160102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített o-amilino-fenetilalkoholok előállítására
160102 6 (o-amino-beinzilkloridök) vagy ezek N-aoetiliszármiazéfcai, tehát a megfelelő a-któr-N-fenilaceto-o~toluidinek keletkeznek. Az a-klór-N-fenü-o~toluidinek; előállíthatók oly módon is, hogy oianilino^benzilalkoholokat tionilkloriddal éspi- 5 ridinnel éterben, vagy pedig éteres sósavoldattal reagáltatunk. Az így kapott OHklór-vegyületek nátrium- vagy káliumcianiddal való reagáltatása útján kapjuk végülis a fentebb említett helyettesített (o-anilino^fenil)^aoetonitrile- io két illetve ezek. N-acetilnszármazékait, Az oly (II) általános képletű karbonsavak, amelyekben az Rí helyettesítő a nitrogénatomhoz képest orto-helyzetben áll, előállíthatók egy másik reakdósoroaat útján is. Ebben az esetben ugyancsak a megfelelően helyettesített difenilaiminokfoól indulunk ki. Ezeket először oxalilkloriddal a megfelelően helyettesített N-fenil-oxanilodlkloriddkká alakítjuk át. Ez utóbbiak alumíniumkloriddal a reakció szempontjából közömbös oldószerekben, pl. tetraklóretánban történő kezelés; útján már szobahőmérsékleten átalakulnak a megfelelően helyettesített l-fenil-indol-2,3-dionokká. Ezek hidrazinnal vagy hidrazinhidráttal és valamely alkálid fémhidroxiddal egy erre alkalmas magasabb forrpontú szerves oldószerben, _ mint dietilénglikol-monometiléterben, körülbelül 140 °C és 200 °C közötti hőmérsékleten meglepő módon közvetlenül átalakíthatók a |II) általános képlet körébe eső (o-anilinofenil)-eoetsavakká. Az említett reafcciósorozat utolsó lépése úgy is módosítható, hogy a helyettesített 1-fenil-indol-2,3-diont először a megfelelő helyettesített (o^ -anilino-fenil)-glioxilsav alkálif émsójává hidrolizáljuk, majd ez utóbbit redukáljuk hidrazin vagy hidrazinhidirát és alkálifémhidroxid segítségével. A komplex hidridekkel való redukálásra kiindulóanyagként ugyancsak alkalmas helyettesített o-anilino-fenilecetsav-észterek a megfelelő savakból is előállíthatók, ismert észterezési módszereikkel. A (II) általános képletű karbonsavat észterezés céljából valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, pl. éterben valamely rövidszénláncú diazoalkánnal reagáltatjuk. A (II) általános képletű savak átalakíthatók sókká, pl. alkálifémsókká is, és ezekből rövidszénláncú alkanolok reakcióképes észtereivel, pl. dimetilszulfáttal, dietilszulfáttal, metiljodiddal, etiljodiddal, propilbromiddal vagy butilbromiddal, szerves oldószerben, előnyösen dimetilformamidban való reagáltatás útján is előállíthatjuk a kívánt észtereket. A találmány szerinti eljárás egy másik változata értelmében az (I) általános képletű helyettesített o-anilino-fenetilalkoholok előállíthatók oly módon is, hogy valamely (III) általános képletű vegyületből — e képletben Ac acilcsoportot, előnyösen acetilcsoportot képvisel, Rí, R2, 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 R3 és R 4 meghatározása megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás Bzerintivel — az acilcsoportot hidrolízissel lehasítjuk» Ebből a célból a (III) általános képletű vegyületet valamely erre alkalmas oldószerben, pl. vízben, rövidszénlánoú alkanoiban vagy más szerves oldószerben vagy oldószerelegyben, valamely alkalikus reagenssel, pl. alkálifém- vagy alkálif öldfém-hidroxiddal, előnyösen nátriumhidroxiddal visszafolyatás közben forraljuk..-, Az eljárás e változatának künduláanyagai a (II) általános képletű rövidszénláncú alkilészterekből állíthatók elő, a nitrogénatomon történő acilezés, majd ezt követően a karibalkoxi-csoport komplex hidriddel való redukálása útján. így pl. valamely (II) általános képletű rövidszónláncú alkilésztert valamely sáv, pl. perklórsav vagy jégeoet katalitikusan ható mennyiségének jelenlétében acetilkloriddal reagáltatunk. A nitrogénatomon acilezett alkilészterek előállíthatók oly módon is, hogy valamely (IV) általános képletű nitrilt — e képletben Ac és RL R2, R3 és R4 jelentése megegyezik az (T) illetve (III) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — az iminoészter-szintézis reakciókörülményei között, az acetamido-csoport megtartása mellett, a megfelelő észterré alakítunk iát. Az, ilyen N-acilezett észtert azután a találmány szerinti eljárás első változatához hasonló módon, a komplex hidridet, pl. litiuimalumíniumhidridet azonban legfeljebb sztöchiometrikus mennyiségben alkalmazva, hidegen vagy szobahőmérsékleten, előnyösen körülbelül 5—20 °C-on a megfelelő helyettesített (III) általános képletű N-acilezett o-^anilino-fenetilalkohollá — ahol Ac és Rí, R2, Rg és R 4 jelentése megegyezik az (I) illetve (III) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — alakítjuk át. A találmány szerinti eljárás e második változatának kiindulóanyagait szolgáltató (II) általános képletű rövidszénlánoú alkilészterek ugyanolyan módon állíthatók elő, amint ezt a találmány szerinti eljárás első változatával kapcsolatban fentebb ismertettük. A találmány szerinti eljárással előállítható, fentebb ismertetett hatású gyógyszerkészítmények hatóanyagként legaláb egyfajta (I) általános képletű vegyületet tartalmazhatnak valamely közömbös vivőanyag és adott esetben . egyéb adalékok kíséretében. Ezek a gyógyszerkészítmények elsősorban orális vagy rebtális beadásra alkalmas alakban készíthetők el, 1—30 ing/kg (I) általános képletű vegyületnek megfelelő napi adagok melegvérű állatoknak történő beadására alkalmas kivitelben. Az orális vagy rektális beadásra alkalmas készítmények, mint tabletták, drazsék, kapszuláik illetve végbélkúpok az (I) általános képletű hatóanyagot előnyösen 25—300 mg mennyiségben tartalmazhatják. 3
