160008. lajstromszámú szabadalom • Anódmozgatószerkezet elektrolizáló cellákhoz

160008 3 4 Az ismeretes megoldásoknál az anódtartószerkezet általában anódtartó lábakból és ezeken nyugvó vízszintes elhelyezkedésű hossz- és keresztirányú tartókból áll, amelyek egy része az anód fölött van elrendezve. A fent ismertetett és a technika mai állása szerinti elektrolizáló cellák kiszolgálása nehéz fizikai kézi munkát igényel, igen egészségtelen munkakörülmények között. Az ismeretes szerkezeti kiképzések mellett a munkafolyamatok gépesítése igen bonyolult és költséges. Az anódsínszerkezet csúsztatás! műveletének bonyolultsága és munkaigényessége miatt az anódsínszerkezet alsó és felső holtpontja közötti távolságát lehetőleg nagy értékűre választják, hogy a bonyolult műveleteket minél ritkábban kelljen elvégezni. Fentiek, valamint a tüskék és az anódsínszerkezet nagy magassága miatt igen nagyra adódik az anódtartó szerkezeti magassága és a szükséges kohócsarnok épület magassága is. Az anódmozgatószerkezeteknél jelenleg használatos belső menetes hüvelyek és menetes orsók, a fogaslécek és lassító kötéláttételek függőleges elrendezése ugyancsak jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy magas anódtartószerkezeteket és csarnoképületeket kell alkalmazni. Az anódmozgatószerkezetnek vagy azok egy részének az anód fölött való elrendezése megnehezíti az anódmasszaadagolást, illetve annak gépesítését, és gátolja a tüskeszám növelését és egyenletes elosztását, ezenkívül pedig az anódtartószerkezet jelentős súlynövelését igényli, mert az anód felett nagy teherbíróképességű tartókat kell elrendezni. Az ismeretes anódmozgatószerkezet jelentős részénél nagy hátrány, hogy minden felfüggesztési ponthoz egy-egy forgómozgást egyenesvonalú mozgássá alakító berendezést kell az anódok fölött elrendezni, és ezeket jelentősen túl kell méretezni, mert a legkedvezőtlenebb esetben az anód teljes súlyánál? 50%-a is terhelheti azt. Az anód lefelé mozgatásakor az, ha valamilyen ok miatt megakad, akkor az anódmozgatószerkezet túlterhelődik és tönkremegy. A jelenleg ismeretes drótköteles anódmozgatószerkezeteknél pedig nagy súlyú és méretű kötéldarabokat kell alkalmazni. A találmány szerinti megoldásnál az anódmozgatószerkezet meghajtó része a menetes hüvely és orsó, a csigahajtás, a hajtómű és a motor az anód kerületén kívül, lényegében vagy az anódsínazerkezeten, vagy az anódtartószerkezeten nyernek elhelyezést. Továbbá a. forgómozgást egyenes vonalú mozgássá alakító szerv (pl. menetes hüvely és orsó), vízszintesen vagy a vízszinteshez maximum 45°-os szöget bezáróan helyezkedik el. A találmány szerinti kialakítás az eddig ismeretes berendezésekkel szemben azzal az előnnyel jár, hogy az anódmozgatáshoz szükséges szerkezeti elemek nem foglalnak el helyet a tüskék felett. Így az összes tüskéhez daruval vagy tüskehúzófejjel egyformán jól hozzá lehet [érni a kiszolgálás, tüskehúzás és anódmasszaadagolás céljából. További előny, hogy a szokásos négy helyett csak egy vagy két egyenesvonalú mozgássá alakító szerv alkalmazása szükséges. A találmány szerinti berendezés kiviteli alakjait példaként a mellékelt rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti anódmozgatószerkezettel ellátott elektrolizáló cella hosszmetszetét mutatja. A 2. ábra az 1. ábra felülnézetét tünteti fel. A 3. és 4. ábrák egy szabályos hatszög keresztmetszetű elektrolizáló cella anódmozgatószerkezetének a találmány szerinti elrendezését mutatják be. A 3. ábra az anódmozgatószerkezetnek a cellasorokra merőleges oldalnézetét, a 4. ábra pedig annak felülnézetét szemlélteti. Az ábrákon bemutatott elektrolizáló cella egyoldali árambevezetésű, vagyis a felszálló sínek csak az 1 anód fölött elrendezett 2 anódsínek egyik végéhez kapcsolódnak. Az anódsínek 3 sínmerevítő elemei a 2 anódsínek árambevezetési végével ellentétes oldalán hosszabbra vannak kiképezve. Az anód árambevezetési oldalával ellentétes oldalán e kinyúló sínmerevítő elemeken van a 4 hajtóműtartó kiképezve. A 4 hajtóműtartón van elrendezve az 5 meghajtómotor, a 6 fordulatszámot csökkentő áttételű fogaskerékhajtómű, amely a forgóimozgást a 7 lánc segítségével a 8 csigának adja át. A 8 csiga a tengelyére merőleges tengelyű 9 csigakereket forgatja, melyhez mereven hozzá van rögzítve az azonos tengelyű 10 csavaros hüvely. A hajtóműtartóhoz hozzárögzített csapágyházban forgó, de tengelyirányú mozgást nem végző 10 csavaros hüvely a 11 csavarorsót forgása következtében tengelyirányú egyenesirányú mozgásra kényszeríti. A 11 csavarorsó végéhez van rögzítve a 12 drótkötél egyik vége. A 12 drótkötél másik vége a 13 függesztőszabályozó közbeiktatásával van a 14 anódtartószerkezethez rögzítve. A 11 csavarorsóhoz rögzített vízszintes elrendezésű 12 drótkötél a 15 terelő, illetve függesztőtárcsákon irányát függőlegesre változtatja, és tartja az anódot, valamint az anódsínszerkezetet. Az 1. és 2. ábrákon bemutatott cellánál az anódmozgatószerkezet egy db 5 meghajtómotort és ezáltal meghajtott 2 db mozgásátalakító szervet, négy db 12 drótkötelet és ennek megfelelően 4 db 15 terelő, illetve függesztőtárcsát foglalt magába. A 3. és 4. ábrákon bemutatott anódmozgató szerkezet pedig egy 5 meghajtómotort és csak egyetlen mozgásátalakító szervet tartalmaz. Itt a 11 csavarorsó kimenő végéhez 3 db drótkötél kapcsolódik, melyek közül egyik a 15, a másik kettő pedig a 16 és a 15 terelő, illetve függesztőtárcsák közbeiktatásával van a 14 anódtartóhoz rögzítve. A 16 tárcsák tengelyei függőlegesek. Ily módon az anód három ponton van felfüggesztve. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 r.