159900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos forgógép, például turbógenerátor állórész koszorújának előállítására és berendezés ezen eljárás kivitelezésére forgácsoló megmunkálás útján

5 159900 6 Ezen a módon köti összea 3 keresztgerenda az 1 koszorút, a 2 központosítókészüléket és a 4 oszlopot egy merev rendszerré, amelyen keresz­tül az önmagában nem merev koszorú merevvé válik, s ez lehetővé teszi azt, hogy a forgácsoló megmunkálás nagy pontossággal és igen jó mi­nőségben legyen a megmunkálandó felület te­kintetében elvégezhető. Miután az 1 koszorút a berendezésben lerögzítettük, áttérünk a hornyok kimunkálására, hogy ezekben lehessen elhelyez­ni a 9 lemezcsomagokat. A koszorúban a hor­nyokat forgácsolási eljárás útján munkáljuk ki (rajzon és példaképpeni eljárásunk szerint ma­rás útján). Erre a célra a találmány szerinti be­rendezésben a 4 oszlopra a 6 keresztgerenda és a 2 központosító berendezés között van a 10 be­fogószerkezet elhelyezve, amelyet egy 11 orsó segítségével a házon belül fel és lefelé lehet el­mozgatni. A 11 orsót a 12 hajtószerkezet tartja forgó­mozgásban a 7 kúpostárcsával van összekap­csolva. A 10 befogószerkezetein a 4 oszlophoz kö­zel kialakított nyílásban van egy 13 osztótárcsa, amelyen 14 rögzítési-furatok (lásd a 2. ábrát) vannak elhelyezve, míg a 10 befogószerkezet többi részén 15 vájatok vannak kialakítva. A rögzítési célra kialakított 14 furatok száma a 13 osztó tárcsán úgy van megválasztva, hogy ez a szám a koszorú 9 lemezcsomagjai számával egyezzék, ezért a 13 osztótárcsát kicserélhető formában készítettük el, ami annyit jelent, hogy ha az állórész-koszorú nagyobb, vagy kisebb le­mezcsomaggal történő előállítása válik szüksé­gessé, akkor a 13 osztótárcsát egy hasonló, de megfelelően több, vagy kevesebb számú rögzíté­si célokat szolgáló 14 furatokkal ellátott tárcsá­ra lehet kicserélni. A 10 befogószerkezeten ezen­kívül 16 marófejek (lásd az 1. és 2. ábrákat) vannak elhelyezve, A 2. ábrán példaképpen lát­hatunk három marófejet, de természetesen le­het ennél több, vagy kevesebb is. Minden egyes marófej a neki megfelelő 17 szánszerkezeten foglal helyet, amely szánszerkezet minden irá­nyú mozgást lehetővé tesz. A 16 marófejek 18 egyedi hajtóművel rendelkeznek. Az 1 állórész­koszorún kimunkálandó hornyok elkészítése a következőképpen történik. A 10 befogószerkezet és a 16 marófejek meghajtószerkezeteit bekap­csoljuk, majd a 10 befogószerkezet felfelé és le­felé irányuló — vagy megfordított irányú — és all orsó útján való elmozgatása révén munkál­juk ki a hornyokat. Először egyidejűleg annyi hornyot marunk, ahány 16 marófej van a 10 befogószerkezet hala­dási sebessége, továbbá a 16 marófejek előtolási sebessége a szántól függően van megválasztva. Egy következő horonycsoport megmunkálása vé­gett a 17 szánokat szabaddá tesszük és a 10 be­fogószerkezet 15 vájatában elmozdítjuk mind­addig, amíg a 13 osztótárcsa 14 rögzítési furatai­nak következő sorával nem kerül fedésbe, köz­ben a 17 szánokat a tárcsa révén központosítja. Ugyanilyen módon végezzük el a többi horony kimarását is. Ezután az állórészt rögzített hely­zetéből kioldjuk, levesszük, a 2 központosító ké­szülékről és egy, az ábrán nem látható rögzítŐ-keretben (kalodában) vízszintes helyzetben fel­állítjuk, majd ezt követően a kimart hornyokba 5 a 9 lemezcsomagot elhelyezzük és villamos he­gesztéssel hozzáhegesztjük. Ezt követően vala­mennyi lemezt végleg felhegesztjük. A koszorút ezután ismét függőleges irányban állítjuk fel és az említett szerkezetben az ismer-10 tetett módon ismét rögzítjük. A még készre nem munkált egyik lemezcso­magon megelőzőleg a szükséges pontossággal ki­munkált (lásd 3. ábrát) 19 rátétet erősítjük fel, 15 amelynek keresztmetszete egyenlő a 9 lemezcso­magéval. A 10 befogószerkezetre egy 20 rögzítő szerelvényt teszünk fel, amely a 10 befogószer­kezet helyzetét az 1 állcrészkoszorúhoz képest rögzíti, azaz esetleges tangenciális állványeltoló-2C dásokat a megmunkálandó állórészkoszorúhoz viszonyítva megakadályozza. A 20 rögzítőszerel­vényt a 13 osztótárcsa szerint rögzítjük és úgy erősítjük mereven a 10 állványhoz, hogy a rögzí­tőszerkezetet a 19 rátéttel összekapcsoljuk. A 25 bemutatott példán láthatjuk a 10 befogószerke­zetet egy 20 rögzítőszerelvénnyel együtt elren­dezve, de ezek száma több is lehet; ebben az esetben a meg nem munkált 9 lemezcsomagokon annyi 19 rátétet lehet felerősíteni, ahány 20 30 rögzítőszerelvény van a 10 befogószerkezeten el­helyezve. Ezután a 13 osztótárcsákra ráerősített 16 marófejeket szereljük fel és ezután az első 9 lemezcsomag-csoportot — amely csoport száma megfelel a befogószerkezeten elhelyezett maró-35 fejeknek — marjuk ki. A leírt példákon mindenegyes, megmunkálan­dó 9 lemezcsomagot három felületen (a 4. áb­rán látható 21, 22 és 23 számjellel megjelölve) marjuk ki. Jóllehet a marás csak egy felületen lehetséges, például a 21 számjellel megjelölt fe­lületen, vagy csak két felületen, például a 22 és 23 számjellel megjelölt felületeken, esetleg egy másik kombináció szerint megmunkált két felületen, például a 21 és 23 vagy 21 és 22 felü­leteken — ez a követelményektől függ —, a ma­rás az előre beállított helyzetnek megfelelően megy végbe. Az első csoport 9 lemezcsomag megmunkálása 50 után a rögzítőszerelvényt és a 16 marófejeket ki­oldjuk és továbbtoljuk a következő lemezcso­mag-csoport megmunkálási pozíciójába. Ehhez a 19 rátétet levesszük, és a 20 rögzítőszerelvényt közvetlenül egy már megmunkált lemezcsomag­gal (lásd a 4. ábrát) hozzuk kapcsolatba. Az első lemezcsomag-csoport megmunkálásá­hoz azonos módon megy végbe a második le­mezcsomag-csoport megmunkálása, majd a har­madiké stb. —, mindaddig, amíg valamennyi le­mezcsomag végleges megmunkálása végbemegy. Ezután leellenőrizzük a méreteket, az állórészt szétválasztjuk a rögzítőkerettől és a koszorú le­mezeinek rétegezéséhez szükséges következő fifl munkafázishoz' irányítjuk. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom