160082. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített benzol-származékokat tartalmazó rovarírtó-szer
160082 Az R1; R 2 és Rg szubsztituensek jelentése metil-, etil-, n-propil- vagy izopropil-csoporft lehet. Megjegyezzük azt, hogy egy vegyületen belül minden egyes R szubsztituensnek nem kell azonosnak lenni, vagyis minden egyes R szubsztituens jelentése a többi szubszftituensétől független. A Z! és Z2 szubsztituensek hasonló összefüggésben állnak egymással, mint a Z-> és Z,4 szubsztituensek. Minden egyes Z szubsztituens hidrogén vagy halogénatom lehet. Za és Z 2 szubsztituens közösen oxigénatomot is jelenthet, így a molekulán belül epoxi-csoportot képeznek, vagy szén-szén kötést kéoviselnek, amely azt eredményezi, hogy a 2^ és Z2 szubsztituenssel egybekapcsolt szénatomok között kettős kötés van. Z3 és Z 4 szubsztituensek jelentése külön-külön vagy együttesen hasonló az előbbiekben definiált Zx és Z 2 szubsztituensek jelentésével. A halogénekként klór, bróm, fluor vagy jódatom lehet a vegyületben, azonban a klóratomot előnyben részesítjük. A helyettesített fenil-csoportot képviselő Y szubsztituens fenilgyöke 1—3 metoxi- vagy etoxi-csoporttal, továbbá metiléndioxi- vagy etiléndioxi-csoporttal lehet helyettesítve. A metiléndioxi-csoporton levő R" szubsztituens célszerűen hidrogénatom, azonban metil-, etil- vagy proipil-csoport is lehet. Megjegyezzük azt, hogy a fenilgyűrű egyéb szubsztituenseket, mint halogéneket, nitro-, amino- vagy 1—6 szénatomos alki.l-csoportokat is tartalmazhat. Egyéb szubsztituensek jelenléte a fenilgyűrűben befolyásolhatja a találmány szerinti vegyületek specifikus hatásosságát. A vegyületek közül azokat emeljük ki, amelyekben R1; R 2 és R? szubsztituens metil- vagy etil-csoűort, a Z szubsztituensek külön-külön hidrogénatomok, vagy Z, és Z2 , illetve Z, és Z4 szubsztituens közösen oxigénatom vagy szénszén kötés, míg Y szubsztituens m-metoxifenil-, p-metoxifenil-, 3,4-dimetoxifenil-, 3,4-metiléndioxifenil- vagy 3,4-etiléndioxifenil-icsoport. A telítetlen vegyületeknél a transz-izomerek előnyösebbek, mint a cisz-izomerek. A kiemelt vegyületeket a III—XIV képletű vegyületek képviselik. 10 15 20 A találmány szerinti vegyületek hatásosságát rovarok kifejlődésének megakadályozására azzal szemléltetjük, hogy a kísérleti vegyületeket helyileg alkalmazzuk 4 rovarfajtánál az átváltozási szakaszokban. A kísérleti vegyületeket 10%, 1% és 0,5%-os acetonos oldatokban használjuk fel és minden egyes kísérleti egyedet 1 mikroliter acetonos oldattal kezelünk. 10—10 kísérleti egyedet minden egyes rovarfajtából a különböző koncentrációjú hatóanyagoldatokkai kezelünk, majd ezeket összehasonlítjuk 10 db csak acetonnal kezelt és 10 db kezeletlen ún. konroll kísérleti egyeddel. Megbízható kísérleti eredmények megállapításához kb. 8—10 napi időtartam szükséges. A kísérletben használt rovarfajták a következők : Tenebrio molitor, lárvák, Oncopeltus fasciatus (milkweed bug), negyedik lárvaszerű állapot, nagyviaszmoly, ötödik lárvaállapot, mexikói foltos babbogár (Epilaehma varivestis) negyedik lárvaállapot. A kísérlet befejezésekor minden egyes kísérleti egyedet megvizsgálunk a korai és érett fejlődési állapot tulajdonsági fokozata szempontjából. Oncopeltus fasciatus, nagyviaszmoly és mexikói foltos babbo.gár esetén 0—3 közötti számszerű osztályozással jelezzük a kísérletek eredményét, ahol 0 hatástalanságot jelez, míg 3 a maximális hatást, vagy a legnagyobb fejlődési késleltetést jelzi. A morfológiai különbségek miatt a Tenebrio kísérleti egyedeknél 0—4 közötti osztályozási skálát állapítunk meg. Minden egyes esetben a 2 vagy ennél magasabb szám azt jelzi, hogy a rovar reprodukcióra már alkalmatlan. Minden egyes osztályozási skálaértéknél a kísérleti egyedek számát külön feltüntetjük. A kapott eredményeket az 1—17. példákban foglaljuk össze. 45 1. példa: III. képletű vegyület HO 35 40 Rovar Osztályozási skálaérték Konc. % 0 12 3 4 Megjegyzés Tenebrio 10 1 0,5 acetonos kontroll 10 10 9 1 lárva kipusztult MWB 10 1 — o;5 — acetonos. 10 kontroll 10 10 10 5 lárva kipusztult 5 lárvaállapotban