160093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás enzimtartalmú mikrokapszula előállítására
160093 6 A találmány szerinti eljárás során használt enzim mennyisége annak titere, valamint a kívánt végső koncentráció függvényében változik. A diszperzió súlyrész szerinti összetételét példaképpen az alábbi táblázatban ismertetjük: Víz Metanol-aceton PVM/ /MA' PVA Keményítő SiO, 10 10 10 — 1 8( 4) — 1 _ 0,5 — 8<!l5) A porlasztó szárításhoz tetszés szerinti, kereskedelmi forgalomban beszerezhető porlasztó-szárító berendezést, például a centrifugális elven működő porlasztó-típust és a porlasztófúvókás szárítótípust felhasználhatjuk. Mivel az enzimek többsége 60 °C feletti hőmérsékleten denaturálódik, így a szárítást előnyösen szobahőmérsékleten, vagy olyan kissé megemelt hőmérsékleten végezzük, amelynél a kapszulán belül elhelyezett enzim nem szenved denaturálódást. A szárítási hőmérséklet például a következő lehet: szerves oldószer esetén: bemenő levegő hőmérséklete 80 °C, kimenő levegő hőmérséklete 60 °C, víz esetében: bemenő levegő hőmérséklete 150 °C, kimenő levegő hőmérséklete 100 °C. A találmány szerinti eljárásban a duzzasztható, por alakú terméket feltétlenül alkalmazni kell abból a célból, hogy a kapszula gyors feloldódását elérjük. Ha duzzadóanyagként zselatint használunk, akkor azt rendszerint PVM/ /MA-aceton oldatban diszpergáljuk. Ha kötőanyagként dextrint alkalmazunk, akkor vizes oldatot képzünk, ha pedig a dextrint használjuk duzzadóanyagként, akkor a dextrint egy szerves oldószerben diszpergáljuk. Hasonlóképpen, mivel a kazein alkáliákiban oldható, gyenge alkalikus oldatokban kötőanyagként felhasználható, más esetekben azonban duzzadó anyagként fejti ki hatását. 1. példa: 20 g etilén-maleinsavanhidrid-kopolimert 100 ml 1 : ,1 arányú metanol-aceton oldatban feloldunk és az így készített kötőanyagoldatot egy olyan folyékony diszperzióval összekeverjük, amelyet 100 g por alakú lipázból, 80 g por alakú dextránból 800 ml aceton felhasználásával készítettünk. Ily módon porlasztó-szárításra alkalmas diszperzió képződik. Ezt a diszperziót 1,3 mm fúvóka átmérőjű porlasztó-szárító berendezésen 1 kg/cm2 nyomással 1 méter átmérőjű és 2 méter magas szárítókamrába beporlasztjuk, amelyen percenként 1,3 ms forró levegőt vezetünk keresztül. A bemenő levegő hőmérséklete 70 °C, a kimenő levegőé 40 °C. Ezzel a módszerrel 20—100 mikron közötti részecske méretű. 130 g mennyiségű lipáz-tartalmú kapszula állít-10 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ható elő. A lipáz-tartalmú kapszula oldódási sebessége lényegében megegyezik a kapszulázás előtti por alakú lipázéyal. A kapszulát egy kereskedelmi forgalomban levő, szemcsézett detergenssel 3 hónapig tárolhatjuk anélkül, hogy a lipáz aktivitása csökkenne. 2. példa: Az 1. példa szerinti eljárást megismételhetjük azzal az eltéréssel, hogy lipáz helyett tejoltóenzimet használunk. A tej oltó enzimet tartalmazó kapszula vízben vagy teljesen agglomerálódás nélkül gyorsan felodódik. 3. példa: 20 g dextrint 300 ml vízben oldunk és az így kapott vizes kötőanyag-oldatot olyan folyékony diszperzióval keverjük össze, amelyet 200 g finomszemcsés szilíciumdioxid és 20 g lipáz 350 ml acetonban történő diszpergálásával készítettünk. A kapott folyékony diszperziót a „Minor Unit Spray Dryer" típusú berendezésben mikro-kapszulázásnak vetjük alá. A szárítót 20 ezer fordulatszáim sebességgel működtetjük, a bemenő levegő hőmérséklete 120 °C, a kimenő levegő hőmérséklete 60 °C, a felhasznált levegőáram mennyisége 1 m3/perc. A diszperzió képződési sebessége 500 ml/óra. Fenti módon 20—50 mikron közötti szemicseméretű, 100 g lipáz-tartalmú kapszula, állítható elő. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás enzimtartalmú mikrokapszulák előállítására, azzal jellemezve, hogy az enzimből vízben vagy víz és egy alacsony forráspontú szerves oldószer keverékében folyékony diszperziót képzünk, diszperziós közegként az enzimmel szemben indifferens és hidrofil, 0,1'—20,0%ban oldott kötőanyagot tartalmazó közeget alkalmazunk, a diszperzióba az enzimmel szemben indifferens és a kötőanyag oldószerében oldhatatlan szilárd duzzadó anyagot juttatunk be a kötőanyag súly%-ára számítva 0,5—30-szoros mennyiségben, majd a diszperziót az enzim denaturálódási hőmérséklete, célszerűen 100 °C alatt porlasztó szárításnak vetjük alá. 2. Az 1. igénypont szerint eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kötőanyagként etilén-maleinsavanhidrid kopolimert, kazeint, dextrint, dextránt, gumiarábikumot, cellulózszármazékokat, polivinilalkoholt, agar-agart és nátriumalginátot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szilárd duzzadó anyagként sziMciumdioxidot, agyagot, keményítőt, porított dextránt, zselatint, kazeint használunk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy oldószerként vizet, acetont vagy rövidszénláncú alkoho-66 lókat használunk.
