159997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolidin-dion származékok előállítására

1599&7 11 12 A keveréket vízzel összegyúrjuk, granuláljuk, > majd megszárítjuk. Ilyen módon kétféle, egyen­ként 5% hatóanyagot tartalmazó granulátumot kapunk. F) Szórópor-kompoziciök 2 rész (1) ill. (14) számú vegyületet, 1,5 rész O-n-butil-S-etil-S-benzil-foszforditiolátot, 0,1 rész Kasugamicint és 96,4 rész agyagot ala­posan elporítunk, majd egymással összekeve­rünk. Ilyen módon kétféle, egyenként 3,6% hatóanyagot tartalmazó szóróport kapunk. A porokat az előállítás során nyert alakjukban használjuk fel. G) Szórópor-kompziciók 2 rész (4) és (18) számú vegyületet, 1,5 rész O-n-butil-S-etil-S-benzil-foszforditiolátot, 2 rész 0,0-dimetil-0^(3-metil-4-nitro-fenil)-foszfortio­látot, 1,5 rész 3,4-dimetil-fenil-N-metil-karba­mátot és 93 rész agyagot alaposan elporítunk. majd összekeverünk. Ilyen módon kétféle, egyenként 7% hatóanyagot tartalmazó szóró­port kapunk. A porokat az előállítás során nyert alakjukban használjuk fel. 3. példa: Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás­sal előállított vegyületekkel kapcsolatos jel­lemző vizsgálati eredményeket mutatjuk be. A kísérletek célja egyrészt annak szemléltetése, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek csak akkor rendelkeznek jellemző fiziológiai hatással, ha az imid-csoport nitro­génatomja 3,5-dihalogén-feniPcsoporttal van szubsztituálva, ill. ha a szóbanforgó vegyüle­tekben a nitrogén egyéb helyettesítőkkel ellá­tott fenilcsoportot hordoz, akkor az említett ha­tások nem lépnek fel. A kísérletek ismertetésé­nek másik célja annak bemutatása, hogy a ta­lálmány szerinti eljárással előállított vegyüle­tek olyan erős és nagy hatásterületű mikrobi­cid hatással rendelkeznek, amelyek a hagyomá­nyos fungicid szereknél ismeretlenek. 1. példa hatásvizsgálatra Hatásosságvizsgálat Pyricularia oryzae ellen 9 cm átmérőjű cserepekben levő, három le­velet hajtott „Waseasahi" fajtájú rizspalántá­kat cserepenként 7 ml olyan vizes oldattal ön­tözünk meg, amely a vizsgálandó anyagot emul­geálható koncentrátum formájában tartalmaz­za. A permetezés után egy nappal a palántá­kat permetezéssel Pyricularia oryzae spóra­szuszpenzióval oltjuk be. Ez utóbbi permete­zés után 5 nappal az egyedileg alkalmazott vizsgálandó fungicid anyagok hatásának meg­állapítására megszámoljuk a betegség okozta 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 fpltokat. A 2. táblázat szerinti és a 3. táblázat szerinti kísérletsorozatot nem egyidejűleg, ha­nem különböző napokon végeztük el. Mint a 2. és 3. táblázatból látható, a találmány sze­rinti eljárással előállítható vegyületek az ösz­szehasonlító anyagként alkalmazott ismert ve­gyületeknél lényegesen jobb hatással rendelkez­nek. 2. táblázat Hatóanyag Hatóanyag­koncent­Foltok képlet­ráció" száma/10 száma p.p.m. levél (21) 500 19 (22) 500 26 (26) 500 24 (3.6)* 500 109 Kezelés nélkül — 186 * = Ismert összehasonlító vegyület 3. táblázat Hatóanyag Hatóanyag­koncent­Foltok képlet­ráció száma/ száma p.p.m. /levél (27) 1000 4,8 (29) 1000 3,7 (37)* 1000 50,4 (38)* 1000 49,7 Kezelés nélkül — 56,2 : = Ismert összehasonlító vegyület 2. példa hatásosságvizsgálatra Hatásosságvizsgálat Coehiobolus miyabeanus ellen 9 cm átmérőjű cserepekben levő „Waseasahi" fajtájú, 4 levelet hajtott rizspalántákat „Bell Jar" márkájú porszóró berendezéssel cserepen­ként 100 ml szórópor formájú vizsgálandó anyaggal szórunk be. A porozás után egy nappal a palántákat permetezéssel Cochliobolus miyabeanus spóraszuszpenziójával oltjuk be. A beoltás után 3 nappal a külön-külön alkal­mazott vizsgálandó anyagok fungicid hatásának megállapítására megszámoljuk a keletkezett foltokat. A 4. táblázat Szerinti és az 5. táblá­zat szerinti kísérleteket nem egyidejűleg, hanem különböző napokon végeztük el. Mint a szó­banforgó táblázatokból látható, a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek az ösz­szehasonlítóként alkalmazott ismert vegyüle­íj5 teknél sokkal jobb hatással rendelkeznek. fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom