160057. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő berendezés változó keresztmetszertű öntöttbeton szerkezetek zsaluzatának mozgatására
160057 13 14 rendszert kapunk, amely minden pillanatban meghatározott helyzetű csomópontokkal rendelkezik. Ugyanez érvényes akkor is, ha a D2, D3 stb., illetve H2 és H3 stb. pontok nem esnek össze, amennyiben a D2—D3—H3—H2 stb., va1 5 1 amint az A2—A3—D3—D2 felületek ferdék. A 25. ábra szerinti geometriai rendszer ezáltal számos A3—A4—Dl—D3—B3—B4—H4— H3 egységből, illetve modulból áll, amelyek mindegyike egymáshoz képest párhuzamos és jo szabályozható , felülettel. rendelkezik, valamint az ezek között elhelyezkedő A2—A3—D3— D2—B2—B3—H3—H2 testekből, illetve modulokból van összetéve, melyek egymáshoz képest kölcsönösen valamilyen hajlásszögben helyez- 15 kednek el, ennek vertikális oldalfelületei (az ún. szekundér tárcsák) az előbbiekben említett testekkel közösen és velük együtt szabályozhatók, miközben a többi külső és fölső felületek változatlan helyzetben maradnak. 20 Amennyiben valamennyi primer tárcsa az O—O forgástengelyhez képest-merőlegesen adott hosszúságú, és ez a tengely — mint a 25. ábra mutatja — vízszintes elhelyezkedésű, akkor a szekundér tárcsák minden . azonos nagyságú 25 hosszváltozása (jelen esetben magasságváitozása), valamint a fentiekben leírt módon összeállított térbeli rendszer vízszintes -vetülete is. egy adott geometriai módon változnak meg. A szekundér tárcsák magasságának növekedése 30 például az O középtengely irányában mérve a vízszintes vetület csökkenését eredményezi; és megfordítva. Ezt a helyzetet vázlatos fölülnézetben a 26. és 27. ábra szemlélteti. Amellett, hogy a testek radiális „a" szélessége állandó 35 nagyságú, a szekundér tárcsák magasságváltozása mind a ,.R" külső sugár, mind pedig a ,.r'' belső sugár nagyságát, ezzel az ,,a" nagyságú mérettel megváltoztatja. A szóbanforgó ábránál a 26. és 27. ábra között a térbeli szerkezet víz- 40 szintes vetületének csökkenése látható. A 28. és 29. ábrák vázlatos függőleges metszetben, illetve perspektivikus ábrázolásban egy alapjában véve vízszintes, körkörös (gyakor- 45 latilag poligonális) fölfelé csökkenő méretű térbeli szerkezetet mutatnak, amely az előbbiekben ismertetett testekből, illetve modulokból áll (amelyek minden síkban szabályozható térbeli testet mutatnak), a függőleges metszet (a sze- 50 kundér tárcsa) pedig a 28. ábra szerinti kiinduló helyzetben A—D—H—B jelekkel van jelölve. Egy meghatározott szakasszal magasabb helyzetben a térbeli szerkezet a 29. ábra szerinti 55 alakká változik meg, miközben a függőleges metszet (a szekundér tárcsa) az A1 —D 1 —H 1 —B 1 alakot veszi föl. Amennyiben a szekundér tárcsák között minden ilyen testen (alapjában véve a már ismertetett 19. és 20. ábráéval hasonló ábrázolás szerint) egy sarakmerev 1 csúszózsalu járom van állítható 3 támasztórudakat viselő 2 zsaluzótáblák segítségével elhelyezve, akkor ezek a jármok és zsaluzatok minden magassági helyzetben vízszintes síkban a tér- sü 60 béli szerkezet adottságai folytán- helyzetükbe;:! rögzítve vannak. Ugyanügy, mint, az eläbbi esetben, a szekundér tárcsák magasságválíozása csupán függőleges erőket tesz szükségessé. A 30. ábra vázlatos példát mutat arra, hogyan lehet elvileg kombinálni az 1 csúszózsalu jármot az egymással összekapcsolt A2.—D2— H2—B2 és A3—D3—H3—B3 szekunder-tárcsákkal. Ezen az ábrán az le jel egy a vízszintes fölső la járomgerendán, valamint az .-lb alsó járomgerendán sarokmerev módon elhelyezett járomlábat, az le jel pedig egy, az la és lb járomgerendákon elhelyezett és hosszirányban különböző helyzetű állítható járomláibat jeleni Az la és lb fölső és alsó járomgerendák között sarokmerev módon helyezkedik el az Id oszlop, amely ezáltal az le járomlábbal, valamint az la és lb járomgerendákkal együtt egyetlen sarokmerev tárcsát (modult) alkot. .- . < • A járom két oldalán található primer tárcsák a járomhoz mereven rögzített-B2-r-B3.es H.2—H3 vízszintes tagokkal alul csuklósan, és .az. le és lb oszlopok mentén elcsúsztathatóan elhelyezett, az A2—A3 és B2—B.3 pofákat összefoglaló lf elemmel pedig fölül ugyancsak csuklósan össze vannak kötve, ezeket a pofákat pedig oly módon kell kialakítani, hogy az , oszlopokhoz képest sarokmerevek legyenek. Emellett az A2—A3 és B2--B3 szerkezeti elemek úgy vannak kialakítva, hogy a primer tárcsák a járom mindkét oldalán az A2—D2 és A3—D-3 egyenesek között, illetve a E2r-H2 és B3—H3 egyenesek között különböző szögállásban legyenek elhelyezhetők. Ezek a szögek pedig egymással mindig egyenlő nagyságúak. Ezt a változtatható szögbeállítást pl. oly módon lehet biztosítani, hogy az említett szerkezeti elemek a primer tárcsák végrúdjainak csatlakoztatására, mint ahogy azt a 30. ábra is mutatja, meghatározottt helyzetű (vagy változtatható helyzetű) lyukakkal vannak kialakítva. A P-vel jelölt nyilak ebben a szemléltető példában a függőleges, fölfelé irányuló erőket, illetve azokat a 10 orsókat jelentik, amelyek az A—D—H—B szekundér tárcsák függőleges hosszváltoztatásáról gondoskodnak, és amelyek azért szükségesek, hogy a csúszózsalu-járomnak sugárirányú, jelen esetben jobbkéz1 felé irányuló mozgatását elő lehessen állítani, amely mozgatást a csúszózsaluzattal előállított betonszsrkezet külső falának hajlásszöge kíván meg. A 31—33. ábrák vonalas vázlatban és kicsinyített léptékben a fentiekben leírt járom alakját mutatják abban az esetben,: ha az állítható le járomláb különböző helyzetekben rögzítve van azért, hogy a 2 csúszózsalu-táblak között különböző távolságokat, vagyis az építmény betonfalának különböző vastagságát lehessen biztosítani. E három ábrán alkalmazott, vonatkozási jelek egyébként megegyeznek azokkal, amelyeket a 19. és 20. ábrákon használtunk. A vezérlő rendszer szűkítése esetén például tisztán gyakorlati okokból a 34. ábra szerinti 7
