159930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyorsan oldódó élelmiszerporok, főleg gyorsan oldódó gyümölcs- és főzelékporok előállítására

5 159930 6 igényel, és a késztermék minősége az alkalmazott nem élelmiszeridegen, mellékíztől és szagtól men­tes adalékok által jobb, mint az ismert eljárások­kal előállított késztermékeké. A találmány szerinti eljárásnál az élelmiszer alapanyagot, előnyösen hőkezeletlen friss és aro­madús gyümölcs- vagy főzelék velőt, kívánt eset­ben sűrítményt vagy sűrítmény és friss Velő keve­réket adalékokkal ismert módon homogénezünk, a homögénezett terméket habosító mixerben at­moszférikus nyomású légtérben — a habstruktú­rát szárítás után is megtartó — stabil habbá ver­jük. A találmány szerint fő adalékként cukrokat, előnyösen szaharózí, és/vagy laktózt és/vagy ezek keverékét, fehérje alapú vízoldható állati eredetű termékeket, előnyösen zselatint, és/vagy albu­mint és/vagy sűrített sovány tejet, vagy tejport, alkáli kazeinátot vagy ezek keverékét, növényi gumikat, előnyösen karagenint, és/vagy pektint, és/vagy agart, vagy algint vagy ezek keverékét együttesen alkalmazzuk, kívánt esetben vízold­ható keményítő származékok, előnyösen oldha­tó keményítő, és/vagy keményítő szirup, és/ vagy dextrin, vagy ezek keverékei hozzáadá­sával, ugyancsak kívánt esetben kiegészíthető adalékként mono-amino dikarbonsavakat, és/ Vagy ezek származékát, alkáliszulfitot, és/ vagy aszkorbinsavat, növényi savat, előnyösen citromsavat és alkáli foszfátot, és/vagy citrátot alkalmazunk. Az említett adalékok közül a cukrok főleg hig­roszkóposságot és termoplasztikusságot csökken­tő, a fehérje alapú vízoldható állati eredetű ter­mékek főleg emulgáló, a növényi gumik főleg emulzió stabilizáló, a keményítő származékok fő­leg higroszkóposságot és termoplasztikusságot csökkentő, valamint emulzió stabilizáló, a mono­amino-dikarbonsavak, illetve származékok főleg íz-aroma erősítő, az alkáli szulfit, vagy aszkor­binsav enzimgátló, a növényi savak főleg pH sza­bályozó és ízesítő, az alkáli foszfát vagy citrát pedig stabilizáló sóként főleg fehérje stabilizáló feladatot tölt be. Igen fontos a már említetteken kívül az a feladat, amelyet az adalékok többsége az íz-aroma stabilizálás, valamint oxidáció elleni védőhatás terén teljesít. A főadalékok közül a vízoldható keményítő származékok alkalmazása sűrűn folyó homögéne­zett alapanyag esetén, vagy az említett egyéb fő­adalékok mennyiségi viszonyaitól függően elha­nyagolható. A kiegészítő adalékok az eljárás hatékonysága növelését célozzák és alkalmazásuk az általuk megoldani kívánt feladattól,, valamint az alap­anyag sajátságaitól függően kívánság szerint vál­toztatható és némelykor egy részük el is hagyha­tó. Pl. egyes gyümölcs- és főzelék alapanyag ese­tén az enzimgátló adalékok mellőzhetők, más eset­ben enzimgátló céllal alkáli szulfit helyett kíván­ság szerint aszkorbinsavat, előnyösen növényi savval együtt alkalmazhatunk. Továbbá az alap­aíjvag megfelelő savtartalma és pH tartománya esetén a növényi savak pH szabályozó és ízesítő célú alkalmazása ugyancsak elhagyható. Kiegé^ szítő adalékként 4-nél kisebb pH-jú, főleg gyü­mölcs-alapanyag esetén előnyösen alkalmazható 4 szénatomú, nyílt szénláncú mono-amino-dikar-5 bonsav, illetve ennek származéka, amely íz-aro­ma erősítő feladatát a 4-nél kisebb pH-jú közeg­ben is teljesíteni tudja és emellett gázbuborék stabilizáló hatása is Van. A főadalékok, valamint az említettek szerint 10 változtatható kiegészítő adalékok kombinációjá­nak,összhatásaként érjük el az eljárás előzőekben ismertetett egyéb előnyei mellett stabil, a hab­szerkezetet szárítás után is megtartó habok elő­állítását. 15 Adalékként tetszőlegesen alkalmazhatunk to­vábbá színező anyagokat, előnyösen növényi szí­nezék koncentrátumokat és aromakoncentrátu­mdkat. A jobb íz-illathatás elérése céljából alap­anyagként alapanyag-keverék (pl. gyümölcs féle-20 ségek keveréke) is alkalmazható. Az adalékokat előnyösen száraz állapotban vagy az oldhatóság és kezelhetőség által megsza­bott maximális koncentrációban adagoljuk. A találmány szerinti adalékok alkalmazásával 25 az eljárás a következő módon foganatosítható: A) Az előállított stabil habot az ismert eljárá­sok szerint vékony rétegben vagy csík formájá­ban szárító felületre visszük, és atmoszférikus 30 nyomáson, előnyösen meleg levegővel szárítjuk. A szárított habot környezeti levegő ventilláció já­vai hűtjük, a szárító felületről eltávolítjuk, porrá őröljük, a kívánt szemcseméret elérése céljából szitáljuk, majd előnyösen légzáró csomagolással 35 csomagoljuk. B) Az eljárás szerinti adalékokkal homögéne­zett (pl. gyümölcs vagy főzelék) alapanyag habo­sítva porlasztó szárításra is alkalmas. Ezzel a ha­bosítva porlasztó szárítás tojásra és tejtermékek-40 re alkalmazott eddig ismert eljárása higroszkópos és termoplasztikus sajátságú egyéb termékekre, így a gyümölcs- és főzelékfélékre is kiterjeszthe­tő. Amellett, hogy az eljárás szerinti adalékokkal 45 habosított és ezt követően porlasztva szárított gyümölcs- és főzelékporok a hab sajátos szerke­zetéből adódóan gyorsan oldódnak, az eljárással a gyümölcsök és főzelékek porlasztó szárításának a gyümölcs- és főzelékporok higroszkóposságából 5Q és termoplasztikusságából adódó ismert nehézsé­gei kiküszöbölhetők, továbbá az élelmiszerek por­lasztó szárítását jellemző nagymértékű oxidáció lényegesen csökkenthető. 55 • Az eljárás lehetővé teszi, hogy az ún. hagyomá­nyos porlasztó szárítók is alkalmasak legyenek jó minőségű, és kívánság szerint gyorsan oldódó gyümölcs- és főzelékporok előállítására. A habosítás után porlasztva szárítás esetében a 60 porlasztó szárításra alkalmazott homögénezett anyag habosítása vagy mechanikai úton habosító mixerben vagy komprimált gázzal (levegővel vagy inert gázzal) a találmány szerint úgy is történhet, hogy a habot a komprimált gáz, ho-66 mogónezett folyadékelegy nyomásának atmosz-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom