s ezt egy első kijelzŐberende­zéshez kapcsoltuk, amely a 22 multivibrátoron keresztül a 23 és 24 előkapcsolt kapukkal a 25 lámpaerősítőn és a 26 hibajelző égőn keresztül van kialakítva. Az A impulzuson keresztül nyíl­nak a 23 és 24 kapuáramkörök. Amikor a 21 jelű vezeték az impulzus-tartama alatt az 1 ál­lásban van, ez az állapot a 24 ÉS-kapuáramkör kimenetén is megjelenik és a multivibrátort nul-5 Iára állítja, míg a 23 kapuáramköirt zárja. Ha azonban a 21 vezeték már a nullára áll, akkor az A impulzus tartama alatt az 1 állapot jelenik meg a 23 kapuáramkör kimenetén és a 22 multi­vibrátort az 1 helyzetbe állítja, amely a 25 erő-10 sítőn át a 26 hibajelző lámpa felvillanását ered­ményezi. t A kapcsolásnak eddig leírt része elegendő ar­ra, hogy a lámpában előálló izzószálszakadás ré-15 vén keletkező hibát kijelezze. A hibakijelzés szükséges abban az esetben is, ha a szabályozó­tranzisztorok közül bármelyik kiesik, de ilyen­kor az alább leírtak szükségesek ahhoz, hogy a kijelzés létrejöjjön. E további alkatelemek álla-20 nak a 20 impulzusgenerátor egy második B ki­menetéből, amelyen az A kimenettel azonos idő­tartamú és azonos tágasságú pozitív impulzusok — amelyek azonbart nem ugyanabban az idő­pontban jelennek meg — jönnek létre. Ezeket az 25 impulzusokat a 4 VAGY-kapuáramkör második bemenetéhez vezetjük, innen az 5 tranzisztor bá­zisához kerülnek, s a tranzisztort vezető állapot­ba juttatják, tekintet nélkül az E vezérlőbeme­net állapotára. Amikor a tranzisztor normálisan 30 üzemel, akkor kollektorpotenciálja a nulla érté­ket veszi fel. Hogy mindenegyes szabályozótran­zisztoirnál ez az eset, azt egy VAGY-kapuáram­körön keresztül vizsgáljuk meg, amely viszont a 8 diódából és a másik lámpakapcsoláshoz tarto-35 zó megfelelő diódákból áll. Hibamentes működés esetén a B impulzus tartama alatt ennek a VAGY-kapuáramkörnek a kimenete a nulla­helyzetben van. Ezt pedig a 32 multivibrátor­ból, a 33 és 34 kapukból, a 35 erősítőből és a 36 40 jelzőlámpából álló jelzőkaposoló útján ellenőriz­hetjük. Ennek működési módja megfelel az elő­zőekben már leírt jelzőkapcsolásnak, mindazon­által a multivibrator bemenetén az ÉS-kapu és az ÉS—NEM-kapu össze vannak cserélve, úgy-45 hogy a 32 multivibrator 1 állása és ezzel egy­idejűleg a 36 lámpának a felvillanása a hibát jelzik. Mindkét 22 és 32 multivibrátornak hiba^ jelzéseit egy 37 VAGY-kapuáramkörön, egy 38 erősítőn és egy 39 jelzőlámpán keresztül lehet 50 egyesíteni. Ha az ilyen jelzőlámpák példaképpen egy mozdonyvezető fülkéjében vannak felszerelve, akkor szükség van arra, hogy fényük a megkí-55 vánt üzemállapothoz igazodjék, ami annyit je­lent, hogy napközben erősen, éjszaka pedig gyengén világítsanak. A találmány révén kíván­juk azt a feladatot is megoldani, hogy ezt á fényerő-beállítást minden más, egyéb alkatrész 60 va §y an yag alkalmazása nélkül megvalósítsuk. Ismert tény az, hogy ilyen fényerőszabályozást a lámpákra adott feszültség útján lehet megol­dani, de ehhez egy szabályozótranszfoirmátorra van szükség, Olyasfajta szabályozás pedig, hogy 65 minden lámpa elé egy szabályozó ellenállást 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom