160018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok, így huzal- és rúdanyagok folyamatos táplására és alakítására

160018 21 22 jedhet (ezt csak gyakorlati megfontolások kor­látozzák) csupán járulékos áramlási irányt vál­toztató kamrák (3.-6. ábra) beépítése révén, amelyekben a kívánt ossz nyomásesés csökken vagy eloszlik. Belátható, hogy a 8. ábrával kapcsolatban is­mertetett 210 és 310 sűrűnfolyó folyadékos kive­zető mozgatószerkezetek gondoskodnak a folya­matos belépésről, nyomásgradiensről és kimene­ti tömítésekről ugyanolyan módon és ugyan­olyan hatásossággal, mint amit a 110 sűrűnfolyó folyadékos betápláló berendezéssel kapcsolatban ismertettünk. Így a sűrűnfolyó folyadékos be­rendezések, illetve szerkezetek bemenetnél és ki­menetnél az ismertetett módon, a vázolt extru­dálási folyamattal egybehangoitan dolgoznak, az anyag nagy nyomással való alakítását folyama­tos bemeneti és kimeneti mozgatással, u nyo­másgradiensek révén tökéletes tömítéssel bizto­sítják. A 8. ábrán látható R rúd benyomódik a 202 extrudáló szerszámbetétbe és ebből W huzal jön ki. A vázolt extrudálási eljárás dinamikus álla­potban van. Az ilyen eljárások indítása a rúd megfelelő előkészítése révén megkönnyíthető. Ez forgácsolás vagy más megmunkálás révén olyan huzalvezetővel képezhető ki, amelynek méretei azonosak a W huzal méreteivel és alkalmas a ki­vezető mozgatószerkezetbe való bevezetés cél­jaira. Egyes esetekben szükség lehet arra, hogy a sűrűnfolyó folyadék által keltett, R rúdra vitt súrlódó húzóerőket beállítsuk, például az előbb ismertetett mrjdön meghatározott SR és S.,.\ közöt­ti viszony tartása céljából. Az indulástól a tel­jes műveleti sebesség felé haladva az R rudat nulla sebességről mintegy 12,2 m/perc művele­ti sebességre gyorsítjuk és így szükség van ar­ra, hogy az R rúdra megfelelően változó nagy­ságú, sűrűnfolyó folyadék által keltett húzó sur­lódóerőket vigyünk. A sűrűnfolyó folyadék által keltett húzó sur­lódóerők R rúdhoz való megfelelő beállítását természetesen a szivattyúzási sebességnek meg­felelő szabályozásával lehet elérni. A sűrűnfolyó folyadék gyorsítására nagy energiák szüksége­sek és ennek megfelelően az R rúdra és a 33 központi furatok falára ható sűrűnfolyó folya­dék által keltett húzóerők teljes összege is en­nek megfelelően nő. Azt találtuk, hogy az R rúdra ható sűrűnfolyó folyadék által keltett hú­zó surlódóerők nagysága a szükségletnek meg­felelően változtatható anélkül, hogy a szivaty­tyúzási sebességet állítanánk és az R rúdon és 33 központi furat falán a sűrűnfolyó folyadék által keltett ossz súrlódási erőket változtatnánk. Rájöttünk arra, hogy a sűrűnfolyó folyadék ál­tal keltett húzó súrlódó erők összegének az R rúd és a kamra 33 központi falai közötti elosz­lása változtatható. A 10. és 11. ábrákon vázolt módosított kivi­teli alaknál az S^ és SR közötti megfelelő vi­szonyt önműködően megtartjuk azáltal, hogy az R rúd felülete és a kamra 33 központi furatának fala között eloszló, sűrűnfolyó folyadék által keltett ossz húzó súrlódó erők arányát változtat­juk (az SA és S R közötti eltérésnek nem szabad nagyobbnak lenni az R rúd Sy folyási határá­nál). Mint már előzőleg ismertettük, az egyes áramlási irányt változtató 20, 22, 24, 26 kam­rákban levő F folyadékból nyerhető, sűrűnfolyó folyadék által keltett húzó súrlódó erők (azaz az ossz erő, ami szükséges az F folyadéknak áram­lási irányt változtató 20, 22, 24, 26 kamrákon való keresztülszivattyúzásához) általában az R rúd felülete és a kamrák 33 központi furatának falai között ezek megfelelő felületeivel arányo­san fejlődnek ki vagy oszlanak el. A 10. és 11. ábrán látható megoldások lehetővé teszik a sű­rűnfo'.yó folyadék által keltett húzó súrlódó erők általában arányos eloszlásának szükség szerinti változtatását úgy, hogy az R rúdra az ilyen sű­rűnfolyó folyadék által keltett húzó súrlódó erőkből nagyobb százalékot, illetve nagyobb mennyiséget viszünk akkor, ha SA az SR alá olyan mértékben csökken, hogy S#—S^ megkö­zelíti az R rúdhoz tartozó Sy értékét (gyakorla­tilag az összes R rúdra ható, sűrűnfolyó folya­dék által keltett húzó súrlódó erők aránya nő, ha Sfí — SA nagyobb mint V2 Sy), és így az R rúdra egy kisebb százalékot, illetve mennyi­séget viszünk az ilyen sűrűnfolyó folyadék által keltett húzó súrlódó erőkből akkor, ha S^ olyan mértékben nagyobbá válik S^-nél, hogy SA— 8;? megközelíti az R rúdhoz tartozó Sy értéket (gyakorlatilag a sűrűnfolyó folyadék által kel­tett ossz húzó súrlódó erő R rúdra vitt arányos mennyisége csökken akkor, ha S^—S/? na­gyobb mint V2 Sy). A sűrűnfolyó folyadék által keltett húzó súr­lódó erőknek az a mennyisége, amit a felület mentén áramló, nyomás alatt tartott sűrűnfolyó folyadék révén a felületre viszünk át, a folyadék viszkozitásának függvénye. A viszkozitás függ a hőmérséklettől és ezért valamely felület mentén áramló sűrűnfolyó folyadék-réteg viszkozitása, és az áramló sűrűnfolyó folyadék révén felület­re átvitt húzó súrlódó erők a felület hőmérsék­letének változtatása révén változtathatók. Az áramlási viszonyok megfelelő megválasztása ré­vén a folyadék viszkozitásának ilyen beállítása lényegében a felülettel közvetlenül szomszédos folyadékrétegre korlátozható. Ezért belátható, hogy két felület között áramló sűrűnfolyó folya­dékból nyert húzó súrlódó erők adott ossz meny­nyisége esetén ennek változó és megválasztott része vihető át az egyik felületről a másikra az­által, hogy az egyik felülettel szomszédosán áramló sűrűnfolyó folyadék-réteg viszkozitásá­nak változtatásához a felület hőmérsékletét be­állítjuk. A 10. és 11. ábrákon vázolt példaképpeni kivi­teli alaknál a 3. ábra szerinti sűrűnfolyó folya­dék által keltett húzóerőkkel dolgozó 1Ü betáp­láló berendezés, mindegyik 30 kamrabetétjébe, lü 15 20 25 SÜ 35 40 45 50 55 60 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom