160104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi- és ariltioecetsav-származékok előállítására

5 dítjuk és kívánt esetben alkáliföldfémsóvá vagy ismét alkálifémsóvá alakítjuk. Az I általános képletű karbonsavak funkcio­nális származékai hidrolizálhatók savas közeg­ben, pl. 60—70%-os kénsavban vagy tömény sósav és jégeeet elegyében történő forralás út­ján is a megfelelő szabad karbonsavvá. Az I általános képletű karbonsavak kiinduló­anyagként felhasználásra (kerülő rövidszénláncú alkilészterei például az első eljárásváltozat sze­rint állíthatók elő. Más észterek,, pl. a fenilész­ter, ugyancsak hasonló módon készíthetők. • A találmány szerinti eljárás kiindulóanyagai­nak egy második csoportját .alkotják a VII ál­talános képletű nitrilek. Ilyen nitrilek példái­ként azok a vegyületek említhetők, amelyek­nek X, RÍ és R2 gyökei az I képletű vegyüle­teknél megadott jelentésűek. Ezeknek a vegyü­leteknek az előállítását a hetedik eljárásválto­zattal kapcsolatban tárgyaljuk. Kiindulóanyagok harmadik csoportjaként Illa általános képletű amidokat is használhatunk, amelyekben X, Rx és R2 az I képletnél meg­adott jelentéssel rendelkeznek. A találmány szerinti eljárásnál felhasználás­ra kerülő Illa általános képletű amidok példái­ként olyan vegyületeket említünk, amelyek X, Rí és R2 gyökei az I képletű vegyületeknél fel­sorolt jelentéssel bírnak. Ilyen amidok a "VTI általános képletű nitrilekből részleges 'hidrolí­zissel, pl. 80%-os kénsaviban vagy nátriumhidr­oxid jelenlétében hidrogénperoxiddal kapha­tók. Imidoalkilészterek előállítását, amelyek a ki­indulóanyagok negyedik csoportját alkotják, a hetedik eljárásváltozattal kapcsolatban tárgyal­juk. Ilyen kiindulóanyagok példáiként olyan ve­gyületek jönnek tekintetbe, amelyeknek X, Ej és Rg gyökei az I általános képletű vegyületek­kel kapcsolatban vannak megemlítve. A találmány szerinti hidrolízis-reakcióiban az I általános képlethez tartozó egységes rövid­szénláncú alkilészterek, a VII általános képletű nitrilek és a Illa általános képletű amidok he­lyett ilyen vegyületeknek az I általános kép­letű karbonsavakhoz tartozó szabad karbonsa­vakkal alkotott elegyeit is felhasználhatjuk. A Illa általános képletű amidok és az I általános képletű karbonsavak elegyét pl. úgy kapjuk, •hogy IV általános képletű helyettesített 4b,5,6,-7,8,,8a-^hexahidrofluoren-il-oxi-ciániecetsavalkil­észtert ekvimolekulárisnál nagyobb mennyiségű káliumhidroxiddal vizes etanolban több órán keresztül visszafolyató hűtő alkalmazása mel­lett forralunk és a savazás után elkülönített elegyet, amely a végtermékként előállítandó karbonsavat és annak amidját a megfelelő, he­lyettesített 4b.5,6;7 ) 8,8a-hexaitadro-fluore-,2-il­-oxi-malonamidsav 'kíséretében tartalmazza, például rövid ideig xilolban hevítjük. A találmány szerinti eljárás harmadik vál­tozata értelmében az I általános képletnek megfelelő karbonsavak, amelyek R2 helyén 6 hidrogénatomot tartalmaznak, valamint alkáli­fém- vagy földalkálifémsóik oly módon is elő­állíthatók, hogy valamely IV általános képletű vegyületet — e képletben 5 Rj és X jelentése megegyezik az I általános (képletnél adott meghatározás szerin­tivel, Z! és Z2 pedig egymástól függetlenül alkoxi-^ karbonil- vagy nitril^csqportot kép­viselnek — a hidrolízist elősegítő körülmények között addig hevítünk, aimig a Z1 és 7^ csoportok egyike teljesen hidrolizálódik, másika pedig hidrogén-15 atomra cserélődik ki. A találmány szerinti ezen eljárás például oly módon történhet, hogy IV általános képletű vegyületeket vizes ásványi savban, például 60— 70%-os kénsaviban vagy tömény sósavban for-20 ralunk és a kapott karbonsavat kívánt esetben alkálifém- vagy földalkálifémsóvá alakítjuk át. Szükség esetén a reakciót valamely közömbös, vízzel elegyíthető, szerves oldószer jelenlétében — amely a vízben nehezen oldható kiinduló-25 anyagoknál oldásközvetítőként szerepel — hajt­juk végre. Ilyen oldószerekként például rövid­széiúánoú alkanolok, tetrahidrofurán, jégecet és más vegyületek alkalmazhatók. 30 A találmány szerinti eljárás egy további eljá­rásváltozata értelmében a IV általános képlet­nek megfelelő vegyületek alkoholos alkálihidr­oxiddal, például metanolos káliumhidroxiddal vagy vizes-alkoholos alkálihidroxiddal forrál-35 juk és az ily módon kapott karbonsavak alká­lisóit, kívánt esetben, a szabad savakká átala­kítjuk. Az eljárás alkalikus közegben való megvalósításánál többnyire olyan keveréket kapunk, amelyek a kívánt végtermék mellett 40 még teljesen el nem szappanosított és nem teljesen dekarboxilezett közti állapotban jelen­levő anyagokat is tartalmaznak. Ezek az anya­gok azután vizes ásványi savval, adott esetben vízzel elegyedő szerves oldószer jelenlétében 45 történő forralással, az eljárás első változatának megfelelően, egységes ariloxi- ül. ariltioecet­savakká átalakíthatók. Az eljárást úgy vite­lezzük ki, hogy IV általános képletű helyette­sített malonsavdialkilésztereket néhány órán 50 keresztül az említett reakcióközegben visszafo­lyatás közben forralunk. Az ugyancsak a IV ál­talános képletű vegyületek körébe tartozó ma­lonsavdinitrileket és a megfelelő ciánecetésztert hasonló módon reagáltatjuk, ezek azonban 55 rendszerint erélyesebb reakciókörülményeket és hosszabb reakcióidőt igényelnek. Ez esetben a találmány szerinti reakció szükség esetén zárt reakcióedényben, megnövelt nyomáson végez­hető. 60 A IV általános képlet alá eső helyettesített 4b,5,6,7,8,8a-hexahidro-fluoren-2-il-oxi- és 4fo,5,-6,7,8,8a^hexahidrOifluoren^2-il-tio-malonsavdi­etilészterek és -ciáneoetsav-alkilészterek, vala-65 mint -malonitrilek maguk is új vegyületek. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom