160098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémszálak és fémrudak volumetrikusan méretpontos darabolásához

MAGYAK NÉPKÖZT A RS AS AG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1909. II. 12. (GE—759) Közzététel napja: 1971. IX. 08. Megjelent: 1973. II. 28. 160098 Nemzetközi osztályozás: B 23 d 31/00 Feltalálók: Aranyos György oki. villamosmérnök, 12%, Barazsy József oki elektrotechnikus, 6%, Dörflinger István oki. elektrotechnikus 2%, Erdődi Kálmán oki. gépésztechnikus, 2%, Fekete István tud. munkatárs, 3%, Gál Árpád oki. szaktechnikus, 21%, Kopetka Béla oki. gépészmérnök, 3%, Kiss István oki. elektromérnök, 21%, Simon Vera tud. munkatárs, 6%, Dr. Szentay Endre tud. munkatárs, 3%, Vas Iván oki. gépészmérnök, 21%, Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest, 93%, Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái Budapest, 7% Eljárás és berendezés fémszálak és fémrudak volumetrikusan méretpontos darabolásához 1 A találmány eljárás és berendezés fémszálak és fémrudak volumetrikusan méretpontos darabolását biztosító automatika egységgel ellátott mérő és vezérlő rendszerhez. Ismeretes, hogy hideg és meleg hengersorok- 5 nál méretellenőrzésre, továbbá az anyagvastagság szabályozására, hengersor vezérlésre, valamint hideg és meleg bugák keresztmetszeteinek ellenőrzésére és ezen bugák volumetrikusan pontos darabolásánál használatos keresztmet- io szetmérő, vagy térfogat- illetve vastagságmérő műszerek, vagy közvetlen érintkezés útján (letapogatás), vagy közvetett módszerekkel (pl. kapacitiv, vasmagos induktív, pneumatikus, optikai, izotópos stb.) működnek. 15 A mérendő keresztmetszetet, vagy anyagvastagságot közvetlenül letapogató rendszerek hátrányai, hogy csak finom anyagfelületek esetén alkalmazhatók, továbbá lassúak és még ekkor 20 is a letapogató kopása miatt pontosságuk korlátozott. Az eddig alkalmazott, közvetett megoldású módszerek pedig, vagy szintén csak * finom, megmunkált felületű anyagoknál alkalmazhatók, vágy pedig egyenletesen változó és 25 kis méret tartományon belül maradó keresztmetszetű, illetve vastagságú anyagok mérése esetén használhatók, továbbá nem egyszer külső zavarokra és behatásokra is rendkívül érzékenyek (pl. kapacitiv, pneumatikus mérési mód- 30 szerek). A fémszálak és fémrudak darabolására szolgáló hagyományos berendezések a munkadarabokat egy előre megbatározott és fixre beállított hosszméretre darabolják. Ezen berendezések hátránya egyrészt az, hogy mivel fix hosszra darabolnak, a darabolandó anyag keresztmetszetváltozásaiból adódó szelvényméret eltéréseket nem veszik figyelembe, másrészt ugyancsak ismert automatikus daraboló megoldások az adott darabolandó rúd teljes hosszából és súlyából állapítják meg a kívánt súlynak megfelelő, átlag darabolási hosszot. Ebből adódóan a ledarabolt előnyártmányoík térfogata, illetve súlya nagy eltérést mutat egymás között, valamint az előírt névleges értéktől. A keresztmetszetváltozások egyrészt a darabolandó anyagok gyártási mérettűréséből, másrészt a gyártás során a felületükön keletkező hibák (repedések, gyűrődések, gödrösség, felületi záródmányosság) eltávolításából adódnak. Az a tény, hogy a gyártási tűréseket, valamiint a felületi hibák eltávolításának mértékét szabványok rögzítik, lényegében egységesíti a helyzetet. De végső soron, ha a tűrésmezőket és a felületi hibaeltávolítás megengedett mértékét a névleges keresztmetszethez viszonyítva százalékosan fejezzük ki azt látjuk, hogy a névleges keresztmetszetre ±5 ±10%-os eltérések — a szabványok szerint — megengedettek. Felméréseink alapján megállapítottuk, hogy a darabolt 160098