159976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiai anyagok tartósítására

168976 13 14 növekedést úgy valósíthatjuk meg, hogy az acélsapka becsaviarását lényegében állandó szög­sebességgel végezzük. Ez elérhető hibahatárok között manuálisan, ha egy nyomatékkal ellá­tott csavarkulcsot alkalmazunk. 5 415 kg/om2 előkompresszió kifejtése után az edény hőmérsékletét szafoályzott fürdőben —13 °C-ra csökkentjük. Ezt a hőmérsékletváltozást is a lehető leggyorsabban eszközöljük azzal a megszorítással, hogy a hirtelen hőmérséklet- 1° változás olyan gyorsan nem következhet be. hogy a vér térfogatnövekedési hajlamából be­következő nyomásnövekedés meghaladja a membránok felszakadiásához elegendő nyomás­szintet (70 kg/om2 nyomásnövekedés percenként 15 elegendőnek bizonyult). A csatolt grafikonból látható, hogy a meg­választott nyomáshatárokon —14 °C a leg­alacsonyabb biztonságos hőmérséklet. Ennek 20 megfelelően a görbe biztonságos részén belül —13 °C elegendő alacsony hőmérséklet ahhoz, hogy az anyagcsere sebessége megfelelően csök­kenjen. A tartósításra szánt vért tehát ezen a hőmérsékleten tároljuk. 25 A tárolt vér felhasználásakor a folyamat ellenkező irányba hajtandó végre. A hőmérsék­letet 4 °C-ra emeljük, amikoris az előkomp­ressziót ismét célszerűen 70 kg/cm2 /perc sebes- 30 seggel csökkentjük, ez az ütem elegendő ala­csony ahhoz, hogy a káros nyomásátmeneteket kiküszöböljük. A tárolás után vizsgált vér transzfúzióra alkalmas még 6 hónapos tárolást figyelemfoevóve is, ha bemiatacrit próbával a 35 tárolt vért ozmózis törékenység szempontjából, továbbá a vörös vértestek életképessége szem­pontjából a lehetséges vizsgálatok szerint meg­határozzuk. Az így tárolt vér minősége meg­egyezik a 4 °C-on néhány napig tárolt vér 40 minőségével. 6 hónapot meghaladó tárolási időt nem próbáltunk ki, azonban az extrapolálás biztonságos határain belül feltételezhető, hogy néhány évig tárolt vér is még transzfúziót a alkalmas lesz. 45 Azt találtuk egyrészt, hogy biológiai anyagok hasznos tárolási időtartama nagy mértékben megnövelhető, ha előkompresszió után a hő­mérsékletet a fagyáspont alá csökkentjük, más- g . részt azt is, hogy az előkompresszió önmagában jelentős módon meghosszabbítja a biológiai anyagok, mint pl. teljes vér, tárolási élet­tartamát. Ez feltehetően azzal áll összefüggés­ben, hogy a sejtfalak tömör szerkezete folytán a tárolt biológiai anyagok anyagcseresebessége hatékonyan csökkenthető. Ennek folytán a bio­lógiai anyagok szokásos hőmérsékleten (pl. 4 °C) is tárolhatók. Az utóbbi esetben az elő­kompressziót kétszeresen alkalmazzuk, egyrészt közbenső lépésiként, a tárolandó biológiai anya­got előkoimprimáljuk és az előkompressziót megszüntetjük (1 mp-től néhány óráig terjedő időszákon belül), mielőtt a biológiai anyagot tárolnánk, vagy alternatív módon az előkom- $5 55 60 pressziós nyomást a teljes tárolási időtartamon belül fenntartjuk. A találmány szerinti eljárás jellemző voná­sait egy specifikus berendezés ós biológiai anyag kapcsán ismertetlük, megjegyezve azt, hogy a leírtak példáiként szolgálnak és a találmány oltalmi körét nemi korlátozzák. Szakemberek számára pl. a fenti leírásból nyilvánvalóan ki­vehető, hogy számos biológiai anyag nagy víz­tartalommal rendelkezik, vagy főtömegében olyan folyadékokból áll, amelynek fagyáspont­ja a kívánt tárolási hőmérséklet fölött vagy ah­hoz közel van. Ilyen esetékben a találmány szerinti eljárás kiviteli módjait az 1. és 2. ábrán szemléltetett változásokat tekintetlbe véve a tárolandó biológiai anyag sajátosságaitól (és a tartósító szerként adagolt folyadéktól) függően módosítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás biológiai anyagok, mint teljes vér tárolására (tartósítására) azzal jellemezve, hogy az anyagot a káros nyomásváltozásokat meg­gátló kis sebességgel, előre meghatározott, az. eljárás során elérendő, az anyag fagypontja fö­lötti hőmérséklettől függő túlnyomásra, előnyö­sen 845 kg/cm2 túlnyomásra elősűrítjük, az anyag hőmérsékletét térfogatának állandó érté­ken való tartása mellett tárolási hőmérsékletre a tárolási nyomásnál az anyag fagyását elő­idéző hőmérséklet fölötti, és légköri nyomás esetén az anyag normál fagypontja alatti, elő­nyösen 0 és —21 °C közötti hőmérsékletre csökkentjük, majd az anyagot tárolási hőmér­sékleten és tárolási nyomáson tartósítva tárol­juk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja azzal jellemezve, hogy az anyagot a kezdeti elősűrítés után lépcsőzetesen csökkenő, előre meghatározott hőmérsékleten tovább sű­rítjük és a sűrítést a tárolási hőmérséklet el­éréséig folytatjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítása módja azzal jellemezve, hogy a kezelendő vért 2460 kg/cm2 belső nyomásig ellenállóképes és 4 és —21 °C közötti hőmér­séklet-változásoknak térfogat-változás nélkül ellenálló steril edénybe vezetjük, a vért az edényben a káros nyomásváltozásokat meggátló kis sebességgel ós maximálisan 845 kg/cm2 nyo­más alkalmazásával, valaimint az anyag fagyás­pontja fölötti hőmérsékleten elősűrítjük, majd az edény hőméirsékletét és az abban levő vért a hemolízist meggátlóan 0 és —21 °C közötti tárolási hőmérsékletre csökkentjük, majd a vért tárolási nyomáson és hőmérsékleten tartósítva tároljuk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja azzal jellemezve, hogy az elő­?

Next

/
Oldalképek
Tartalom