160018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok, így huzal- és rúdanyagok folyamatos táplására és alakítására
a 10. ábrán vázolt kivitelben alkalmazott fűtőelem szemléltetése céljából el van távolítva. Az 1. ábra a találmányunk szerinti, sűrűn folyó folyadék réven betápláló eljárás elvi vázlatát mutatja, amely eljárással egy meghatározatlan 5 hosszúságú R rudat elég nagy E0 ellenerővel szemben folyamatosan előre mozgatunk. Ennek folyamán a rúdban a rúd Sy folyási határát meghaladó SA tengelyirányú feszültség lép fel, amely tengelyirányú feszültséget az 1. ábra gra- 10 f ikonjának ordinátája mentén tüntettük fel. Az F sűrűn folyó folyadékot az F/P folyadékszivattyúval nyomjuk és ezáltal az A és B pontok között a nyíl által jelzett teljes vonal mentén áramlásba hozzuk. Ezt az áramlási képet válta- 15 kozva visszaforduló áramlásnak vagy áramképnek nevezzük. A sűrűn folyó F folyadékot az A ponttól a nyilak irányában jobb felé a Dt jelű áramképszakasz mentén szivattyúzzuk, innen bal oldali irányban a D^ jelű áramképszakasz 20 mentén, majd ismét jobb oldali irányban a D3 jelű áramszakasz mentén. Ez váltakozva visszafordított áramlás a látható módon ismétlődik, a folyadék váltakozva jobb oldali és bal oldali irányban áramlik mindaddig, amíg eléri a B 25 pontot, ami után a folyadékot az F/P folyadékszivattyú újból körbe cirkuláltatja, újból nyomott állapotba hozza és ismét végigszivattyúzza az ismertetett váltakozva-visszaforduló áramkép mentén. A folyadékáramnak áramképben való 30 fenntartása céljából e ciklus folyamatosan ismétlődik. Mint később még részletesen ismertetjük, az áramkép ciklikusan megszakított Dt , D3, D 5 és 3S D7 részei a zlLi, AL3 , Ah 5 , ALn rúdrészekhez tartoznak, amelyek az R rúd L hossza mentén egymást meghatározott, szabályos távolságokban követik. A váltakozva visszaforduló áramkép egyes sajátságait már itt ismertetnünk kell. 40 Az 1. ábrán látható módon a folyadék az A ponttól B pontig áramlik és ezt az áramlást az F/P folyadékszivattyúiba táplált külső energia tartja fenn. Az áramlási irány a D( , D 3 , D 5 és D7 áramképrészekben jobb oldali irányú. így a 45 folyadék az A ponttól B pontig részben a rúd felülete mentén áramlik. Mint az 1. ábra diagrammjából látható, az A és B pontok közötti teljes APT nyomásesés az áramképen oszlik el. A APX -, 4P3 , AP 5 és zlP 7 50 nyoimásesések a megfelelő Di, D3 , D 5 és D 7 áramképrészekhez tartoznak. Ezeket a AP nyomáseséseket grafikusan lefelé és jobbra mutató Dx ... D 7 nyilak révén jelöltük. Feltételezve, hogy a D), D4 és D6 áramképrészekben a nyo- 55 másesést nagyon kicsire lehet beállítani, a ztPi... áP-j összege lényegében egyenlő APrvel. Míg a Dt , D.j, D5 és D7 áramképrészekben az áramlás jobb oldali irányú, az átlagos folyadék- «„ nyomások révén reprezentált nyomásgradiens ezeknek az egymást követő áramképrészeknek mindegyikében jobb oldali irányban nő. Ezt a nyomásgradienst az 1. ábra diagrammján ferde teljes vonallal ábrázoltuk. 65 6 Az R rúd felületére a D1, D3, D5 és D7 áramképrészek folyadékja a JLi, /IL3, diLs és Al^ rúdrészek mentén meghatározott távolságokban érintkezik a rúddal. A D< . .. D7 áramképrészek mindegyikében a folyadék nyomását a diagrammon G nyíllal jelöltük, amelyek a rúdban sugárirányú S/j nyomófeszültségeket hoznak létre. A sugárirányú S# nyomófeszültségek minden ponton egyenlők e feszültséget létrehozó statikus folyadéknyomással. A H nyilakkal jelölt, sűrűn folyó folyadék révén keltett húzóerők a rúdban tengelyirányú S^ feszültségeket hoznak létre, amely feszültségek összeadódnak és ezért e fe^ szültségek mértéke az 1. ábra diagrammján feltüntetett ferde szaggatott vonallal jelzett módon balról jobbra nő. Mivel az S# sugárirányú feszültség egyenlő az e feszültséget létrehozó folyadékban levő statikus nyomás mértékével, ezért a Ah rúd minden részén a sugárirányú ASp feszültségnövekedés egyenlő a rúd e része fölötti AP nyomáseséssel. Ebből következik, hogy az 1. ábra diagrammján feltüntetett ferde teljes vonal ábrázolja a ASfi sugárirányú feszültségnövekedések átlagának grafikonját és egy hasonló grafikon szolgál a AP nyomásesés átlagának feltüntetésére is. A rúd befogása megszűnik vagy a rúd kihajlik akkor, ha a rúdban levő SA tengelyirányú feszültség valamely ponton olyan mértékben különbözik a benne levő sugárirányú feszültségtől, ami meghaladja a rúd Sy folyási határát. A találmány szerint az egyedi ziP myomáseséseiket úgy szabályozzuk, hogy a sűrűn folyó folyadék által keltett H húzóerők révén kiváltott tengelyirányú AS A feszültségnövekedések nem hoznak létre a rúdban olyan állapotokat, amik a rúd befogásának megszűnését vagy a rúd kihajlását okoznák. A tengelyirányú ASA feszültségnövekedések az 1. ábra diagrammján ferde szaggatott vonallal vannak ábrázolva. Ideális esetben ez a vonal rajta fekszik a rúdban levő átlagos sugárirányú SR feszültséget ábrázoló teljes vonalon, ami biztosítja, hogy sem a rúd befogása ne szűnjön meg, sem a rúd kihajlása ne következzen be. A diagrammon ezek a feltételek vannak szemléltetve. Ezeket az ideális körülményeket a gyakorlatban nehéz megvalósítani. A diagrammon felső és alsó ferde pont-vonallal határolt területrészek határozzák meg azt a tartományt, amelyen belül az SA tengelyirányú feszültség és S# sugárirányú feszültség a rúd L hossza mentén valamely ponton elérhet és amely tartományon belül nem fordulhat elő a rúd befogásának megszűnése vagy kihajlása. Ezek a pont-vonallal feltüntetett vonalak az átlagos sugárirányú feszültség és tengelyirányú feszültség vonalától olyan távolságban lehetnek, ami egyenlő a rúd folyási határának fél értékével, azaz Sy/2-velí Az előzőkben ismertetett módon a sűrűn folyó folyadék révén keltett H húzóerők a rxíd felüle-S
