160106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos pirrol-származékok előállítására

16010? B 10 15 20 25 30 felelő pótlólagos kötést, továbbá Z és Z' hidrogénatomokat képvisel, amennyiben ezek nem az előzőékben megadott jelentésűek, — felelnek meg, egy hígító- és/vagy kondenzálószer jelenvagy távollétében alkalmazunk. Azok közül a (XI) általános képletű vegyületek közül, amelyek a szukcinaldehid helyett felhasználhatók, példaképpen a monomer szukcinaldehid' nyiltláncú származékaiként ennek acetáljai, mint szukcinaldehid-anono-dietilacetal, bisz-dimetilacetál, -bisz-dietilacetál, aciláljai, mint szubcinaldehid^l,l-diaoetát (4,4-diacetoxi-butiraldehid), enoléterei, mint az 1,4-difenoxi-butadién, enölészterei, mint az 1,4-diacetoxibutadién említhetők. Olyan (XI) általános képletű vegyületek, amelyekben Y és Y' együtt epoxigyököt képeznek, látszólag a tetrahidrofurán származékai, amelyek — az X és X' jelentése szerint — mint a szukcinaldehid acetáljai vagy aciláljai, illetve mint nyiltláncú ocr-halogene terek reagálnak. Ilyen vegyületek például a 2,5-dialkoxi-tetrahidrofuránok és rokonaik, így a 2,5-dimetoxi-, 2,5^dietoxi-, 2,5-dipiropoxi-, 2,5-dibutoxi-, 2,5-bisz-allüoxi-, 2,5-bisz-(2-kláretoxi)-, 2,5--difénoxi- és 2,5-bisz-(3,4-xililoxi)-tetrahidrofurán, továbbá 2,5-diaciloxi-tetrahidrofuráno;k, így a 2,5-diacetoxi-jtetrahidrofurán, valamint 2,5--dihalógén-tetrahidrofuránok, így a 2,5-diklórtetrahidrofurán és 2,5-dibróm-tetrahidrofuráR, és végül olyan vegyületek is, amelyek egyszerre két típushoz számíthatók, így a 2-klór-5-(2-klőretoxi)-tetrahidrofurán és a 2-alliloxi-^5-klór-tetrahidrof urán. A 'találmány szerinti reakció kivitelezésének közegekénit a szabad, illetve in situ felszabadított szukcinaldehid felhasználása esetén minden olyan tetszés szerinti oldószer alkalmas, amelyben ez oldható, például metanol, víztartalmú dioxán vagy ecetsav. A szukcinaldehid acetáljai t és aciláljait, valamint a ciklusos, aoetálszerű származékokat előnyösen ecetsavban, mint oldó- és kondenzálószerben reagáltatjuk. Az olyan (XI) általános képletű "vegyületek átalakítása, amelyekben X és/vagy X' halogénatomo'k, például közömbös szerves oldószerekben, mint kloroform, benzol vagy toluol, megy végbe. A reakcióhőmérséklet és a felhasznált oldó- vagy hígító* szer közötti hőmérséklet között van, mimellett a legalacsonyabb tartomány különösen a legutoljára megnevezett halogénvegyületek esetén jön számításba. Egy kilencedik eljárásváltozat szerint tercier aminócsoporttal rendelkező (I) általános képletű vegyületeket és ezek savas addíciós sóit úgy állítjuk elő, hogy az (I) általános képletű vegyület körébe tartozó (XII) általános képletű vegyületet — e képletben R-i, R2. és R3 szubsztituensek az {I) képletnél megadotlt jelentéssel rendelkeznek — a metanol vagy etanol valamely reakcióképes észterével, amely legalább az oldallánc nitrogénatomjához kötötit hidrogénatomok számának megfelelő mólarányban van 6g 40 45 50 55 60 jelen, egy savmegkötő szer jelenlétében átalakítunk és (kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk. A metanol és etanol reakcióképes észtereiként halogenideket, különösen bromidokat vagy jodidokat, valamint rövidszénláncú arénszulfonsavmetilésztereket vagy -etilésztereket, dimetilszulfátot vagy dietilszuMátdt alkalmazunk. A reakciót például szerves oldószerekben, mint például acetonitril, metanol vagy dimetilforirnamid, vagy oldószerek nélkül savmagkötő szerek, mint például nátrium- vagy káliumkarbonát, jelenlétében szobahőmérsékleten vagy a felhasznált oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten hajtjuk végre. A különböző eljárásváltozatoknál szükséges kiinduló anyagok különböző reakciók szerint állíthatók elő. Ezek két csoportra oszthatók, mégpedig olyan reakciókra, amelyek olyan ismert vegyületekből indulnak ki, amelyek a p-(l-pirrolil)-csoportot már tartalmazzák, és olyan reakciókra, amelyek során ezt a csoportot az (I) általános képletű vegyületek előállítására megadott nyolcadik eljárásváltozathoz hasonlóan gyűrűzárás útján alakítjuk ki. Az előállításmódok első csoportjához tartozik olyan [p-(l-pirrolil)-<£enil]^eoetsavak, amelyek az Rx

és R2 szubsztituensekre megadott meghatározásnak megfelelően lehetnek helyettesítve és az l,543.1O0-ias számú francia szabadalomban vannak leírva, rövidszénláncú alkilésztereinek, vagy az említett savak kevert anhidridjei ugyancsak rövidszénlánoú .alkilésztereinek átalakítása, például anhidrideknek a szénsavmonoizobutilószterrel vagy a pivalinsawal, ammó^ niával vagy a (IV) általános képletű aminokkal olyan (II) általános képletű amidokká történő alakítása, amelyekben A az oxo-gyököt je, lenti. Az előbb •említett [p-(lHpirrorü)-fenil]-ecetsavakat és ezek rövidszénlánoú alkilésztereit a (II) általános képletű amidokhoz hasonló módon komplex hidridekkel is redukálhatjuk és ily módon a (III) általános képletű alkoholokhoz jutunk. Ezeket az alkoholokat azután a szokásos módszerek szerint reakcióképes észtereikké átalakítjuk, például a p-4oluolszulfon:lkloriddal. abszolút piridinben p-toluolszulfonsavésztereiket készítjük el. Például a harmadik eljárásváltozat útján kapott, iaz'i(I) általános képletű vegyület körébe tartozó primer aminoknak a hangyasav vagy ecetsav reakcióképes funkciós származékaival vagy rövidszénláncú klórhangyasav-alkilészterekkel, pl. eoetsavanhdidriddel vagy klórhangyasav-etilészterrel való aeilezése, és adott esetben a metil- vagy acetilcsoportnak az amid-csoportba történő ezt követő bevitelével, pl. az amidoknak alkálifémvegyületeikké pl. nátriumvegyületekké alakítása, és az utóbbinak a metanol vagy etanol reakcióképes észtereivel, pl. halogenidekkel való reakciója útján olyan (II) általános képletű kiinduló anyagokhoz jutunk, amelyekben A két hidrogénatomot és Rp,' formiU 4