159991. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különböző koncentrációjú oldatok rétegződésének megakadályozására, nyomáskiegyenlítő segédgázzal és tartállyal rendelkező abszorpció hűtőberendezésekben

1^)991 .w Az 1. ábrán egy olyan ismert, nyomáskiegyenlítő segédgázos abszorpciós hűtőagjpre|ja- V tot mutatunk be, mely., bizonyos hiányösságokklai rendelkezik. Ezen berendezés tartalmaz egy 1 kazánt, amelyben a hűtőközeggőzt elpárologtatják. Ez a gőz azután a 2 vezetéken át egy 3 kondenzátorba jut,_ ahol kondenzálódik. A kondenzátum egy 5 kondenzátuinvezetéken keresztül a 7 elgőzölögtetőbe fqlyiik, ahol;melegfelvétel közben elgőzölög. A 9 vezeték a 7 elgőzölögtetőből a 11 gázhőkicserélőbe vezet. Itt a 9 vezetéken át áramló hűtőközegben vdús, segédgáz meleget vesz f.el és lehűti a 17 vezetékben levő, hűtőközegben szegény segédgázt, valamint az 5 csővezetékben levő kondenzátumot. A dús segédgáz: részére szolgáló 9 vezeték? egy 13 tartályba nyílik, amely egy részéig fel van töltve közepes koncentrációjú hűtőközeggél, melynek 36 nívója meghatározza a bérenüzemi-. és muntoanívójáít. A- 9 vezetéken átáramló segédgáz a 13 tartályon keresztül a 15 abszorberbe (elnyeletőkészülékbe) jut, aholis a hűtőközeggőz legnagyobb, részét a 15 abszorberen át ellenáramoltatott hűtőközegben szegény oldat fogja venni. A segédgáz maradék része — miként azt említettük — a 17 csővezetéken át a 7 elgőzölögtetőhöz áramlik. A 13, tartály a 125 kiegyenlítővezetéken át ösz•sze van kötve a Í23 szívótartállyal. 10 15 20 25 30 A 15 abszorber alsó részében, közvetlenül' annak vége előtt egy 115 torlasztószerv található, mimellett egy 117 folyadékvezető hajlat az abszorberből a dúsított folyadékot az 1 kazánhoz viszi. Egy ilyen, de lényegesen javított hatásfokú kazán pontos leírása megtalálható az Sí—1059 alapszámú magyar szabadalmi beje-lentésben. - . - • -Az 1 kazánban a hűtőközaggőz elpárologta-40 45 50 tása után a lehűtött, hűtőközegben szegény oldat most a 109 visszavezetésen- keresztül a 15 abszorber felsőrészébe folyik. Annak érdekében, hogy a 15 abszorberből leszálló folyadéknak a 13 tartályba való visszafolyasát megakadályozzák, a 115 záró- vagy torlasztószervet alkalmazzák, amely szerv az abszorbensen átfolyó folyadékot a 117 folyadákvezető4iajlat ;

előtt megtorlasztja és az egész .leszálló folyadéktömeget ezen -117 hajlaton keresztül az 1 kazánhoz vezeti. A-13 tartályban .levő oldatban egy inhibitorként ható anyag, például nátriumikromát található, a korrozi ótól váló megóvás érdekében, Annak érdekében, hogy a 123 szívótartályban levő folyadék szükséges védőkomponensét létrehozzák, ezen 123 55 szívótartály a 125 koncentráeió-kiegyenlítőveze. téken keresztül össze van kötve a 13 tartállyal. Ezen .a módon lehetséges, hogy a 123 edényben levő oldat, valamint a 13 tartályban a 125 kiegyenlítővezeték 205 torkolata- alatti oldat- 60 rész. sűrűsége körülbelül egyenlő lesz, A 205 torkolat felett azonban ezen kapcsolás szerint lehetséges az; hogy a koncentrációrétegeződés létrejöjjön. A meghatározott üzemi viszonyok K5 mellett ténylegesen ez a helyzet, amint azt a tova§biäfcban elmagyarázzuk. Ä hűtőközegben dús segédgáz, amely a 9 vezeitéken keresztül a 36 folyadékfelszín fölé áramlik, kb. 60%-os NH3-koncenttrációval rendelkezik. Ha a hűtőaggregát kb. 25 °C hőmérsékletű térben helyezkedik el, akkor a folyadékfeilszín mintegy 50%-os egyensúlyi NH3

könaentrációf; vesz fel. A 13 tartályban levő töltőoldat azonban lényegesen szegényebb hűtőközegben (kb. 25»/0

). Ezért azután felül egy erős réteg keletkezik, mivel az NH3

-ban dúsabb oldat könnyebb, mint az abban szegényebb oldat. Ez a folyamat tovább gyorsul azon kondenzátum-mennyiség következtében, amely a 9 vezetékben legalábbis ^alkalmilag a 13 tartályhoz folyik. Ez hasonlóképpen körülbelül -50; súlyszázalékos plda-t és- "ezenkívül nem tartalmaz inhibitort. Idővel tehát a 13 tartály felső részében előáll egy NH3

-ban igen dús oldat, amely nem tartalmaz inhibitort. Ha mármost a hűtőaggregátot egy magasabb hőmérsékletű térbe viszik— pl. 35 °C-os térbe — akkor az oldat a 13 tartály felső részében elgőzölög és így nem kívánatos módon hűtőközeggőz jut a segédgáz-körfolyamatba. Ezeket a hátrányokat, , melyek az aggregát élettartamát és működésmódját negatívan befolyásolják, a találmány szerinti abszorpciós hűtőaggtregáttal — melyet a 2. ábrán mutatunk be — megszüntetjük. Ezen kivitelnél a dús segédgázt — amely a 9 vezetéken át áramlik az elgőzölögtetőből — nem a 13 tartályon keresztül, hanem közvetlenül vezetjük az abszorberhez, azaz anélkül,» hogy előzőleg a tartályban levő 36 folyadékfelszín felett áramlama el. Ezáltal a 36 folyadékfelszín nem tud a segédgáztkörből hűtőközegeit abszorbeálni. A 9 vezetéken átfolyó teljes áthaladó mennyiséget sem vezetjük a 13 tartályhoz. így a tartályban levő 36 'fölyadékfelszín csupán csak a 202 összekötővezetéken át kerül közvetett módon a hűtőközegben szegény segédgázzal érintkezésbe, amely a 17 vezetéken át — azaz a 36 folyadékfelszín közvetlen érintése nélkül — áramlik felfelé. A segédgáz, amely a 36 folyadékfelszínnel dinamikus egyensúlyban áll, csak normális üzemi helyzetben nehezebb, mint a hűtőközegben szegény segédgáz, mely a 17 vezetékben áramlik. Normális, körülmények között tehát nem jöhet létre abszorpció. Emellett az is lehetséges, hogy a hűtőközegben szegény segédgázt azáltal hozzuk a 36 folyadékfeliszínnel közvetlen érintkezésbe, hogy a 15 abszorber-tígyót a 2. ábrán pont-vonallal bejelölt módon összekötjük a 13 tartállyal. Egy 217 folyadékvezető-ív — amely megfelel az 1. ábrán a 117 folya défevezető-ívnek — itt a 15 abszorber legmélyebben fekvő pontjához csatlakozik, amely abszorber a hűtőközegben dús segédgáz függőleges 9 vezetékébe megy át. Ezáltal nem léphet fel a víztartamányban áramlási holttér. A kondenzátum-mennyiség, amely a 17 vezetékben kicsapódik, egyensúlyban áll 2