160099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilalkánsavak előállítására

160099 5 6 deknek, p-toluolszulfonsav-p-l-pirrilj-lemetil­észtereknek, illetve p-(l-pinril)-fenacilhalogen.'~ deknek malonsav^(rövidszénláncú)-dialkilé3zte-­rek, különösen malonsav-dietilészter nátrium­vegyületével vagy ciánécet3av-(rövidszénláncú)­-alkilésztarek nátriuímvegyüietével végzett kon­denzálásával állítjuk elő alkalmas szerves oldó­szerekben, így pl. dimetilszulfoxidban, dimetil­forimamidban, etanolban, -but an ólban vagy ben­zolban. Az ehhez a reakcióihoz szükséges, adott esetben a meghatározásoknak megfelelően he­lyettesített reakcióképes pi(l-ipirril)-fenetIlalko­hol-észterefcet a megfelelő alkoholokból állítjuk elő a szokásos módon, pl. tioniilkloriddal, fosz­fortriibromiddial, illetve p-toluolszulfokloriddal piridinben történő kezeléssel. A helyettesítetlen és az Rx meghatározásainak megfelelően helyet­tesített p-(l-pirol)-ifenetilalkoholokat a megfe­lelő p-arnino-Jenetilalkoholofcból állítjuk elő, az I. általános fcépletű vegyületek előállítására szolgáló elsőnek említett eljárással analóg mó­don, a szukcinaldahid funkcionális származékai­val végzett reakció útján. Abban az esetben, ha a gyűrűzárási reakciót egy rövidszénláncú al­kánsavban, így pl. ecetsavban valósítjuk meg. úgy a reakció termékeként a kívánt p-(l-pirril)­-fenetilalkohol mellett imég a neki megfelelő rövidszénláncú alkánsavésztert is kapjuk, úgy hogy ia nyersterméket előbb hidrolízisnek, pl. alkoholos alkálihidroxid-oldattal való főzésnek kell alávetni. Ezt az utólagos műveletet el lehet hagyni, ha más reakeiőközeget alkalmazunk, pl. acetonitrilt kevés p-toluolszulfonsav hozzátétele mellett. Az I. általános képletű vegyületek elő­állítására szolgáló elsőnek említett eljárással analóg imódon végzett gyűrűzárási reakcióval p-aminafenacilhalogenidekből kiindulva a meg­felelő p~(l-pirriil)-fenacilhalogenideket kapjuk. A gyűrűzárási reakcióihoz szükséges p-amino­-vegyületefc közül a p-amino-íenetilalkohol és a 24dór-4'^amino-acetofenon (p-amino-fenaeilklo­rid) ismert. A 3-helyzetben halogénezett vegyü­leteket pl. úgy állíthatjuk elő, hogy (p-amino­-fenil)-ecetsavat az amdnocsoporton aoetilezünk, a kapott N-acetil-származékot halogénezzük, pl. sósavval és nátriumkloráttal végzett kezelés út­ján klórozzuk, majd az N-acetil-csoportot hidro­litikusan lehasítjuk és a kapott (4-amino-3-ha­logénfeníD-ecetsavakat lítiumaluimíniumhidrid­del a megfelelő alkoholokká redukáljuk. Egy harmadik eljárástmád szerint azokat az I. általános képlet alá eső új, helyettesített fe­nilalkánsavakat, melyekben Z jelentése •—CH2 — csoport, valamint ezek sóit úgy állítjuk elő, hogy valamely V. általános képletű vegyületet, melyben R2 rövidszénláncú alkilgyököt jelent és Rí jelentése az I. képletnél megadott, szerves vagy szerves-vizes közegben egy alkáli­hidroxiddal reagáltatunk, és az I. általános kép­letű karbonsav így kapott alkálifémsójáfoől a karbonsavat kívánt esetben felszabadítjuk, to­vábbá kívánt esetben ezt, vagy az előbb ka ?ot.t alikálifémsót szervetlen vagy szerves bázissal sóvá, illetőleg más sóvá alakítjuk át. Például úgy járunk el, hogy az V. általános képletű vegyületet etanolos nátriumhidroxid- vagy ká­liumhidroxid-oldatban főzzük. Az V. általános képletű helyettesített aqet­eeetsav-alkilésztereket a fentiekben megneve­zett, megfelelően helyettesitett malonsav-dial­kilészterekkel analóg módon állítjuk elő. Egy negyedik eljárás értelmében az I. általá­nos képletű új, helyettesített fénilalkánsavakat és sóikat úgy állítjuk elő, hogy valamely VI. általános képletű vegyületet, melyben A ciano-gyököt, vagy kanbonsavészter­-csoportot, vagy irnidoészteresoportot jelent, míg Rj és Z jelentése az I. képletnél megadott, alkalikus vagy savas közegben hidrolizálunk és kívánt esetben egy kapott sóból a karbonsavat felszabadítjuk és/vagy a kapott szabad karbon­savat valamilyen szervétlen vagy: szerves bázis­sal sóvá alakítjuk át. Például úgy járunk eV. hogy a VI. általános képletű vegyületet alka­nolos vagy alkanolos-vizes alkáli'hidroxidoldat­ban főzzük. A kiindulási anyagként felhasználható VI. ál­talános képletű nitrileket például az I. általános képletű vegyületek előállítására szolgáló máso­dik eljárással kapcsolatban ismertetett és adott esetben Rx meghatározásainak megfelelően he­lyettesített [p-(l~pirril)Hfenetil]-ciánecetsav-(rö­vidszénláncú)-alkilészterek részleges hidrolízi­sével kapjuk. Az ugyancsak VI. általános kép­letű kiindulási anyagként szóíbajövő imidoalkil­észterék, illetve hidrokloridjaik úgy keletkez­nek, hogy az előbb említett nitrileket vízmentes közegben, pl. abszolút éterben egymás után" hidrogénkloriddal és egy rövidszénláncú alka­nollal reagáltatjuk. Az imidoaltkilészterek rész­leges hidrolízisével — pl. az imidoalkílészterek vagy .hidrokloridjaik vízzel való melegítésével — kapjuk az I. általános képletű helyettesített fe­nilalkánsavaknak a VI. általános képlet alá eső rövidszénláncú alkilésztereit. Az említett rövid­szénláncú alkilésztereket a fentiekben megadott V. általános képletű helyettesített acetecetsav­-alkilészterekből is előállíthatjuk^ ha ezeket víz­mentes alikálialkoholátoldattal hevítjük, pl. né­hány órán át etanolos inátríuímmetanolát-oldaí­ban visszafolyatás közben forraljuk. Egy ötödik eljárásváltozat szerint az olyan I. általános képletű vegyületeket, melyékben Z egy —CH2— csoportot képvisel, vialamint ezek sóit úgy állítjuk elő, hogy valamely I.a. képletű vegyületet, melyben Rx jelentése az I. képletnél megadott, redukálunk és a kapott I. általános képlet alá eső karbonsavat kívánt esetben vala­milyen szervetlen vagy szerves bázissal sóvá alakítjuk át. Az La. általános képletű vegyüle­teket például Wolff—Kishnernmódszere szerint hidrazinnal vagy szemikarbaziddal valam'lyen alkálihidroxid, illetve alkálifém-ialkoholát jelen-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom