160034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilészterek előállítására
160034 számítva óránként 235 g vinilacetát képződik. Az átalakult etilén 97,7%-a vinilaoetátbol. 2,3%-a széndioxidból áll. 6. példa: 5 A katalizátort a következő módszerrel állújuk elő: 1 liter 165 m2 /g fajlagos felületű 0.5 g/ml térfogatsúlyú és 400 ml/l liter szívőképességű io kovasav-íhordozőanyagot rázóedényben vákuum alá helyezünk, majd 300 ml Na2 PdCl 4 ás HAuCL. vegyületekét tartalmazó vizes oldattal kezeljük. A vizes oldat 3,3 g palládiumot és 1,5 g aranyat tantalmaz. A ikatalizátort forgó bt- 15 párlókban vízlégszivattyúval elérhető vákuumban megszárítjuk. A szárított katalizátort rázóedényben vákuum alá helyezzük és rázogatás közben 6 g nátriumhidroxidot tartalmazó 390 ml vizes oldattal kezeljük. A katalizátort 16 óra 20 hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd 24 óra hosszat desztillált vízzel mossuk. A mosóvíz analíziséből megállapítható, hogy a bevitt palládium több mint 99%-a és a bevitt arany több mint 98%-a vízoldihatatlan vegyületekké 2 5 alakult át. A katalizátort végül megszárítjuk. Szárítás után vizes oldat alakjában 30 g káliumacetáttal átitatjuk, majd a katalizátort ismét szárítjuk. A katalizátort végül 150 °C-on és 5 att nyomáson 24 óra hosszat etilénáram- ,0 ban redukáljuk. 900 ml fenti módon előállított katalizátort 2 méter hosszú és 25 mm belső átmérőjű csőreaktorba betoltunk. A katalizátor felett 140 °C hőmérsékletű 8 att nyomású 6,3 mól propionsavat, 84 mól etilént és 6,2 mól „5 oxigént tartalmazó gázkeveréket vezetünk óránként keresztül. 1 liter katalizátorra számítva óránként 289 g vinilpropionát képződik. Az átalakult etilén 96%-a vinilpropionátból. 4%-a széndioxidból áll. 7. példa: Szabadalmi igénypontok: 40 A 6. példa szerinti katalizátort állítjuk elő azzal az eltéréssel, hogy 130 m2 /g fajlagos felü- 45 létű kovasav hordozóanyagot használunk és a katalizátort nátriumhidroxidos kezelés után szobahőmérsékleten vizes hidrazinoldattal kezeljük. Végül a katalizátort vízzel mossuk, megszárítjuk, majd a 6. példa szerint káliumacetái- 50 tal átitatjuk. 900 ml így kapott katalizátort 2 méter hosszú és 25 mm átmérőjű csőreaktorba töltünk. A katalizátor felett 150 °C hőmérsékletű és 5 att nyomású 6,3 mól izovajsavat, 84 mól etilént és 6,2 mól oxigént tartalmazó gáz- 55 keveréket vezetünk óránként keresztül. 1 liter katalizátorra számítva, óránként 190 g vinilizobutirát képződik. Az átalakult etilén 96%-a vinilizobutirátból, 4%-a pedig széndioxidból áll. 60 1. Eljárás palládiumot és aranyat tartalmazó hordozós katalizátorok előállítására, amelyek gázfázisban, etilén, 2—4 szénatomos karbonsa- 65 vak és oxigén reagáltatása útján vinilészterek előállítására használhatók, azzal jellemezve, hogy a katalizátor hordozóanyagot egyidejűleg vagy egymást követően, közbenső szárítás beiktatásával vagy anélkül, A és B oldatokkal kezeljük, mimellett az A oldat a palládium és arany oldott sóit és míg a B oldat olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek a katalizátor hordozóanyagon az A oldatban levő nemesfém sókkal reagálva vízoldhatatlan, gyakorlatilag halogén-, kén- és nitrogénmentes nemesfém-vegyületeket képeznek, továbbá az A vagy B oldatokat külön-külön vagy az A és B oldatok elegyét alkalmazzuk, majd az A és B oldatokkal impregnált katalizátor -^hordozót hőkezeljük akként, hogy az impregnált palládiumnak és aranynak legalább 95%-a vízoldihatatlan nemesfémvegyületekké alakuljon át, végül a vízoldihatatlan nemesfémvegyületeket redukálószerék segítségével főtömegükben nemesfémekké alakítjuk át, mimellett a redukálószerekkel történő kezelés előtt vagy után a katalizátort alkálivegyületekkel impregnáljuk, amelyek olyan allkáli-karboxilátokból vagy alkálivegyületekbcl állnak, hogy a reakció közben teljes egészben vagy részben alkálikarboxilátokká alakulnak át. végül a redukció előtt vagy után a katalizátorban levő vízoldható vegyületeket mosással eltávolítjuk. (Elsőbbsége: 1968. szeptember 28.) 2. Eljárás palládiumot és aranyat tartalmazó hordozós katalizátorok előállítására, amelyek gázfázisban etilén, ecetsav és oxigén reagáltatása útján vinilacetát előállítására alkalmasak, azzal jellemezve, hogy a katalizátor hordozó anyagot egyidejűleg vagy egymást követően, közbenső szárítás beiktatásával vagy anélkül, A és B oldatokkal kezeljük, mimellett az A oldat a palládium és arany oldott sóit és míg a B oldat olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek a katalizátor hordozóanyagon az A oldatban levő nemesfémsókkal reagálva vízoldhatatlan. gyakorlatilag halogén-, kén- és nitrogémmenies nemesfémvegyületeket képeznek, továbbá az A vagy B oldatokat külön-külön vagy azok elegye alkalmazzuk, majd az A és B oldatokkal impregnált katalizátorhordozót hőkezeljük akként, hogy az impregnált palládiumnak vagy aranynak legalább 95%-a vízoldhatatlan nemesfám vegyületekké alakuljon át, végül a vízoldhatatlan nemesfétnvegyületeket redukálószerek segítségével főtömegükben nemesfémekké alakítjuk át, mimellett a redukálószerekkel történő kezelés előtt vagy után a katalizátort alkálívegyületekikel impregnáljuk, amelyek olyan alkáliacetátokból vagy alkálivegyületekből állnak, hogy a reakció közben teljes egészben vagy részben alkáliacetátokká alakulnak át, végül a redukció előtt vagy után a katalizátorban tevő vízoldható vegyületeket mosással eltávolítjuk. (Elsőbbsége: 1968. február 1.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy az alkálivegyületeket olyan mennyiségben visszük fel a hordozóanyagra, hogy a katalizátor szárítás 4
