159976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiai anyagok tartósítására
168976 13 14 növekedést úgy valósíthatjuk meg, hogy az acélsapka becsaviarását lényegében állandó szögsebességgel végezzük. Ez elérhető hibahatárok között manuálisan, ha egy nyomatékkal ellátott csavarkulcsot alkalmazunk. 5 415 kg/om2 előkompresszió kifejtése után az edény hőmérsékletét szafoályzott fürdőben —13 °C-ra csökkentjük. Ezt a hőmérsékletváltozást is a lehető leggyorsabban eszközöljük azzal a megszorítással, hogy a hirtelen hőmérséklet- 1° változás olyan gyorsan nem következhet be. hogy a vér térfogatnövekedési hajlamából bekövetkező nyomásnövekedés meghaladja a membránok felszakadiásához elegendő nyomásszintet (70 kg/om2 nyomásnövekedés percenként 15 elegendőnek bizonyult). A csatolt grafikonból látható, hogy a megválasztott nyomáshatárokon —14 °C a legalacsonyabb biztonságos hőmérséklet. Ennek 20 megfelelően a görbe biztonságos részén belül —13 °C elegendő alacsony hőmérséklet ahhoz, hogy az anyagcsere sebessége megfelelően csökkenjen. A tartósításra szánt vért tehát ezen a hőmérsékleten tároljuk. 25 A tárolt vér felhasználásakor a folyamat ellenkező irányba hajtandó végre. A hőmérsékletet 4 °C-ra emeljük, amikoris az előkompressziót ismét célszerűen 70 kg/cm2 /perc sebes- 30 seggel csökkentjük, ez az ütem elegendő alacsony ahhoz, hogy a káros nyomásátmeneteket kiküszöböljük. A tárolás után vizsgált vér transzfúzióra alkalmas még 6 hónapos tárolást figyelemfoevóve is, ha bemiatacrit próbával a 35 tárolt vért ozmózis törékenység szempontjából, továbbá a vörös vértestek életképessége szempontjából a lehetséges vizsgálatok szerint meghatározzuk. Az így tárolt vér minősége megegyezik a 4 °C-on néhány napig tárolt vér 40 minőségével. 6 hónapot meghaladó tárolási időt nem próbáltunk ki, azonban az extrapolálás biztonságos határain belül feltételezhető, hogy néhány évig tárolt vér is még transzfúziót a alkalmas lesz. 45 Azt találtuk egyrészt, hogy biológiai anyagok hasznos tárolási időtartama nagy mértékben megnövelhető, ha előkompresszió után a hőmérsékletet a fagyáspont alá csökkentjük, más- g . részt azt is, hogy az előkompresszió önmagában jelentős módon meghosszabbítja a biológiai anyagok, mint pl. teljes vér, tárolási élettartamát. Ez feltehetően azzal áll összefüggésben, hogy a sejtfalak tömör szerkezete folytán a tárolt biológiai anyagok anyagcseresebessége hatékonyan csökkenthető. Ennek folytán a biológiai anyagok szokásos hőmérsékleten (pl. 4 °C) is tárolhatók. Az utóbbi esetben az előkompressziót kétszeresen alkalmazzuk, egyrészt közbenső lépésiként, a tárolandó biológiai anyagot előkoimprimáljuk és az előkompressziót megszüntetjük (1 mp-től néhány óráig terjedő időszákon belül), mielőtt a biológiai anyagot tárolnánk, vagy alternatív módon az előkom- $5 55 60 pressziós nyomást a teljes tárolási időtartamon belül fenntartjuk. A találmány szerinti eljárás jellemző vonásait egy specifikus berendezés ós biológiai anyag kapcsán ismertetlük, megjegyezve azt, hogy a leírtak példáiként szolgálnak és a találmány oltalmi körét nemi korlátozzák. Szakemberek számára pl. a fenti leírásból nyilvánvalóan kivehető, hogy számos biológiai anyag nagy víztartalommal rendelkezik, vagy főtömegében olyan folyadékokból áll, amelynek fagyáspontja a kívánt tárolási hőmérséklet fölött vagy ahhoz közel van. Ilyen esetékben a találmány szerinti eljárás kiviteli módjait az 1. és 2. ábrán szemléltetett változásokat tekintetlbe véve a tárolandó biológiai anyag sajátosságaitól (és a tartósító szerként adagolt folyadéktól) függően módosítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás biológiai anyagok, mint teljes vér tárolására (tartósítására) azzal jellemezve, hogy az anyagot a káros nyomásváltozásokat meggátló kis sebességgel, előre meghatározott, az. eljárás során elérendő, az anyag fagypontja fölötti hőmérséklettől függő túlnyomásra, előnyösen 845 kg/cm2 túlnyomásra elősűrítjük, az anyag hőmérsékletét térfogatának állandó értéken való tartása mellett tárolási hőmérsékletre a tárolási nyomásnál az anyag fagyását előidéző hőmérséklet fölötti, és légköri nyomás esetén az anyag normál fagypontja alatti, előnyösen 0 és —21 °C közötti hőmérsékletre csökkentjük, majd az anyagot tárolási hőmérsékleten és tárolási nyomáson tartósítva tároljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az anyagot a kezdeti elősűrítés után lépcsőzetesen csökkenő, előre meghatározott hőmérsékleten tovább sűrítjük és a sűrítést a tárolási hőmérséklet eléréséig folytatjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítása módja azzal jellemezve, hogy a kezelendő vért 2460 kg/cm2 belső nyomásig ellenállóképes és 4 és —21 °C közötti hőmérséklet-változásoknak térfogat-változás nélkül ellenálló steril edénybe vezetjük, a vért az edényben a káros nyomásváltozásokat meggátló kis sebességgel ós maximálisan 845 kg/cm2 nyomás alkalmazásával, valaimint az anyag fagyáspontja fölötti hőmérsékleten elősűrítjük, majd az edény hőméirsékletét és az abban levő vért a hemolízist meggátlóan 0 és —21 °C közötti tárolási hőmérsékletre csökkentjük, majd a vért tárolási nyomáson és hőmérsékleten tartósítva tároljuk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az elő?
