160008. lajstromszámú szabadalom • Anódmozgatószerkezet elektrolizáló cellákhoz

160008 3 4 Az ismeretes megoldásoknál az anódtartószer­kezet általában anódtartó lábakból és ezeken nyugvó vízszintes elhelyezkedésű hossz- és ke­resztirányú tartókból áll, amelyek egy része az anód fölött van elrendezve. A fent ismertetett és a technika mai állása szerinti elektrolizáló cellák kiszolgálása nehéz fizikai kézi munkát igényel, igen egészségtelen munkakörülmények között. Az ismeretes szerke­zeti kiképzések mellett a munkafolyamatok gé­pesítése igen bonyolult és költséges. Az anódsín­szerkezet csúsztatás! műveletének bonyolultsága és munkaigényessége miatt az anódsínszerkezet alsó és felső holtpontja közötti távolságát lehe­tőleg nagy értékűre választják, hogy a bonyolult műveleteket minél ritkábban kelljen elvégezni. Fentiek, valamint a tüskék és az anódsínszer­kezet nagy magassága miatt igen nagyra adódik az anódtartó szerkezeti magassága és a szüksé­ges kohócsarnok épület magassága is. Az anódmozgatószerkezeteknél jelenleg hasz­nálatos belső menetes hüvelyek és menetes or­sók, a fogaslécek és lassító kötéláttételek függő­leges elrendezése ugyancsak jelentősen hozzájá­rul ahhoz, hogy magas anódtartószerkezeteket és csarnoképületeket kell alkalmazni. Az anódmozgatószerkezetnek vagy azok egy részének az anód fölött való elrendezése megne­hezíti az anódmasszaadagolást, illetve annak gé­pesítését, és gátolja a tüskeszám növelését és egyenletes elosztását, ezenkívül pedig az anód­tartószerkezet jelentős súlynövelését igényli, mert az anód felett nagy teherbíróképességű tar­tókat kell elrendezni. Az ismeretes anódmozgatószerkezet jelentős részénél nagy hátrány, hogy minden felfüggesz­tési ponthoz egy-egy forgómozgást egyenesvona­lú mozgássá alakító berendezést kell az anódok fölött elrendezni, és ezeket jelentősen túl kell méretezni, mert a legkedvezőtlenebb esetben az anód teljes súlyánál? 50%-a is terhelheti azt. Az anód lefelé mozgatásakor az, ha valamilyen ok miatt megakad, akkor az anódmozgatószerkezet túlterhelődik és tönkremegy. A jelenleg ismere­tes drótköteles anódmozgatószerkezeteknél pedig nagy súlyú és méretű kötéldarabokat kell alkal­mazni. A találmány szerinti megoldásnál az anódmoz­gatószerkezet meghajtó része a menetes hüvely és orsó, a csigahajtás, a hajtómű és a motor az anód kerületén kívül, lényegében vagy az anód­sínazerkezeten, vagy az anódtartószerkezeten nyernek elhelyezést. Továbbá a. forgómozgást egyenes vonalú mozgássá alakító szerv (pl. me­netes hüvely és orsó), vízszintesen vagy a víz­szinteshez maximum 45°-os szöget bezáróan he­lyezkedik el. A találmány szerinti kialakítás az eddig ismeretes berendezésekkel szemben azzal az előnnyel jár, hogy az anódmozgatáshoz szük­séges szerkezeti elemek nem foglalnak el helyet a tüskék felett. Így az összes tüskéhez daruval vagy tüskehúzófejjel egyformán jól hozzá lehet [érni a kiszolgálás, tüskehúzás és anódmassza­adagolás céljából. További előny, hogy a szoká­sos négy helyett csak egy vagy két egyenesvo­nalú mozgássá alakító szerv alkalmazása szük­séges. A találmány szerinti berendezés kiviteli alak­jait példaként a mellékelt rajzok alapján ismer­tetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti anódmozgató­szerkezettel ellátott elektrolizáló cella hosszmet­szetét mutatja. A 2. ábra az 1. ábra felülnézetét tünteti fel. A 3. és 4. ábrák egy szabályos hatszög kereszt­metszetű elektrolizáló cella anódmozgatószerke­zetének a találmány szerinti elrendezését mutat­ják be. A 3. ábra az anódmozgatószerkezetnek a cel­lasorokra merőleges oldalnézetét, a 4. ábra pedig annak felülnézetét szemlélteti. Az ábrákon bemutatott elektrolizáló cella egy­oldali árambevezetésű, vagyis a felszálló sínek csak az 1 anód fölött elrendezett 2 anódsínek egyik végéhez kapcsolódnak. Az anódsínek 3 sínmerevítő elemei a 2 anódsínek árambeveze­tési végével ellentétes oldalán hosszabbra van­nak kiképezve. Az anód árambevezetési oldalá­val ellentétes oldalán e kinyúló sínmerevítő ele­meken van a 4 hajtóműtartó kiképezve. A 4 haj­tóműtartón van elrendezve az 5 meghajtómotor, a 6 fordulatszámot csökkentő áttételű fogaske­rékhajtómű, amely a forgóimozgást a 7 lánc se­gítségével a 8 csigának adja át. A 8 csiga a ten­gelyére merőleges tengelyű 9 csigakereket for­gatja, melyhez mereven hozzá van rögzítve az azonos tengelyű 10 csavaros hüvely. A hajtómű­tartóhoz hozzárögzített csapágyházban forgó, de tengelyirányú mozgást nem végző 10 csavaros hüvely a 11 csavarorsót forgása következtében tengelyirányú egyenesirányú mozgásra kénysze­ríti. A 11 csavarorsó végéhez van rögzítve a 12 drótkötél egyik vége. A 12 drótkötél másik vége a 13 függesztőszabályozó közbeiktatásával van a 14 anódtartószerkezethez rögzítve. A 11 csavarorsóhoz rögzített vízszintes elren­dezésű 12 drótkötél a 15 terelő, illetve függesztő­tárcsákon irányát függőlegesre változtatja, és tartja az anódot, valamint az anódsínszerkezetet. Az 1. és 2. ábrákon bemutatott cellánál az anód­mozgatószerkezet egy db 5 meghajtómotort és ezáltal meghajtott 2 db mozgásátalakító szervet, négy db 12 drótkötelet és ennek megfelelően 4 db 15 terelő, illetve függesztőtárcsát foglalt ma­gába. A 3. és 4. ábrákon bemutatott anódmozga­tó szerkezet pedig egy 5 meghajtómotort és csak egyetlen mozgásátalakító szervet tartalmaz. Itt a 11 csavarorsó kimenő végéhez 3 db drótkötél kapcsolódik, melyek közül egyik a 15, a másik kettő pedig a 16 és a 15 terelő, illetve függesztő­tárcsák közbeiktatásával van a 14 anódtartóhoz rögzítve. A 16 tárcsák tengelyei függőlegesek. Ily módon az anód három ponton van felfüg­gesztve. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom