160059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás téglaégető kemencék cirkulációs földgázfűtésére

rtlAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁN1 160059 áSÉIk Nemzetközi osztályozás: F 27 b 17/00 tip Bejelentés napja: 1968. IX. 09. (BI—313) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. IX. 08. ' Megjelent: 1973. I. 31. i .v . .. \í Feltaláló: Bikics Zoltán kohómérnök, Miskolc Tulajdonos: KOM Tüzeléstechnikai Kutatóintézet, Mi skolc-Egy etem város Eljárás téglaégető kemencék cirkulációs földgázfűtésére Az irodalomból és a gyakorlatból a téglaégető kemencék gázfűtésének két megoldása ismeretes: az alsó tüzelés és a felső tüzelés. Mindkét eljárás közös hátránya az. hogy velük a kistérfogatú tüzelőgázt lehetetlen úgy elosztani a 5 kemencetérben (égéslevegőivel keverni és ezáltal elégetni), hogy annak minden térfogati pontján egyenletes hőmérséklet keletkezzen. Emiatt a hagyományos téglaégetési eljárások egyike sem képes egyforma minőségű téglát előállítani, 10 tökintve, hogy a kemencetér egyenetlenül kialakuló hőmérsékletein az anyagban a kémiai reakciók a szükségestől eltérőleg (vagy kevésbé, vagy túlzottan) játszódnak le. Az alsó tüzelés (történetileg az első módszer gázfűtésre) konst- 15 rukciós okokból csupán a körtkemencék gyakorlatában alkalmazott. Azonban olyan fogyatékossága miatt, mint az égőkarnra fenekén elhelyezett gázfúvókák gyakori eltömődése és a fűtőgáz ebből eredő egyenetlen eloszlása világszerte 20 kiszorul az alkalmazásból. Az alsó tüzelés további hátránya még az is, hogy a láng a fenék közelében még nem eléggé meleg, s így a kamra alsó részén elhelyezett nyerstéglák kiégetése nem is lehetséges. 25 Ezért a gyakorlat manapság a világon mindenütt a felső (boltozati) tüzelésimódot alkalmazza. E megoldásnál a kemence boltozatán átmenő furatokon keresztül, felülről-lefelé irá- 30 nyitottan boosájtják be a földgázt a kemence tűzzónájába, ahol ez a rácsozó ttan felrakott téglarakáaban áramló levegőben elég. Abból a célból, hogy a hőfelszabadítás a tűzzóna vízszintes szelvényére vonatkozóan egyenletes legyen, a gázt a hagyományos felsőtüzelésnél- sok fúvókára megosztottan adagolják be a tűzzónába. Ez utóbbival azonban csupán a tűzzóna alapterületére viszonyított arányos gázelosztás valósul meg (ami önmagában még nem elegendő), míg a tűzzóna térfogatára vonatkozóan az eloszlás továbbra is egyenlőtlen marad. Ezen a téglarakás alsó része a hagyományos felső tüzelésnél is kiégetetlen marad, míg a rakomány felső (boltozat alatti) része túlégetett lesz, megjegyezve azt, hogy itt az égetési folyamat legalább az, azonos magassági szinten levő téglák részére egyenletes, szemben az alsó tüzeléssel, ahol még ez sem teljesül (a feneken levő fúvókák egy részénök eltömődése miatt). A hagyományos felsőtüzeléses téglaégetés éppen ezért nem képes térfogatilag, — tehát nem csupán az alapterületi elosztás, hanem magassági vonatkozásban is — egyenletes gáz-levegő keveredést (gázelosztást) biztosítani, mert a levegőtérfogathoz amúgyis kicsiny térfogatú földgázt sok apró sugárra megosztja, melyek behatolási mélysége (lánghosszúsága) kicsiny, A rövid lángok részint a levegőáram és főként a felhajtóerő hatására már a boltozatnál elhajla-160059