159986. lajstromszámú szabadalom • Szakaszosan és folyamatosan működő gázkromatográfiás berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 196«. VII. 02. (SE—1480) Közzététel napja: 1971. VIII. 08. Megjelent: 1972. XII. 30. 159986 Nemzetközi osztályozás: G 01 n 31/00 /tinin* Feltalálók: Dr. Székely György oki. vegyész, 55%, Dr. Rácz György oki. vegyészmérnök, 15%, Dr. Fartagh Gyula oki vegyészmérnök, 15%, Oláh Károly oki. vegyészmérnök, 7,5%, Dr. Gáspár Gyula oki. vegyészmérnök, 7,5%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Szakaszosan és folyamatosan működő gázkromatográfiás berendezés l A találmány tárgya szakaszosan és folyamatosan működő gázkromatográfiás berendezés összefüggő anyagrendszer .kolonnatöltetként való alkalmazásával, mely alkalmas arra, hogy mind szakaszosan, mind folyamatosan gőzvagy gázelegyek kvalitatív és kvantitatív öszszetételét mérje és/vagy a komponenseket preparative elválassza egymástól. A gázkromatográfiás berendezések gáz-vagy .gőzelegyek szétválasztására szolgálnak, felhasználva a komponensek különböző szorpcióképességét. A gázikromatográfolk leglényegesebb része (melynek segítségével az elválasztás végbemegy) az ún. kolonna (oszlop). A kolonnáknak két fő típusa használatos: A kapilláris kolonna több 10 m hosszúságú, kb, 0,1 mm belső átmérőjű cső, melynek valamilyen ún. megosztófolyadék segítségével megnedvesített belső falán megy végbe a komponensek szétválasztása. A töltött oszlopokban (hosszuk méter nagyságrendű, belső átmérőjük 3—10 mm) néhány tized mm átmérőjű szemcsék foglalnak helyet, ezeknek vagy saját felületén (adszorpciós kromatográfia), vagy a rájuk vitt folyadékfilmen (megoszlásois kromatográfia) szorbeálódnalk az anyag komponensek. A kapilláris kolonnáknál bonyolult az elemzendő minta beadagolása, esetenként nehézsé-10 gekbe ütközik a detektálás, továbbá igen nagy a kolonnán bekövetkező vivőgáz nyomásesés. A töltött kolonnákban a töltet megbolygatása (cseréje) után szinte lehetetlen az; elemzés reprodukálhatósága, ugyanis az elválasztás mértéke döntően függ a töltés körülményeitől, a szemcsék elhelyezkedésétől, stb. Ennélfogva a szemcsenagyság, illetve a szemcsék méret eloszlása (inhornogenitása) is az elválasztás, tehát a reprodukálhatóság mértékét megszabó tényezők közé tartozik. A kromatográfiás elemzések mindhárom válfaja (eluciós, frontális és kiszorításos) a dolog 15 természeténél fogva szakaszos eljárás. Az elválasztást folyamatosan csak a töltet mozgatásával lehet megoldani. Ezt használja ki az adszorpciós kromatográfia elvén működő ipari elválasztó berendezés, az ún. „hiperszorber". A 20 szemcsés töltet mozgatása sok problémát vet fel: a szemcsék elporlódnak, a mozgatás igen nehézkes, folyamatosságát és egyenletességét nem lehet biztosítani kielégítően. A szemcsék elektromos töltődése mozgatás közben, vala-25 mint a belőlük keletkező finom por robbanásveszélyt jelent. Főleg ez az oka, hogy nem ismeretes olyan folyamatosan működő berendezés, mely a kromatográfia elvén alapulva anyagösszetétel mérésre illetve az összetevők 30 preparatív szétválasztására szolgálna; a hiper-159986