160075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony tüzelőanyagok égőtesten való elégetéséhez

16ÓÖ75 szolgáló nyílások, rések vannak kialakítva. A tüzelőolaj az elosztócsövön keresztül érkezik az égőtesthez és a pórusokon átdiffundálva kijut annak ielületére. A tüzelőolajat úgy kell az égőtestbe bevezetni, hogy abban — a kívánt teljesítménytől függően — 50—200 mm-es vízoszlopnyomás hasson a tüzelőanyagra. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy 50 mm vízvoszlopnyomás alatt az égés magától megszűnik, 200 mm vízoszlopnyomás felett pedig a lángok kioltása után olajcsepegés lép fel az égőkön. A megadott nyomáshatárok betartása esetén az olajhozzávezetést nem kell kikapcsolnunk akkor sem, ha közben az égőt hosszabb-rövidebb időre eloltjuk. A találmányt az alábbiakban annak két, példaképpeni kiviteli alakja kapcsán, ábráink segítségével ismertetjük részletesebben; ábráink közül az — az 1. ábrán a párhuzamos rostélypálcákból kialakított égőtest A—A vonal menti keresztmetszete látható. * — a 2. ábra ugyanezen égőtest felülnézete, — a 3. ábra körtárcsaalakú égőtestet mutat be B—B vonal menti keresztmetszetben, míg — a 4. ábrán annak felülnézetét tüntettük fel. A rostélypálca alakú égőtestekkel felépített berendezés 1 vályúalakú rostélypálca tartókból áll, melyek a példában Ü-profilokból készültek és két végük 2 lezárólapokkal van határolva. Az 1 rostélypálcatartók a — példában hegesztett kivitelű — 3 és 4 kereszttartókon helyezkednek el, bennük pedig a 6 rostélypálca alakú égőtestek találhatók. Az 1 rostélypálcatartók 4 kereszttartója alatt fut végig az 5 elosztócső, melyet a 7 olajcsőről táplálunk fűtőolajjal, s melyből a 10 összekötőcsöveken át jut a fűtőolaj "— a telj esi tmény-követelményeknek megfelelő túlnyomással — a 6 égőtestekben kialakított .11 hosszanti furatokba, melyekből azután a túlnyomás hatására a 6 égőtest pórusain átdiffundálva az égőtérbe jut. (1. és 2. ábra). Az 5 elosztócsövet — mint az ábrán is látható — célszerű a, röstélynak a tüzelőtér belsejétől távolabbi oldalán elhelyezni, mivel a tüzelőtér belsejében magasabb a hőfok és intenzívebb az égés, míg az alacsonyabb hőfokú külső részeken az égés fenntartásához nagyobb tüzelőanyagnyomás szükséges. Az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alak — megfelelően méretezve — meglevő tüzelőberendezéseknél is alkalmazható, a szén, — fa- vagy koksztüzelésű rostély helyettesítésére. A 3. és 4. ábrán körtárcsaalakú égőkivitelt mutatunk be. Itt a porózus anyagból — célszerűen habsamottból — kialakított 9 égőtest kerületén fut körbe a 7 olajvezetékről táplált 8 körvezeték, mely nem teljes csőkeresztmetszetű, hanem — miként a 3. ábrán jól látható — kb. háromnegyed körben körülveszi a 9 égőtest peremét. Ezen peremen keresztül diffundál bele a túlnyomással érkező olaj a 9 égőtestbe, s jut ki annak felületén át az égőtérbe. A 8 körvezeték egyszersmind a 9 égőtest tartószerkezeteként is szolgál. Az égéshez szükséges levegő hozzávezetését a 9 égő testben kialakított 12 levegői uratok 5 biztosítják. A sík tárcsaalakú kivitelnél adott esetben előnyös lehet, hogy egyenletes levegőnyílás-elosztás és azonos levegőnyílás-méretek mellett az égőtest középső részére fajlagosan kevesebb 10 tüzelőolaj jut, ugyanakkor a kerületi részeken többletolaj marad. Ebből adódóan az égőtest lángképe olyan, hogy a szélső gyűrűben magasabb, középen alacsonyabb. Mármost a szokásos kürtő-, ill. elszívósátor alakú kéménykialakítá-15 soknál az ilyen lángelosztás turbulenciát eredményez, melynek segítségével a középső részen feláramló feleslevegő a szélső gyűrűben fennmaradó szabadolajat is elégeti és így az égőtest ha' tásfoka javul. 20 Természetesen ha másmilyen lángképre van szükség, akkor a levegőnyílások méretének és/vagy elosztásának változtatásával tetszőleges lángkép érhető el. 25 A sík tárcsaalakú égőtestek leggyakrabban körtárcsalakúak, mivel így legegyszerűbben építhetők be közvetlenül bármilyen, körkeresztmetszetű égéstérrel rendelkező tüzelőberendezésbe, pl. melegvíz- vagy gőztárolóba. Lehet 30 azonban természetesen a körtől eltérő körvonalú sík tárcsaalakú égőtestet is készíteni. Az elmondottakból látható, hogy rostélyformájú égőtestek esetén a rostélypálcák átmérőjének, hosszának és számának változtatásával tet-35 szőlegesen nagy teljesítményű tüzelőberendezést lehet biztonságosan kialakítani. Lényegében ugyanez mondható él a síktárcsa-alakú égőtestekre is, értelemszerűen. Összefoglalva a találmány szerint eljárás és 40 berendezés főbb előnyeit: a) a teljesítmény szinte korlátlanul növelhető, b) teljes üzembiztonság érhető el, mivel a láng kimaradása esetén nem következik be olajfolyás, 45 c) egyszerű szabályozhatóság, d) egyszerű kivitel, s ebből következőleg lényegesen alacsonyabb beruházási költségek, e) meglevő rostélytüzelésű berendezésekbe azok átalakítása nélkül beépíthető. 50 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás folyékony tüzelőanyagok rostélyon 55 vagy égőtesten való elégetésére, azzal jellemezvei hogy a tüzelőolajat a teljesítménynek megfelelő túlnyomással vezetjük a porózus anyagból — célszerűen habsamottból — készült ros^ íélypálcákhoz vagy égőtesthez, a túlnyomás állandó fenntartása mellett átdiffundáltatjuk a pórusokon, majd meggyújtva, a rostélypálcák között, ill. égőtestnyílásokon át beáramoltatott levegő segítségével elégetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato-65 sítás módja azzal jellemezve, hogy a Füzelőola-2