159892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence sík-üveg úsztatással történő előállítására és kezelésére

5 jük, de alkalmazhatunk összeillesztett tűzálló blokkokat is erre a célra. Ha ilyen blokkokat, használunk, akkor a folyadék keringetésére szol­gáló járatot vagy járatokat olyan keresztmet­szetűre készíthetjük, hogy a járatok a blokkok 5 összeillesztésekor végükkel egymáshoz csatla­kozzanak. A blokkokban levő járatokat a szom­szédos blokkok közé helyezett illesztőgyűrűk se­gítségével kapcsolhatjuk össze. Egy másik meg­oldás szerint az egy blokksorban levő, egymás- lü után sorban következő lyukakba belehelyezzük a folyadék keringetésére szolgáló vezetéket. Azt is megtehetjük, hogy a tűzálló fenékbe nem helyezünk csöveket, hanem a folyadék ke- 15 ringetésére szolgáló járatot vagy járatokat köz­vetlenül a tűzálló fenék anyagából képezzük ki. Ebben az esetben az előregyái-tott feneket, vagy a feneket képező blokkokat, megfelelő módon elhelyezett lyukakkal látjuk el. 20 A medence fenekét célszerű olyan tűzálló blokkokból készítjük, melyeket a szomszédos blokkok lyukainak egy sorba állításával állítot­tunk össze, s így ezek a fürdő folyadékának ke- 25 ringetésére egy vagy több járatot képeznek. A szomszédos blokkokat a blokkok közé helyezett gyűrűk segítségével tömített módon kapcsolhat­juk össze. A blokkok felületét a perforáció kö­rül kimélyíthetjük, majd a gyűrűt részben az 30 egyik, részben a másik szomszédos blokkban le­vő mélyedésben helyezhetjük el. A tömítést — az előző tömítési megoldás mellett vagy önál­lóan — úgy oldhatjuk meg, hogy a szomszédos blokkok közé valamely finom eloszlású anyagot 35 — így szénport — helyezünk, melyet a fürdő folyadéka nem nedvesít. A folyadék keringetésére szolgáló, a medence fenekébe elhelyezett járatok keresztmetszete a járat hosszában pontról pontra változhat. Ilyen 40 módon változtathatjuk az elérni kívánt hőha­tást. A medence felületén a járatok eloszlását az adott esetben elérni kívánt hőszabályozó-hatás szerint határozzuk meg. 45 A járatokat a medencében elhelyezhetjük ke­resztirányban és/vagy hosszirányban. A járatok száma szintén változhat. A járatok egy adott irányban kiterjedhetnek a medence egészére 50 vagy annak egy részére. Jelenlegi tapasztala­taink szerint előnyös a találmánynak az a kivi­teli alakja, melynél a hőszabályozás megvalósí­tására a medence hosszirányban kiválasztott leg­alább egy tartományból elvezetett folyadékot a 55 tűzálló fenék belsejében elhelyezett legalább egy járat segítségével a medence hosszirányában va­lamely más tartomány felé keringetjük. A fo­lyadék keringetésére szolgáló vezetéknek vagy vezetékeknek a medencéhez viszonyított kapaci- 60 tása határozza meg a változást, melyet a hősza­bályozással a medence termikus körülményeiben elérhetünk. A folyadékot a fürdőből a fürdő oldalfalának és/vagy a fürdő elülső vagy hátulsó falának to- 65 6 vábbá a fürdő fenekének valamely szakaszából vagy szakaszaiból vezethetjük el. Ugyanígy a fenti tartományokban vezethetjük vissza az el­vezetett folyadékot a fürdőbe. Ha a medence falát összeillesztett blokkokból alakítottuk ki, úgy a szomszédos blokkok között oldhatjuk meg a folyadéknak a fürdőből történő elvételét vagy visszavezetését. E célból a fenék megfelelő tar­tományában alkalmas módon eltávolítjuk egy-1 mástól a szomszédos blokkokat, s így a kemence belsejét összekapcsoljuk a kemencefenék belse­jében elhelyezkedő — a folyadék keringetésére szolgáló — járattal vagy járatokkal. A kemence belsejéből történő folyadékéi távolításra szolgáló lyukakat például úgy képezhetjük, hogy az egy sorban levő szomszédos blokkokat egymástól kissé eltávolítjuk. Ilyen módon a fenékben levő járatok szabaddá válnak, s a folyadék a járato­kon keresztül behatolhat a tűzálló fenékbe. Ez­zel a módszerrel a járatok és a kemence közötti kapcsolatot attól függetlenül valósíthatjuk meg, hogy a feneket képező blokkokban levő járato­-kat közvetlenül a blokkokból alakítottuk ki vagy a fenékbe helyezett több csőből képeztük, s hogy a szóbanforgó fenék el van látva a meg­felelő pontokban nyílásokkal, melyeken keresz­tül a fürdő folyadéka a fürdőből a csőbe beha­tolhat vagy fordítva, a csőből a fürdőbe me­" het. Hogy az egymástól bizonyos távolságban le­vő blokkok között levő járatból vagy járatokból kilépő folyadék ne folyjon le, a fenti blokkok közé tömítőidomokat vagy. tömítőanyagokat he­lyezhetünk. Ezeket az anyagokat a járat vagy járatok szintje alá helyezzük. A fürdő folyadékának hőmérséklete mellett egyéb fizikai vagy kémiai tulajdonságait is sza­bályozhatjuk. Így például e célból a folyadékot szűrhetjük, rozsdátlaníthatjuk vagy valamely adalékanyagot adhatunk hozzá a fürdő folya­dékának vezetékébe vagy vezetékeibe bekötött megfelelő készülék segítségével. A találmány szerinti eljárást a fürdő összeté­telétől függetlenül alkalmazhatjuk. A fürdő ál­talában valamely olvadt fémet vagy olvadt sót tartalmaz, így például olvadt ónt tartalmazhat. A találmány alapját képező elvet nemcsak üveglap gyártásánál alkalmazhatjuk — mely gyártás során az olvadt vagy plasztikus állapot­ban levő üveget folyékony fürdőn hűtjük le — hanem olyan eljárásoknál is használhatjuk, me­lyeknél az üveglemezt folyékony fürdőn kezel­jük. A találmány tárgya továbbá az ilyen kezelés megvalósítására szolgáló kemence, mely a fen­tiekben leírt hőszabályozó berendezésekkel van ellátva. Az alábbiakban a találmány megvalósítására példát ismertetünk és vázlatos ábrákat muta­tunk be. Az 1. ábrán egy medence hosszmetszete, a 2. ábrán a medence egy fenékrészletének keresztmetszete, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom